Milyen kormánykoalíciókra van esély és hol lehet a közös magyar lista helye?

Nyitókép forrása: kollázs/körkép.sk

A jövő évi választások tétje egyértelműen a Smer nélküli kormányzás. Annak viszonylag sok lehetséges végkimenetel van az ellenzéki kormány létrejöttétől a kényszerű ügyvivő kormányig. Hol van ebben a történetben a magyar pártok és a közös magyar lista helye? Mit jelentenek számszerűleg az „elveszett” szavazatok? Milyen lehetséges kormánykoalíciókra van esély?

Elemzésünkben felvázoljuk az alternatívákat, rámutva arra is, miért olyan veszélyes az MKP egyes vezetőinek kettős beszéde és a magyar térfélen tapasztalható időhúzás.

   

Bár az ellenzék nagy blokkjára már keresztet vethetünk, ez nem változtat azon a tényen, hogy a választások egyik legnagyobb kérdése, mennyi párt szorul a parlamenti küszöb alá. A rájuk leadott „elveszett” szavazatok ugyanis a bejutó pártokat erősítik, azok közül is leginkább a Smert.

A Focus ügynökség november 9-i felmérését alapul véve azt láthatjuk, hogy egy 20 százalékos támogatottságú Smer számára minden 2-3 százalékpontnyi elvesző szavazat 1 plusz mandátumot jelent. Vagyis egy Drucker-féle Dobrá voľba és egy Harabin-féle Vlasť a felmérések jelen állása szerint a Smernek várhatóan 2 képviselői helyet biztosít a saját erejéből szerzetten felül.

Vagyis, ha az ellenzéki magyar képviselet parlamenten kívüli létre rendezkedik be már most, azzal 2 mandátumhoz segíti hozzá a leváltani szándékozott Smert.

A szlovák választási rendszer szerint ugyanis a bejutási küszöböt el nem érő pártokra leadott voksokat szétosztják a bejutók között. Mégpedig olyan arányban, ahogy a köztük lévő erőviszonyok fennállnak.

Például: a Focus említett felmérése szerint a Smernek 36 képviselői helye lenne, ha azonban a Most-Híd és az MKP is bejutna a parlamentbe, csak 32. Ha nem létezne parlamenti küszöb, akkor a Smer kénytelen lenne 30 mandátummal beérni.

Ebből is látszik, hogy a magyar közös lista kezdeményezőin hatalmas a nyomás, hogy hatékony kampányt folytassanak, és elérjék a parlamenti küszöböt. Más szavakkal, illene végre megkezdeni az aktív kampányt, amellyel a konkurensekhez képest hónapokkal le vannak maradva.

Három forgatókönyv a kormányalakításról

A következőkben felvázolunk néhány verziót a Focus felméréseiből kiindulva. Elsőként nézzük meg, milyen kormányok tudnának alakulni, ha az MKP és a Most-Híd is bejut a parlamentbe. (Tisztában vagyunk vele, hogy ez egy elég elrugaszkodott felvetés, de a szélsőséges példa kiválóan mutat rá, milyen szoros a verseny a Smer-blokk és az ellenzéki blokk között).

Abból indultunk ki, hogy mindkét párt épp csak bejut a parlamentbe, vagyis 5,1 százalékot szerez a vegyespárt és a magyar közös lista is. Egy ilyen esetben egyetlen ĽSNS nélküli koalíció tudna létrejönni, és ez egy Smer – SNS – KDH – Sme rodina – Most-Híd – MKP hatpárti kormány lenne. Az ellenzék az MKP-val, de a Most-Híd nélkül csak 70 mandátumot tudna magáénak (az elmúlt négy év után nehéz feltétezni, hogy a Most-Híd az ellenzéket választja a Smer helyett). Vagyis mindkét oldalnak szüksége lenne a magyar és a vegyes mandátumokra a hatalom megszerzéséhez.

A második verzió már életszagúbb. Azt feltételezzük, hogy a magyar közös lista bejut a parlamentbe, a Most-Híd viszont nem. Ebben az esetben már fordul a kocka, és a Smernek kizárólag akkor van esélye kormányalakításra, ha az SNS-t, a KDH-t, a Sme rodinát és az ĽSNS-t is maga mellé állítja (ez 85 mandátumot, de hihetetlenül törékeny koalíciót jelent).

Ugyanakkor, az ellenzéki oldalon egy magyarokat is magába foglaló koalíciónak (PS-SPOLU – Za ľudí – SaS – OĽANO – KDH – MKP) mindössze 75 mandátuma lenne, a parlamenti többséghez minimum szükséges 76 helyett. A kormányalakításhoz így a Sme rodinára lenne szükségük, akkor viszont az MKP-ra már nem. Ahhoz, hogy az MKP-val az ellenzék 76 mandátumot szerezzen, a magyar közös listának legalább 5,5 százalékos eredményt kellene elérnie. Ez nagyjából 157 ezer szavazatot jelent egy nagyon pesszimista 65 százalékos országos részvétel mellett.

A harmadik verziónk szerint az MKP bejut a parlamentbe, a parlamenti küszöbön táncoló SaS és KDH azonban nem. Ez az elképzelés különösen érdekes eredményt hozott, mivel a szlovák pártok parlamenti kiesése miatt jelentősen megnő az elvesző szavazatok száma. Ennek ellenére ez az első olyan forgatókönyv, amely esetében a magyar közös lista kormánytényezőként biztosíthatja az ellenzéki többséget 5,1 százalékos eredmény mellett is.

Egy PS-SPOLU – Za Ľudí – OĽANO – Sme rodina – MKP kormánykoalíciónak 78 képviselői helye lenne a parlamentben. Persze ez egy rendkívül kockázatos helyzet. A Smer ugyanis egy viszonylag kényelmes, Smer – SNS – ĽSNS – Sme rodina kormányt is alakíthat, amelynek 85 mandátum állna rendelkezésére. Ez egy újabb problémát vet fel.

A szlovákiai íratlan szabályok szerint az államfőnek a választások győztesét, esetünkben a Smert kellene először megbíznia kormányalakítással. A mérleg nyelve így megint nem a magyarok, hanem a Sme rodina lenne.

Persze, a Focus felmérésében szereplő számok a kampány előrehaladtával várhatóan változni fognak. De a fenti példák jól szemléltetik, milyen hatással vannak az eredményre az elvesző szavazatok, és hogy mekkora felelősség is hárul a közös listán induló három magyar pártra.

Mekkora potenciál rejlik a magyar választókban?

Ha sikerülne minden korábban aktív, ma viszont már kiábrándult magyar választót megszólítani, és összegyűjteni 230 ezer szavazatot, az 8 százalékos eredményre lenne elég. Feltételezve, hogy az SaS és a KDH is bejut, egy kormányalakításnál ez az eredmény egy Sme rodina nélküli, hatpárti ellenzéki koalíció lehetne.

Persze ez csak elmélet. A számok még változhatnak, a felmérések megbízhatósága pedig korlátozott. Ennek ellenére néhány százalékponton múlhat a maffia-kormány bukása.

Körkép.sk/KL