Nyitókép forrása: SITA/Yves Herman, Pool Photo via AP

 

Az Európai Parlament csütörtökön szavazta meg a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni szankciókat, annak ellenére, hogy ez a két ország fogadja be a legtöbb ukrán menekültet, és mindkettő a NATO keleti-szárnyának tagja.

 

Amerikai elemzők már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy a jogállamisági mechanizmus kapcsán hozott európai bírósági ítélet egy olyan időszakban, amikor Ukrajnát és Közép-Kelet-Európát orosz invázió fenyegeti (ez még a háború kitörése előtti napokban történt), Brüsszel megfontolatlanságát mutatja és azt, hogy teljesen érzéketlen a valósággal szemben.

 

Az Európai Parlament 478:155 arányban fogadta el azt a határozatot, amely az Európai Bizottságot azonnali szankciók bevezetésére szólította fel Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Mindezt annak ellenére, hogy az orosz-ukrán háború következményei ezt a két országot közvetlenül érintik.

 

 hirdetes_300x300  

Azon már meg sem lepődhetünk, hogy a szlovák EP-képviselők igen nagy többége támogatta a határozatot. Nem meglepő módon a progresszívok közül mindenki (Martin Šimečka, Martin Hojsík, vagy a SPOLU-ból átigazoló Michal Wiezik) igennel szavazott, de támogatólag voksolt Monika Beňová (Smer), Lucia Ďuriš Nicholsonová (egykor SaS, most független), Robert Hajšel (független)Ivan Štefanec (KDH) és az OĽANO-s Peter Pollák is. Nemmel szavazott Milan Uhrík, a szélsőséges Republikától, Miroslav Radačovský (Slovenský Patriot) és Miriam Lexmann (KDH). Az SaS-es Eugen Jurzyca tartózkodott.

 

A határozat újabb nyomásgyakorlás az EP részéről, hogy rábírja az Európai Bizottságot keményebb szankciók kivetésére Magyarország és Lengyelország ellen, ami magába foglalja az uniós források leállítását is. Az EP szankciókat kell bevetni azok ellen, akik „aláássák az EU értékeit”.

 

Két dolgot ki kell emelni: a balliberális mainstream által szorgalmazott szankciók egyértelműen politikai-ideológiai rendszabályozó eszközök, amelyeket éppenséggel két családbarát, keresztény értékeket védő konzervatív (és a brüsszeli birodalmi törekvésekkel szemben álló) kormány ellen vetnek be, méghozzá úgy, hogy először büntetnék őket, és csak később próbálják megállapításai a  bűnösségüket.

 

A másik dolog, hogy háború van a NATO keleti szárnyának szomszédságában, humanitárius válság Európában, az EP technokratái azonban mégsem bírják szüneteltetni az ideológiai harcot. Nyilvánvaló, hogy a mostani lépésnek az is célja, hogy beavatkozzon az április elején esedékes magyar választásokba, ahogy a mostani határozatot megelőző, Európai Bíróság által február 16-án bejelentett ítéletnek is.

 

Az Európai Parlament határozata az óceán túlpartján is kiverte a biztosítékot. Marco Rubio Florida republikánus szenátora a Twitteren bírálta az EU-t, amiért az pont akkor tartana vissza forrásokat Magyarországtól és Lengyelországtól, amikor azok menekültek millióit fogadják be.

 

„Az EU vajon miért gondolja úgy, hogy épp most jött el az ideje pénzügyi szankciókat bevetni, mert nem felelnek meg az uniós „demokrácia” elképzelésnek..?”

 

 

Nagy-Britanniából is sok kritika érkezett. Az egykori (2019-ben beválasztott) brit EP-képviselő, Claire Fox groteszknek nevezte az EP döntését. Austin Williams, a Smart Cities Project vezetője pedig szarkasztikusan arról írt a Twitteren:

 

„Az EU megbüntetné Lengyelországot, mert nem hajlandó elfogadni az uniós jog elsőbbségét. Lengyelország talán engedélyt kért a menekültek befogására? Hogy merészelte…”

 

írta.

 

Az ENSZ vasárnap délelőtti adatai szerint eddig 1,66 millió menekült érkezett Lengyelországba és 246 ezernél is több Magyarországra Ukrajnából.

 

Körkép.sk

Megosztás:
Címkék: Brüsszel EU ideológiai harc jogállamiság jogállamisági mechanizmus Lengyelország magyarország politika
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 9 olvasónak tetszik ez a cikk.