Orsolya
  • HUF: 330.72
  • USD: 1.12
  • 11 °C
  • 26 °C
politika

A kormánypártok meglépik: 50 nappal a választások előtt már nem lehet felméréseket közzé tenni

A világon csak négy olyan ország van, ahol 30 napnál hosszabb a moratórium. Szlovákia lehet az ötödik

Nyitókép forrása: illusztráció/e15.cz

 

A Smer – SNS – Most-Híd kormánykoalíció csütörtökön megállapodásszerűen beterjesztette a felmérésekre vonatkozó moratórium jelenlegi 14-ről 50 napra való megemelését. A látszólag teljesen értelmetlen jogszabály fontos hozadéka az lesz, hogy a politikusok megismerhetik a felmérések eredményét a választások előtt, a választópolgárok nem.

 

Hogy a kormánypártok mindegyike támogatni tudja az eredetileg az SNS műhelyéből kipattant javaslatot, nem volt meglepő. Mindhárom párt lefelé mutató tendenciákkal küzd, és a nyilvánosságra hozott felméréseket egyre nehezebb eredményként tálalni a kormányközeli sajtóban.

 

Robert Fico már szeptemberben jelezte, hogy egyetért a javaslattal, sőt, ha rajta múlna, 60 napos moratóriumot vezetne be.

 

A javaslatot végül Tibor Glenda (Smer), Stanislav Kmec (SNS) és Jakab Elemér (Most-Híd) képviselők terjesztették a parlament elé, amely a jövő héten kezdődő októberi ülésszakon tárgyal majd róla.

 

Ők tudhatják, mi nem

 

Az SNS és a Smer szerint a felméréseket politikailag manipulálják és „álhírek” terjesztésére használják fel, ezért indokolt a moratórium kiterjesztése. Andrej Danko tagadja, hogy ez cenzúra lenne, mindenestre tény, hogy a felmérések készítése nem áll le, a pártok továbbra is hozzájutnak majd az közvélemény aktuális hangulatát tükröző kutatásokhoz, csak nem hozzák nyilvánosságra.

 

A javaslattal egyébként sem a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete, sem a közvélemény-kutató ügynöksége szövetsége nem ért egyet. Az ellenzéki pártok egyike sem támogatja majd az ötletet.

 

A szociológusok azért felhívták a figyelmet néhány fontos adatra. Európában Szlovákián kívül csak két országban hosszabb hét napnál a moratórium: Olaszországban (14) és Montenegróban (15 nap). A világon pedig csak négy olyan ország van, amely 30 napnál hosszabb moratóriumot vezetett be választások előtt: Bolívia, Honduras, Kamerun és Tunézia. Ha átmegy a koalíció javaslata, Szlovákia lesz az ötödik.

 

Közel sem tökéletesek, de fontos szerepük van

 

Az állítólag álhírekre való hivatkozás nagyon gyenge érv. Az biztos, hogy a felméréseket sokszor „kapták rajta” pontatlanságon, sőt valótlanságon. Általában azonban, ha egy-egy párt pontos népszerűségét nem is, a preferenciáik változásának irányát (csökken, nő) viszonylag jól mutatták.

 

A törvénnyel a kis, bejutásért küzdő pártok szavazói veszthetnek a legtöbbet. Konkrétan azok a választók, akik voksoláskor azt szeretnék, hogy „ne vesszen” el szavazatuk, és ezért figyelemmel követik, hogy az általuk preferált párt népszerűsége a felméréseken mutat-e esélyt a sikerre.

 

Ez sokaknak azért fontos, mert a parlamenti küszöb alatt ragadó pártok szavazatait szétosztják a többiek között, és a legtöbb szavazatot kapó párt nyeri rajta a legtöbbet – esetünkben ez a Smer. Példaként 2012-ben a Smer épp a parlamentből kívül rekedt pártokra leadott szavazatoknak köszönhetően alakíthatott kormány egyedül.

 

Az sem mellékes, hogy a felméréseknek sokaknál amolyan mozgósító erő lehet. Ha a preferált politikai párt jól szerepel a felméréseken, az mozgósítja a potenciális választóit, sőt, a két párt között ingadozókat is döntésre ösztönzi. De ugyanez igaz fordítva: ha az 5 százalékos küszöböt el nem érők esélyt sem mutatnak a bejutásra, akkor választóik és főleg az bizonytalan szavazók más alternatívát keresnek.

 

A fentiek fényében sokkal kevesebb vitára adna okot a javaslat, ha egyszerűen betiltanák a felmérések készítését is a moratórium idejére.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás