Tiso: „A szlovákok létét veszélyeztette a zsidó elem”

Marian Kotleba pár napja levélben fordult a szlovák parlament elnökéhez, Andrej Dankohoz (SNS). Ebben arra kéri, hogy április 18-án egyperces néma csenddel tisztelegjenek a törvénytelen kivégzések, és az igazságszolgáltatásban elkövetett tévedések áldozatai előtt a parlamentben, köztük legfőképpen Jozef Tiso emléke előtt.

 
A szeredi (szlov. Sereď) Holokauszt Múzeum nagy felháborodással fogadta Kotleba levelét, közösségi oldalukon a következő olvasható:

„Kotleba a háborús bűnös Tisot dicsőíti. (…) Jozef Tisot 1947. április 18-án ítélték el és végezték ki hazaárulásért. Teljes erkölcsi és morális felelősség terheli több tízezer zsidó haláláért, akiket elhurcoltak Szlovákiából. Tiso sohasem ítélte el a kitelepítéseket, ellenkezőleg, támogatta azokat. 1942-es kijelentésében világosan fogalmaz:

 

„Kereszténynek mondható ez? Az önszeretet Isten parancsára született, és ez a szeretet parancsolja nekem, hogy szabadítsam meg magamat mindentől, ami ártó számomra, és ami az életemet veszélyezteti. Úgy vélem, senkit sem kell meggyőzni arról, hogy a szlovák ember életét veszélyeztette a zsidó elem”. Ezáltal szégyenletesnek minősíthető akárcsak védelembe venni a háborús bűnösöket, nemhogy még dicsőíteni őket” – olvasható a múzeum közösségi oldalán.

 

Tiso nem ismerte el bűnét

Jozef Tiso soha nem vallotta magát részben sem bűnösnek, semmiféle felelősséget nem vállalt a Szlovákiában 1938 októbere és 1945 márciusa között történtekért. Egy pillanatig sem kételkedett politikájának és tetteinek helyességében.

Büszkén jelentette ki, hogy a bíróság által feltárt tények ismeretében is – az adott körülmények között – ugyanúgy cselekedne, mint ahogy az állam és a párt első embereként tette.

A parlamenti képviselők között is felháborodást okozott Kotleba levele

Ľuboš Blaha (Smer-SD) szerint Tiso a hitleri Németország engedelmes csatlósává tette Szlovákiát. „Tiso több mint 60 ezer zsidó és roma polgárt küldött halálba, az árjásításért és a kisebbségek, beleértve a csehek, üldözéséért is felelős. A németekkel az oldalán saját polgárait gyilkoltatta ki, és véresen leverte a Szlovák Nemzeti Felkelést” – mondta Blaha.

Gál Gábor (Most-Híd) szerint Tiso a második világháború alatt nemcsak támogatta a szlovákiai zsidó állampolgárok kitelepítését a haláltáborokba, hanem a Szlovák Nemzeti Felkelés kitörése után engedélyezte a német katonai erők kivezénylését a lázadók ellen.

Gyűjtőtábor helyén ma múzeum

A szeredi múzeum az első olyan intézmény Szlovákia területén, amely a holokauszt témáját dolgozza fel, egyben állandó kiállítást nyújt az ide látogatók számára. Szereden a második világháború idején gyűjtő- és munkatábor működött. 1942 és 1944 között több mint tízezer zsidót hurcoltak el innen a Harmadik Birodalom valamint a nácibarát szlovák bábállam a haláltáborokba. Az egykori tábor egy részét korábban nemzeti műemlékké nyilvánították, itt működik maga a múzeum.

A II. világháború alatt nemcsak Szereden működött gyűjtő- és munkatábor, hanem Nyitranovákon (Nováky) és Vihnyén (Vyhne) is. Innen indítottak vonatokat a hitleri Németország által megszállt területeken létesített koncentrációs táborokba.

A legtöbb elhurcolt szlovákiai zsidó sohasem térhetett haza. Nyitranovákon és Vihnyén nem maradtak fenn a létesítmények, így a szeredi az egyedüli hiteles gyűjtő- és munkatábor Szlovákiában a II. világháború időszakából.

SME/muzeum.sk/Körkép.sk

Nyitókép: SME