Az OĽANO liberális képviselői „európai jelentőségű” határozatot fogadnának el az LMBTQI-közösségek védelmére

Nyitókép forrása: Facebook.com/OĽANO

Újabb kormánypártban törtek felszínre az ideológiai törésvonalak. A Za ľudíban hetek óta tart a belharc Mária Kolíková liberálisai és Veronika Remišová centristái között. Most az OĽANO-ban is elkezdtek mozgolódni a liberális érzelmű képviselők, akik épp Magyarország és Lengyelország ellen akarnak elítélő határozatot beterjeszteni az LMBTQI-jogok kapcsán. A legnagyobb kormánypárt keresztény-konzervatív szárnya azonban ellenzi a dolgot.

Az OĽANO liberálisai a parlament szeptemberi ülésére terjesztettek be egy határozati javaslatot, amely „egyértelműen a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásának elkerülhetetlensége mellett foglal állást”. A határozat reakció lenne a „kisebbségek és közösségek tagjai elleni, egyre terjedő agresszivitásra és megalázásra”.

Alapesetben az ember azt hihetné, hogy egy félmilliós magyar közösség és egy félmilliósra becsült roma kisebbség mellett az ötmilliós Szlovákia kormánypárti képviselői végre elmozdultak a korrektség irányába. Sajnos nem így van, az OĽANO érintett képviselői szerdai sajtótájékoztatójukon egyértelműsítették, kikre gondolnak első sorban.

   

„Néhány nappal korábban tanúi lehettünk az LMBTQI-egyének elleni támadásoknak Pozsonyban. Egyszerűen eljött az ideje az ilyen cselekedetek felszámolására”

fogalmaztak. A sajtótájékoztatón Kristián Čekovský, Andrej Stančík, Anna Mierna, Monika Kozelová és az a Juraj Krúpa vett részt, aki a minap Koszovóhoz és Dél-Oszétiához hasonlította a felvidéki magyarságot, amivel kivívta az MKP nyilvános rosszallását is.

Magyarország és Lengyelország ellen

Az igazán szomorú az, hogy csak az LMBTQI-közösségek kapcsán jutott hirtelen eszébe a képviselőknek, „mennyire fontos a többség részéről a kisebbségek proaktív védelme”.

Az sem mellékes, hogy Andrej Stančík a beterjesztendő határozati javaslatot „európai szintű reakcióként” jellemzi, amely arra reagált, ami „a környező országokban történik”. Konkrétan kiemelte a lengyel LGBTI-mentes övezeteket, vagy a magyar gyermekvédelmi törvényt, amely elmondása szerint korlátozza a diákok informálását a homoszexualitás vagy a transzgender témakörében.

Stančík úgy véli, hogy a magyar gyermekvédelmi törvényhez hasonló jogszabály-javaslattal akar előrukkolni a szélsőjobboldali ĽSNS is. Kollégája, Krúpa a fentieken túl kritizálta azokat a politikusokat, akik az LMBTI-közösségek tagjai, de titkolják identitásukat.

Čekovský azt állítja, hogy a határozati javaslatuk átmenne a koalíciós tanácson. Ez már az OĽANO konzervatívjai és a Sme rodina miatt is erősen kétséges. Az OĽANO frakciójához tartozó Keresztény Unió elnöke, Anna Záborská azonban jelezte, hogy a javaslatot sem a frakció sem a koalíciós tanács nem tárgyalta meg, ő maga pedig az alkotmányban rögzített kisebbségvédelmi módszerek mellett foglal állást.

Az SaS sincs elragadtatva

A dolog érdekessége, hogy maga az SaS sincs elragadtatva a dologtól. Richard Sulík pártjának az utóbbi időben kezd fejére nőni a populizmus – jelenleg a ténykedésük kizárólag abból áll, hogy kritizálják saját koalíciós partnereiket. Másrészt, a Progresívne Slovenskoval is versenyezniük kell a választókért.

Ennek megfelelően azonban nem elítélő határozatban gondolkodnak, úgy gondolják, hogy az nem old meg semmit. Miroslav Žiak SaS-es parlamenti képviselő szerint „a kisebbségek elleni atrocitásokat kizárólag törvényi úton, egy regisztrált partnerségről szóló jogszabállyal lehet kivédeni”.

Körkép.sk