A losonci Nógrádi Múzeum és Galéria emeleti kiállító termében szeptember végégig lesz látogatható az „Ügyvédség tegnap és ma“ vándorkiállítás, amelyet az elmúlt hónapokban többek között Pozsonyban, Trencsényben, Kassán, Zsolnán, Eperjesen, Nyitrán, Besztercebányán is láthattak a téma iránt érdeklődő látogatók.

 

dsc_4005
Felvétel: Puntigán József.

 

A kiállítás célja az ügyvédség szlovákiai történetének bemutatása

kiállítás anyagát a Szlovák Ügyvédi Kamara és a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár munkatársai állították össze azzal a céllal, hogy bemutassák az ügyvédség szlovákiai történetét, jelentőségét, aktuális feladatait valamint a szakma kiemelkedő egyéniségeit.

 

 hirdetes_810x300  

A sajnos csak szlovák nyelvű panelek szakaszokra bontva mutatják be az ügyvédségek történetét, azzal, hogy az 1920 előtti időszaknak csak néhány sort szentelnek. Ez viszont tartalmazza azt az információt, hogy  Magyarországon „tehát Szlovákiában is“ a mai értelemben vett Ügyvédi Kamarák 1874-ben alakultak meg a XXXIV/1874-es törvény alapján, melyek lényeges elemei egészen 1948-ig érvényben voltak. A mai Szlovákia területén 4 ügyvédi kamara volt: Pozsony, Besztercebánya, Eperjes és Kassa.

A hatalom megszüntette a magánügyvédi rendszert

 

A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után kamarákat 1920-ban egyesítették, székhelye Túróczszentmárton lett. 1936-ban Szlovákia és Kárpátalja részére Pozsonyban és Kassán jöttek létre újabb kamarák, de ténylegesen csak a pozsonyi és mártoni kamara működött, a kassai csak a 2. világháború ideje alatt.

 

A 2. világháború utáni, főleg az 1948 utáni időszak gyakorlatilag megszüntette az addigi ügyvédi szokásrendet, az államhatalom élesen fellépett a számára kellemetlen ügyvédek ellen. A tisztogatás végrehajtására bizottságok jöttek létre, a hatalom teljesen megszüntette a magánügyvédi rendszert. 1950-ben 145 ügyvédet töröltek az ügyvédi listáról. Az ügyvédi irodákat 1951-től ügyvédi tanácsadás váltotta fel.

Az ügyvédek számára 1990. április 27. ünnepi napnak számít

 

Majd 40 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az ügyvédi hivatás újra visszakapja az őt megillető társadalmi szerepkörét. A Szlovák Nemzeti Tanács 1990. április 27-én hagyta jóvá azt a törvényt, mely lehetővé tette magánügyvédek működését. Az ügyvédek számára ez egy olyan ünnepi nap, melyről minden évben megemlékeznek.

 

dsc_4011
Felvétel: Puntigán József.

 

A kiállítás további része bemutatja több neves „szlovák“ ügyvédet, akik közül nem egy szakmájuk melett művészettel vagy éppen politikával is foglalkozott. Közöttük olvashatjuk pl. P. O. Hviezdoslav (1849-1921) költő, a balassagyarmati származású Milos Štefanovič (1854-1904), Štafan Fajnor (1844-1909), Svetozár Hurban Vajanský, Ivan Horváth, Damiel Okáli, Ján Poničan írók, Andrej Halaša etnográfus, Matúš Dula, Ivan Dérer  politikusok stb. neveit.

Önálló panelt kaptak P.O. Hviezdoslav, költő, Cyril Daxner tiszt, a Szlovák Nemzeti Felkelés szervezője, Janko Jesenský, író, legionárius,

 

dsc_4013
Felvétel: Puntigán József.

 

Ugyancsak önálló panel mutatja be a női ügyvédeket. Megtudhatjuk, hogy 1938 végéig a Pozsonyi Ügyvédi Kamara 600 ügyvédje közül 6 volt nő, a Túrócszentmártoni Ügyvédi Kamara 250 ügyvédje közül pedig mindössze egy. Összehasonlításul 2013-ban több, mint 5500 jegyzett ügyvéd dolgozott Szlovákiában, melynek 40 %-a , azaz több 2200 a  nő.

dsc_4022
Ľudovít Bazovský. Felvétel: Puntigán József.

 

 Ľudovít Bazovský életútja is bemutatásra került

A kiállítás Nógrádból egyedül Ľudovít Bazovskýt mutatja be, aki inkább politikusként vált ismertté. Nem kapott önálló panelt, de a kiállítás bemutatja életének több pillanatát.

A Nagylibercse melletti Závada községből, szlovák családból származik. Oly szinten megtanult magyarul, hogy a megyei szinten is a legjobb magyar szónokok között tartották számon. Alapító és tagja volt a Kossuth Ferenc által jegyzett Függetlenségi Párt losonci szervezetének. Losoncon létrehozta a szlovák Általános Hitelbankot, mely cselekedete miatt a helyi szinten minden szervezetből kiátkozták.

Ő lett a Csehszlovák Köztársaság első Nógrád-megyei zsupánja, mely funkcióról rövid idő után lemondott. Bekapcsolódott a szlovák autonomista mozgalmakba, amiért elítélték. A börtönbüntetéstől csak a Bécsi Döntés mentette meg, amikor Losonc is Magyarország részévé vált. Azután a Magyar Kormány nemzetiségi tanácsadója lett.

A rövid felsorolás nem része a kiállításnak, de utal arra, hogy egy több szempontból ellentmondásos személyiségről van szó.

 

dsc_4020
Felvétel: Puntigán József.

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!