Időhúzás és intrikák – Az SaS lövészárokháborúra rendelkezik be, tovább mérgezve a szlovákiai közéletet

Nyitókép forrása: SITA/Martin Medňanský

Továbbra sem lehet pontosan tudni, kik váltják az SaS lemondott minisztereit a gazdasági, oktatási, igazságügyi és külügyi tárca élén. Sőt, még azt sem lehet kizárni, hogy végül az SaS visszatér a kormányba, tekintettel arra, hogy mind a liberális sajtó, mint az SaS leghőbb vágya ez – persze Matovič nélkül. Az OĽANO-nak és Eduard Heger kormányfőnek volt ugyan két hónapja arra, hogy új embereket keressenek az liberálisok helyére, ám még mindig nincsenek a nyilvánosság előtt is vállalható nevek.

Mindenesetre szögezzük le, hogy az SaS a lemondónyilatkozatok leadását is úgy időzítette, hogy a liberálisok felé elfogult államfő, Zuzana Čaputová görögországi útja miatt „ne tudja/akarja” azokat azonnal elfogadni. Čaputová egyébként is jelezte, hogy addig erre amúgy sem hajlandó, míg meg nem kapja Hegertől az utódok neveit. Ez magyarul annyit tesz, hogy ha neki nem tetsző jelölttel rukkolna elő az OĽANO, akkor Čaputová tovább húzhatja az időt, sakkban tartva az egész kormányt – Richard Sulíkék pedig maradnak „demisszióban lévő miniszterek” annak minden előnyével együtt. Mindez arra utal, hogy a történtek ellenére még mindig nem lehet kizárni a négyes koalíció folytatódását.

Az SaS ellenzékben nem sokáig örülhetne a 15 százalékos népszerűségnek, ráadásul már most is elég komoly csalódást okozott a választóknak, akiknek egy jelentős része rosszallóan tekint arra, hogy az energiaválság kezelése helyett hatalmi játszmákat űznek a liberálisok. Nehéz ugyanis Igor Matovič pénzügyminiszterre hárítani minden felelősséget, mikor az energiárak emelkedésében és a válság kezelésének kudarcában Sulík liberálisainak elég mélyen benne van a kezük.

   

Nem csoda, hogy a lemondása óta stúdióról stúdióra járó Sulík igyekszik mindenhol hangsúlyozni, hogy azonnal folytatnák a kormányzást, ha Igor Matovič már nem lenne ott a kormányban. Természetesen a sajtó kellőképpen elfogult Sulík terve iránt, így például szót sem ejtenek a liberálisok hazugságairól a gáztárolók feltöltöttségét, a betárolt gáz tulajdonosi hátterét és a totálisan elhibázott árszabályozást illetően.

Minisztercserék terén egy biztos: semmi sem biztos

Sokat elárul a helyzetről, hogy Ivan Korčok (SaS) a TASR hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a külügyminiszteri működése „Eduard Heger kormányfőtől függ”, neki kell új tárcavezetőket javasolnia az államfőnek. A lényeg a jelen időben van, tehát távozása még mindig nem vehető biztosra, annak ellenére, hogy többször hangsúlyozta, ha az SaS megy, ő is megy a kormányból.

Ondre Dostál igazságügyi államtitkár, aki szintén SaS-es, úgy fogalmazott, hogy ő „az SaS politikai jelöltje, és ha az SaS ellenzékbe vonul, akkor nem lehet tovább államtitkár”. Itt is feltűnő a feltételes mód.

A színfalak között azonban nyilván nem az SaS visszatérésére játszanak, sokkal inkább a miniszteri posztok újraelosztása a kérdés. Richard Sulík SaS-es pártelnök és gazdasági miniszter helyére például könnyen a jelenlegi munkaügyi miniszter, Milan Krajniak kerülhet. Ezzel Hegerék azt akarhatják jelezni, hogy a továbbiakban nem a külföldi cégek, bankok és spekulánsok érdekei, hanem a lakosság ellátása kerül előtérbe. Elnézve egyébként az SaS árszabályozási modellje miatt kitört felháborodást, egy ilyen lépésnek van értelme.

