Újabb koalíciós feszültség van kialakulóban a költségvetés növelése kapcsán

Nyitókép forrása: archív

Újra koalíciós feszültség van kialakulóban a kormánypártok között, ezúttal a költségvetés tervezett 3,4 milliárd eurós megemelése kapcsán. A neoliberális SaS természetesen ellenzi a dolgot, de egyelőre azt állítja, számára csak az elfogadhatatlan, hogy Igor Matovič pénzügyminiszter gyorsított eljárásban fogadtatná el a törvényhozással javaslatot. Ám az sem kizárt, hogy ez csak egy újabb politikai válság kezdete.

Az SaS továbbra is kitart amellett, hogy frakciója nem fogja támogatni a javaslatot. Richard Sulík a héten azt hangoztatta, hogy az ő pártja „a költségvetési felelősség” oldalán áll, illetve, hogy Igor Matovič a törvény beterjesztésekor ott sem volt a parlamentben (a kormányfőhelyettes a nehéz helyzetben lévő kassai vasműről tárgyalt Amerikában annak pittsburgi tulajdonosaival).

A Za ľudí óvatosabb és mértéktartóbb retorikával, de megint az SaS felé húz a kibontakozó vitában. Ugyanakkor a párt elnöke, Veronika Remišová védelmébe vette a költségvetés megemelését, tekintettel arra, hogy a 3,4 milliárd euró a járvány okozta gazdasági problémákat lenne hivatott enyhíteni.

   

Egyre egyértelműbbek a határok a koalíción belül

A Sme rodina egyértelműen az OĽANO-val tart ebben a kérdésben. Már a családtámogatásról szóló vitában is sokkal közelebbi álláspontot képviselt a két nagyobb kormánypárt, mint a két kisebb koalíciós partner. Ráadásul úgy tűnik, hogy a Sme rodina ezúttal kevésbé lesz passzív szemlélője egy esetleges újabb Matovič-Sulík vitának. Milan Krajniak munkaügyi miniszter a hétvégi politikai vitaműsorokban „undorító neoliberális politikát” emlegetett, és felrótta Sulíknak, hogy olyan keményen ágál a költségvetési hiány emelése ellen, mintha az IMF-nek dolgozna.

Magát a költségvetés megemelését a pénzügyminisztérium a koronavírus okozta gazdasági problémákkal magyarázza. A korábbi, 1,04 milliárd eurós pandémia-tartalékot már felhasználták, most pedig újabb 2,4 milliárd eurót emelnének a rendszerbe, például az anyagi szükséghelyzetben élő gyermekeknek járó 333 eurós támogatás fedezésére (ez a tétel összesen 132 millió euróba kerül).

Persze, az éremnek két oldala van, és a kiadások emelésével növelni kell majd a bevételeket is. Az összesen 3,4 millió eurós emelés a deficitet 7,5 százalékról közel 10 százalékra emeli, a GDP arányos államadósságot pedig 60,6 százalékról 64,1 százalékra. Azzal a szakértők sem nagyon vitatkoznak, hogy a jelenlegi gazdasági válsághelyzetben az államnak növelnie kell kiadásait. A gondot abban látják, hogy mivel fogják ezt az összeget fedezni. A legalapvetőbb lehetőség az állami kiadások lefaragása.

Elmulasztott lehetőségből kinőtt pénzügyi dilemmák

A kérdés azonban az, hogy vajon hol kezdjék? A 13. nyugdíjhoz már tavaly sem mert hozzányúlni az új kormányzat, az adóemelés ellen épp néhány hete indítottak még bármilyen hivatalos javaslattétel előtt boszorkányüldözést a liberális politikusok és újságírók, ráadásul a járvány következményeit nyögő magánszféra nem is biztos, hogy elbírná ennek terheit. Főleg azért, mert az elmúlt két évtized elhibázott gazdaságpolitikája miatt a mostani válsághelyzet csak rossz és még rosszabb válaszok közül enged választani.

A versenyképesség 2014-től való fokozatos leépítése miatt kockázatos adóemeléssel megsarcolni a nagyvállalatokat, mert már 2019-ben is komolyan fontolgatták szlovákiai telepeik elköltöztetését. A kis- és közepes vállalkozások szektora nyilván nem rendelkezik ekkora súllyal a politikában, de biztos hogy az elmúlt egy év után nem bírnák finanszírozni a nagyobb adó- vagy járulékterheket. Más szavakkal, az adóemelés bevételek helyett könnyen kiadásokat és a munkanélküliséget generálna. Nyilván más lenne a mozgástér, ha a KKV-szektor megkapta volna az őt megillető támogatást az előző kormányzatoktól.

A pénzügyminisztérium nem hiába keresi már egy éve a lehetőségét egy olyan adóreformnak, amely a lehető legkevésbé fájdalmas. Ez a szándék egyébként bekerült a kormány programnyilatkozatába is.

Körkép.sk