Ha a rendőrségről van szó, Boris Kollár pártja a koalíció és ellenzék határán táncol

Nyitókép forrása: SITA/Jana Birošová

Folytatódik a büntetőhatóságok feletti befolyásért zajló politikai küzdelem. Az elmúlt hetekben az egyébként korrupcióellenes agendát felvállaló kormányon belül az ellenérdekeltek közé sorolta magát a Sme rodina is. Boris Kollárék pozícióját többek között a Pčolinský-ügy és az határozza meg, hogy immáron kvázi a legkisebb kormánypártnak számítanak. Ennek megfelelően egyre radikálisabb ultimátumokat üzen a sajtón keresztül saját partnereinek. Ezen a héten a Roman Mikulec (OĽANO) belügyminiszter hatáskörének kiszélesítése borzolja a kedélyeket.

Az egész azzal kezdődött, hogy a rendőrség korrupciós vádak miatt hónapokkal ezelőtt letartóztatta a Sme rodina által jelölt akkori SIS-igazgatót, Vladimír Pčolinskýt, aki történetesen Boris Kollár pártja frakcióvezetőjének testvére.

Ettől a pillanattól a Sme rodina politikai tevékenység szinte kizárólag a büntetőhatóságok működésenek megkérdőjelezéséről szólt, és ha más szavakkal is, de ugyanazt teszi, mint a Hlas és a Smer: relativizálja, a végletekig viszonylagossá teszi az előző garnitúra politikai jelöltjei ellen zajló büntetőeljárásokat és magát a rendőrség munkáját is.

   

„A múltban egy szűk társaság privatizálta az igazságszolgáltatást, és én nem akarom, hogy a mi kormányzásunk alatt egy másik csoport ugyanezt tegye”

hangoztatta újra vasárnap a Sme rodina elnöke. Nyilván saját pártját és Pčolinský vitatott szabadlábra helyezését próbálja védeni, csakhogy ezzel épp az ellenzék kezére játszik. A Smer és a Hlas ugyanis kvázi ugyanezekkel az érvekkel próbálja mentegetni azokat a rendőrségi vezetőket, akiket anno ők neveztek ki, és akik közvetlenül az oligarchák parancsait követték. Kollár persze igyekszik megtartani a határt, amely elválasztja őt a Smertől és a Hlastól, de ez a határ egyre vékonyabb és ingatagabb.

„Nem vagyunk teljesen megelégedve Roman Mikulec belügyminiszter munkájával, de azt hozzá kell tennem, hogy eddig meg volt kötve a keze. Mert addig, amíg munkatársai között a Smer regnálása óta bebetonozott személyek vannak, és ő nem választhatja meg szabadon, kivel dolgozik együtt, nem nagyon tudja megvalósítani a rendőrség és társadalom megtisztítását”

fogalmazott Kollár a Markíza hétvégi politikai műsorában.

Vitatott törvényjavaslat a belügyminiszter hatásköreiről

A konfliktus azonban továbbra is megmarad. A belügyminiszternek személyi kérdésekben nagyobb hatásköröket biztosító törvénymódosítást Lukáš Kyselica (OĽANO) parlamenti képviselő terjeszti be. Ez lehetővé tenné, hogy a belügyminiszter indoklás nélkül mozdítson el embereket pozíciójukból.

Kollár ugyan névleg támogatja Mikulec hatásköreinek kiszélesítését, ám továbbra is „egy másik, szintén az igazságszolgáltatást privatizáló csoport létrejötte” miatt aggódik. A dolog érdekessége, hogy épp ő próbál politikai nyomást kifejteni Hamran István megbízott országos rendőrfőkapitányra. Helyteleníti ugyanis, hogy Hamran visszahelyezte szolgálatba azt a négy NAKA-nyomozót, akiket a belügyi felügyelőség korábban letartóztatott (a kerületi bíróság szerint azonban indokolatlanul). Mind a négy nyomozó az előző garnitúra rendőrségi fejesei elleni eljáráson dolgozik.

Ráadásul, Kollár pártja a Za ľudí kvázi széthullásával a leggyengébb koalíciós partnerré lépett vissza, így elvileg a SIS-igazgatójának jelölése a feljebb lépő SaS hatáskörébe kerülne. Kollár azonban ragaszkodik legalább egy erőszakszervezethez, és kijelentette, ha elvennék pártjától a SIS-t, akkor minimum a belügyminiszteri posztot követelné.

Közben a JOJ TV készíttetett egy felmérést a fegyveres erők megbízhatóságáról. Eszerint épp a Szlovák Titkosszolgálat (SIS) a legkevésbé megbízható, a megkérdezettek mindössze 2,4 százaléka bízik benne, a belügyi felügyelőségben pedig még ennél is kevesebben, 2,3 százaléknyian. Persze, a többi hatóságnak sincs oka büszkélkedni. A NAKA-ban 21,8, a rendőrségben és ügyészségben 10,7 százalék bízik. A trend pedig negatív.

Körkép.sk