Nyitókép: MKP Fb-oldala

 

Bár a politikába igyekvő, tapasztalatlan új hullámosok támadásnak vesznek minden kritikát, tévednek.

 

A felvidéki magyarság képviseletének ambíciójával zászlót bontott fiataloknak ugyanis, ha már az eddigiek helyébe igyekeznek, jobbnak kell lenniük. Többet nyújtani, hitelesebbnek lenni, hihetőbben, felkészültebben kommunikálni. És főleg, tudni, hogy mit akarnak.

 

Érted haragszom

 hirdetes_300x300  

 

A Körképen megjelenő elemző cikkeink eleve meg sem születtek volna, ha a fenti felvetések rendben lennének.

 

De nincsenek rendben.

 

Így mi sem hagyhatjuk szó nélkül, ha az elmúlt harminc év felvidéki magyar politikájának kritikájával indító összefogásosok sorra követik el a legalapvetőbb politikai és kommunikációs hibákat.

 

Így adja magát a kérdés: miben jobbak, mint elődeik? Jobban lehetnek egyáltalán?

 

A fő gond a bizalmatlanság

 

Az alapvető probléma a még mindig csak a bejegyzésére váró Összefogás párttal szemben az MKP, Most-Híd részéről a bizalmatlanság. A legnagyobb hibát ugyanis Világi Oszkár követte el, aki augusztus végén megjelent cikkében nyílt hadüzenetet intézett Bugárék illetve Csákyék, Berényiék, Őryék felé (Menyhártot direkt nem említjük, ő ugyanis eleve alkalmatlan bármilyen politikai tevékenységre, nem még egy párt vezetésére.)

 

Világi Oszkár: Dél

 

Az oligarcha Világi a hibát ennek a mondatnak a leírásával követte el:

 

„A párt nem válthatja le a választóit, de a választók leválthatják a pártot“

 

– majd két napra rá a másik liberális pénzember, Zászlós Gábor atyáskodása mellett színre lépett az Összefogás.

 

Nem csoda hát, ha a Most és az MKP is próbálja védeni pozícióit.

 

Miről szól az Összefogás 10 pontja?

 

Ennyit a színfalak mögött dúló feszültség lényegéről, mely nyílt színi üzengetéseivel csak a felvidéki magyar választókat frusztrálja és veszi el a kedvüket a választási részvételtől.

 

És most térjünk rá az Összefogás 10 pontjának szakmai értékelésére, azok elfogadhatóságát vizsgálva:

 

Így képzelnék el az összefogást Világi, Zászlós, Orosz, Mózes és a többiek

 

1. A választási lista arányos részét a pártok jelöltjei foglalhatják el.

 

Mit jelent az arányos rész? Az MKP eleve 75 személlyel számol saját hatáskörében. Hogy áll fel a többi illetve az egész lista?

 

2. Az Összefogás listáján induló pártjelölteknek nem kell lemondaniuk párttagságukról.

 

Nehéz belegondolni, hogy mégis hogy képzelik ezt el? Tegyük fel, hogy bejut a párt a parlamentbe. Csáky Pál például milyen színekben lesz megjeleníthető? Egyáltalán, számít ez még majd bármit is, ha már az Összefogás csücsül a parlamentben? Ha az ő számlájára érkeznek az állami támogatás-milliók, ha ő dönthet a politikai jelöltek kinevezéséről, ha ő válik a pozsonyi és budapesti kormány partnerévé? Aligha.

 

3. A pártok saját hatáskörben választják ki a kölcsönösen elfogadható jelöltek listáját és sorrendjét.

 

Ezek szerint az eddig határozottan elutasított Bugár Béla mégis szerepelhet a közös választási listán? És a többi leszerepelt, saját elmondásuk szerint lecserélendő politikus is? Ha ilyen pálfordulásokra képesek, mennyire volt hihető mindaz, ami részükről eddig elhangzott?

 

4. Részvétel biztosítása a választási párt testületeiben (elnökség, bizottságok, kongresszus). Ez garanciát jelent a mozgalom választások utáni sorsának alakítására.

 

Kész skizofrénia. Mégis hogyan? Az SDK korábban már próbálkozott ilyennel anno a KDH, DS, stb. irányába. A vége egy nagy puccs lett, majd az SDK megszűnése és az SDKÚ megalakulása. A „magyar SDKÚ”-nak már meg sem kellene alakulnia, Eleve ott ülne a parlamentben.

 

5. A közös indulás feltételeit a felek nyilvános szerződésben rögzítik.

 

Ez eleve magától értetődő.

 

6. Az Összefogás nem veszélyezteti a pártok felépített struktúráit, hiszen alapszabályából fakadóan nem épít regionális (megyei, járási, sem helyi) szerveket.

 

Valóban? Az Összefogás több tagja MKP tag és folyamatosan az MKP-t kannibalizálja az Összefogás erősítése érdekében (ide tartozik Bárdos Gyula, Orosz Őrs, és az EP-választások óta sértett Bauer Edit is.)

 

7. Közös kampány, melyben a pártok megtartják saját arculatukat.

 

Nehezen elképzelhető, hogy közös felhajtóerővel bírna bármilyen kampány, melyben a konzervatív, adott esetben önrendelkezést hirdető és a liberális, a hatalom érdekében bármit feladni hajlandó politikusok egymás mellett hitegetné a felvidéki magyarokat.

 

8. A listavezetőt a felek közös megegyezéssel választják.

 

A politikailag gyenge, vezetői képességekkel nem rendelkező, gyakran alibista Bárdos Gyula hónapok óta az MKP-t gyengíti és egy másik pártot épít.Vajon mennyire lenne képes összefogni? Korábban párttagok tucatjait zárták ki, vagy helyeztek mellékvágányra a tizedéért annak, amit Bárdos saját pártjával szemben az elmúlt hónapokban művelt.

 

9. Közös programalkotás, mely megtartja a felek által képviselt értékeket.

 

Ezek szerint a liberális tagozat elfogadja az autonómiát, míg a konzervatív tagozat egyetért a Smerrel való esetleges kormányra lépéssel? Kuciak-gyilkosság, maffiakormány, soha nem látott mértékű korrupció, teljes kilátástalanság, országos tüntetések, közhangulat ellenére? Mennyire lesz hihető egy ilyen program a választók számára?

 

10. A sikeres választások után a pártok továbbra is az Összefogás Mozgalomtól függetlenül működnek majd.

 

Ezt eleve nem értjük, lás 4. pont, és az SDK – SDKÚ példáját.

 

Szumma szummárum: Hogy lesz ebből összefogás? Hogy lesz ebből magyar egység? Hogy lesz ebből magyar parlamenti képviselet?

 

Király Zsolt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 22 olvasónak tetszik ez a cikk.