A londoni terrortámadás hétköznapi kisember hőse egy román pék, aki egyes hírforrások szerint péklapáttal, mások szerint egy ládával nyakon vágta az egyik merénylőt, majd húsz menekülőt beterelt a pékségébe, lehúzta a redőnyt, megmentve őket a vérengzéstől. Közben nem feledkezett meg a videózásról sem, amivel az interneten is dicsőséget szerzett magának.

 

Nagyobbat, mint az áldozatokkal való szolidaritásukat különbözőképen kinyilvánítók: a profilképüket zászlókkal felcserélők, a bánatos képeket megosztók, a gyertyafényes virrasztók. Még a közösségi portálokon siránkozó politikusoknál is nagyobbat.

 

Tragikomikus a román pék esete a terroristával!

 

 hirdetes_810x300  

[stw]

 

Nem lett volna szabad megtörténnie! De úgy tűnik, hogy azokban az európai országokban, amelyekben az államvezetők képtelenek megvédeni az állampolgáraikat és határaikat az országba ellenőrizetlenül beözönlő migránsoktól, köztük a terroristáktól sem, kénytelenek lesznek a polgárok berendezkedni az önvédelemre, illetve „légiósokra”, többek között román pékekre támaszkodni. És ugyanez érvényes az EU telhetetlen és tehetetlen EU vezetőire is.

 

Kép: assets.weforum.org

 

Tragédiákat okozott a befogadó készséggel párosuló tétlenségük, melyet az utólagos sopánkodás legkevésbé mentesít. A közvetlen munkatársaiknak odaszóló Jean-Claude Junckerek, hogy a tragédiát követően küldjenek részvéttáviratot ennek vagy annak a kormányfőnek. Már nem is kell fogalmazni, a titkárnőknek benne van a gépben a sablonszöveg, melyet csak aktualizálni és személyre szabni kell. Miközben a Junckerek kevergetik kávéjukat, kellemesre állítják a klímaberendezést irodájukban és fogadják a soros Soros Györgyöt, kivel eszmét cserélnek Európa jövőjéről, ami szerintük elképzelhetetlen a migránsok befogadása és elosztása nélkül, Ha egyáltalán belefér az elképzeléseikbe a vén Európa jövőképe…

 

Ahelyett, hogy „péklapátot” ragadnának ők is, ahelyett, hogy a NATO-val közösen védenék a tengereket és visszazavarnák az embercsempészek hajóit, vagy védenék a tagállamok határait a migránsok elől a szárazföldön is. Helyettük kénytelen cselekedni a román pék meg a többi kisember, akik életeket mentenek egy-egy terrortámadás után az utcákon, behúzzák a sebesülteket a kapualjakba, ellátják a mentők érkezéséig a súlyosan sebesült embereket.

 

Pedig a péknek kenyeret kellene sütnie, Junckeréknek pedig Európa biztonságát kellene felügyelniük. Ehelyett a pék nyújtott biztonságos védelmet húsz embernek, a Juncker-félék pedig addig még kenyeret se sütöttek. Péklapátra velük!

 

U.I Miközben ezek a sorok íródnak, hallom a rádióban, hogy lövöldözés miatt lezárták Párizsban a Notre Dame székesegyház előtti teret. Ha élne Illyés Gyula, minden bizonnyal aktualizálná az Egy mondat a zsarnokságról versét Egy mondat a terrorizmusról címmel. Mert a terrorizmus költözött az utcákra, terekre, koncertekre, stadionokba, hidakra, népünnepélyekre, mindenhova. Terrorizmus van „tányérban és pohárban, az ott van az orrban, szájban, hidegben és homályban, szabadban és szobádban…“

 

Száraz Dénes

 

Nyitókép: funnyjunk.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!