Nyitókép forrása: illusztráció/e15.cz
A Smer – SNS – Most-Híd kormánykoalíció csütörtökön megállapodásszerűen beterjesztette a felmérésekre vonatkozó moratórium jelenlegi 14-ről 50 napra való megemelését. A látszólag teljesen értelmetlen jogszabály fontos hozadéka az lesz, hogy a politikusok megismerhetik a felmérések eredményét a választások előtt, a választópolgárok nem.
Hogy a kormánypártok mindegyike támogatni tudja az eredetileg az SNS műhelyéből kipattant javaslatot, nem volt meglepő. Mindhárom párt lefelé mutató tendenciákkal küzd, és a nyilvánosságra hozott felméréseket egyre nehezebb eredményként tálalni a kormányközeli sajtóban.
Robert Fico már szeptemberben jelezte, hogy egyetért a javaslattal, sőt, ha rajta múlna, 60 napos moratóriumot vezetne be.
A javaslatot végül Tibor Glenda (Smer), Stanislav Kmec (SNS) és Jakab Elemér (Most-Híd) képviselők terjesztették a parlament elé, amely a jövő héten kezdődő októberi ülésszakon tárgyal majd róla.
Ők tudhatják, mi nem
Az SNS és a Smer szerint a felméréseket politikailag manipulálják és „álhírek” terjesztésére használják fel, ezért indokolt a moratórium kiterjesztése. Andrej Danko tagadja, hogy ez cenzúra lenne, mindenestre tény, hogy a felmérések készítése nem áll le, a pártok továbbra is hozzájutnak majd az közvélemény aktuális hangulatát tükröző kutatásokhoz, csak nem hozzák nyilvánosságra.
A javaslattal egyébként sem a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete, sem a közvélemény-kutató ügynöksége szövetsége nem ért egyet. Az ellenzéki pártok egyike sem támogatja majd az ötletet.
A szociológusok azért felhívták a figyelmet néhány fontos adatra. Európában Szlovákián kívül csak két országban hosszabb hét napnál a moratórium: Olaszországban (14) és Montenegróban (15 nap). A világon pedig csak négy olyan ország van, amely 30 napnál hosszabb moratóriumot vezetett be választások előtt: Bolívia, Honduras, Kamerun és Tunézia. Ha átmegy a koalíció javaslata, Szlovákia lesz az ötödik.
Közel sem tökéletesek, de fontos szerepük van
Az állítólag álhírekre való hivatkozás nagyon gyenge érv. Az biztos, hogy a felméréseket sokszor „kapták rajta” pontatlanságon, sőt valótlanságon. Általában azonban, ha egy-egy párt pontos népszerűségét nem is, a preferenciáik változásának irányát (csökken, nő) viszonylag jól mutatták.
A törvénnyel a kis, bejutásért küzdő pártok szavazói veszthetnek a legtöbbet. Konkrétan azok a választók, akik voksoláskor azt szeretnék, hogy „ne vesszen” el szavazatuk, és ezért figyelemmel követik, hogy az általuk preferált párt népszerűsége a felméréseken mutat-e esélyt a sikerre.
Ez sokaknak azért fontos, mert a parlamenti küszöb alatt ragadó pártok szavazatait szétosztják a többiek között, és a legtöbb szavazatot kapó párt nyeri rajta a legtöbbet – esetünkben ez a Smer. Példaként 2012-ben a Smer épp a parlamentből kívül rekedt pártokra leadott szavazatoknak köszönhetően alakíthatott kormány egyedül.
Az sem mellékes, hogy a felméréseknek sokaknál amolyan mozgósító erő lehet. Ha a preferált politikai párt jól szerepel a felméréseken, az mozgósítja a potenciális választóit, sőt, a két párt között ingadozókat is döntésre ösztönzi. De ugyanez igaz fordítva: ha az 5 százalékos küszöböt el nem érők esélyt sem mutatnak a bejutásra, akkor választóik és főleg az bizonytalan szavazók más alternatívát keresnek.
A fentiek fényében sokkal kevesebb vitára adna okot a javaslat, ha egyszerűen betiltanák a felmérések készítését is a moratórium idejére.
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: 2020-as parlamenti választások felmérések javaslat kormánykoalíció közvélemény-kutatás közvéleménykutató ügynökség moratórium parlamenti választás
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