Ahogy arról kedden beszámoltunk, a gazdasági miniszteri pozícióra Karel Hirman kerülhet, aki eddig is elég kritikusan viszonyult Sulík „teljesítményéhez”. Ugyanakkor Hirman sem épp magyarbarát, kifejezetten Orbán-fóbiás politikus hírében áll.

A külügyminiszteri poszt kapcsán korábban Veronika Remišovát, jelenlegi beruházásért és informatizációért felelős miniszterelnök-helyettest emlegették, de nemrég felmerült Rastislav Káčer neve is, aki közismert magyar- és Magyarország-ellenes kijelentéseiről. Külügyminiszterként a hullámzó szlovák-magyar kapcsolatok valószínűleg negatív irányba fordulnának.

Az SaS lövészárokháborúra rendezkedik be

Az SaS közben foggal-körömmel kapaszkodik minden pozícióhoz, amit az általa felborított kormánynak köszönhetően megszerzett. Figyelmeztette a koalíciót, hogy ha az SaS ellenzékbe vonulása után nem tarthatja meg a parlamenti bizottságok elnöki és alelnöki posztjait, akkor a koalíció nem számíthat az SaS 21 képviselőjének szavazataira.

A dolog érdekessége, hogy így is kérdéses, számíthatnak-e a liberális mandátumokra a kormánypártok, hiszen Sulík már lövészárokháborúra rendezekedik be. Nyíltan beszél arról, hogy Igor Matovičot megpróbálják leváltani, és nem feltétlenül fogják kivárni, hogy egy ellenzéki frakció kezdeményezze a bizalmatlansági indítványt. Ráadásul azt is előre bocsátották, hogy nem fogják támogatni a jövő évre szóló költségvetési javaslatot, ami nélkül egyetlen szociális intézkedés sem valósulhat meg, amit korábban a kormány elfogadott. És itt nagyon trükkössé válhat a dolog.

Nem biztos, hogy az SaS-nek az ellenzékkel sikerülne leváltania Matovičot. A dolog ugyanis úgy áll, hogy ha Matovičot sikerül leváltani, elvileg folytatódhatna a négyes koalíció, mert a visszatérés szándékát Sulík két nap alatt féltucat interjú során hangoztatta. Viszont ha ez igaz, akkor ugyan melyik valódi ellenzéki párt akarná támogatni Sulíkék kezdeményezését, és ezzel elodázni az előrehozott választások lehetőségét?

És ez két érdekes körülményre mutat rá: egyrész, az SaS csak annyira ellenzéki, mint ahogy eddig kormánypárti volt, másrészt nagyon könnyen megeshet, hogy Sulíkék, akár az államfő közreműködésével időhúzásra fognak játszani, hogy legyen idejük megbuktatni Matovičot, és aztán visszatérni a kormányba.

Az SaS ma 21 mandátummal rendelkezik. A Za ľudíból tavaly dobbantó Valášekkel és Miroslav Kollárral ez 23. Hét képviselő kellene ahhoz, hogy a rendkívüli ülést Matovič leváltására kezdeményezni lehessen, és aztán jöhet a többségi szavazás, ahol viszont Sulíknak nem lesz elég adott esetben a Smer és Robert Fico, akivel az utóbbi hónapokban többször is megbeszéléseket folytatott, hanem a kormánypártok soraiból is támogatókat kell szereznie.

Az időhúzás szándéka tehát továbbra s fennáll. Eduard Heger kormányfő már jelezte, hogy nem fog bizalmi szavazást kérni kormányával szemben. A kormányválság és az SaS játszmái minden jel szerint tovább mérgezik a szlovákiai közéletet.

Körkép.sk