Adóreform II. rész: Egy adó, egy járulék – Matovič egyszerűsítené és csökkentené a munkára kivetett adót

Nyitókép forrása: 

Igor Matovič (OĽANO) pénzügyminiszter hétfőn délután tartott sajtótájékoztatóján bemutatta átfogó adóreform-tervezetének második részét. Vasárnap délután a családokat érintő terveit mutatta be, hétfőn a munkára vonatkozó adó- és járulékterhek megváltoztatásáról beszélt a pénzügyminiszter. Kedden jön a harmadik rész, a vállalatok és vállalkozók adóztatása kapcsán.

Matovič szerint a munkára vonatkozó jelenlegi adó- és járulékrendszer rendkívül bonyolult. Ennek illusztrálása céljából egy nagy vásznon mutatta be a rendszer működését, amelyen 65 különböző életszituációra vonatkozó 65 számítást vázolt fel. Majd elmondta, ezt a több mint hétezer szóból és számból álló rendszert egy huszonkét szavas rendszerre egyszerűsítené le.

Jelenleg Szlovákiában az elvégzett munka értékének nagyjából felét elviszi az állam adók és járulékok formájában. A munkát terhelő állami elvonások akkorák, hogy csökkentésük régóta vita tárgyát képezik – elsősorban a foglalkoztatás és a versenyképesség fenntartása céljából. A baloldali kormányok azonban kitartottak a rendszer mellett, amely nettó, bruttó és szuperbruttó fizetést különböztet meg, így lényegében szakzsargon mögé rejti azt a tényt, hogy az emberek munkája által megtermelt érték 50 százaléka az államkasszát gazdagítja.

   

A szuperbruttó bér lényegében a munka értéke, vagy a munkáltató szempontjából a bér teljes költsége. A bruttó bér az az összeg, amiből már csak az alkalmazott fizet el adót vagy járulékot. A nettó bér pedig tényleges, kézzelfogható bevétel. Ennek a három tételnek az egymáshoz viszonyított aránya esetenként nagyon különböző lehet, függ a fizetés nagyságától, attól, hogy az alkalmazottnak van-e gyermeke, mennyi van, vannak-e egyéb bevételei, és így tovább.

Matovič az új rendszerben gyakorlatilag azt javasolja, hogy a bonyolult viszonyítások helyett a munka értékét (vagy másik nevén a teljes bérköltséget) az állam az alkalmazott részéről egyetlen 19 százalékos adóval sújtaná (és nem lenne járulék), a munkáltató részéről pedig egyetlen 39 százalékos járulékkal terhelné le. Már most érdemes kiemelni, hogy Matovič a sajtótájékoztató elején a javaslat „vitára bocsátásáról” beszélt, tehát az általa felvázolt keretek változhatnak.

Adóbónusz, járulékkedvezmény

A jelenlegi verzió azonban az egy adó/egy járulék rendszere mellett bevezetné az alacsonyjövedelműek alkalmazotti bónuszát. Ez azt jelentené, hogy a havi nettó 357 eurónál kevesebbet keresők semmilyen adót nem fizetnének, a kedvezmény pedig 357 euró felett fokozatosan csökkenne, 1111 eurótól pedig meg is szűnik.

A munkáltató a 39 százalékos járulékkötelezettségét 10 százalékponttal (vagy százalékkal, ez nem teljesen világos egyelőre) csökkenthetné, amennyiben diákot vagy 50 százalékra leszázalékolt rokkant személyt alkalmaz, 20 százalékponttal (vagy százalékkal), ha 70 vagy több százalékra leszázalékot rokkant személyt foglalkoztat.

Matovič szerint az új rendszerrel a foglalkoztatottak 99 százaléka (beleértve az állami alkalmazottakat is) jól járna, átlagban 5 százalékkal csökkenne az adó- és járulékterhek nyomása.

Miből lesz a fedezet?

Kijelentette ugyanakkor, hogy az egészet álkotmánytörvénybe kellene foglalni, hogy egy új kormányzat ne tudja visszaállítani a korábbi állapotot és azt újra saját politikai eszközeként használni.

A pénzügyminiszter a fenti rendszer fedezetét a következő tételekből teremtené elő:

• járulékkivételek eltörlése: 300 millió euró;
• adókivételek eltörlése: 250 millió euró;
• egységes kivetésből származó megtakarítások: 50 millió euró;
• a legális foglalkoztatás 2 százalékkal történő emelkedése: 200 millió euró;
• járulékos, dinamikus hatások: 100 millió euró;

Matovič szerint az új adó- és járulékrendszer politikai akarat megléte mellett is leghamarabb 2023-ban kerülhetne át a gyakorlatba.

Körkép.sk