Bizalmatlansági indítvány: Mi jöhet a kormány bukása után? Meglepetések várhatók

Nyitókép forrása: SITA/Diana Černáková

Kedden szavaz a parlament a kormány elleni bizalmatlanságról. Az erőviszonyok nagyon kiegyensúlyozottak, egy-két frakción kívüli képviselő lehet a mérleg nyelve. A hetek óta kisebbségben kormányzó Heger-kormány veszélyesen közel került a bukáshoz. Az elmúlt hónapok politikai káosza és liberális intrikái után a nyilatkozatokban a fő kérdés nem is az, hogy túléli-e a kormány, hanem az, hogy ha nem, akkor lesznek-e előrehozott választások.

A kormány egy része azzal vádolta meg a liberálisokat, hogy progresszív puccsot akarnak végrehajtani azzal, hogy lehetővé teszik Čaputová államfőnek, hogy a kormány megbuktatása után ügyvivő kormányt nevezhessen ki. Richard Sulík csütörtök este elég kendőzetlenül ki is jelentette, hogy egy Rastislav Káčer és Karel Hirman vezette ügyvivő kormány számára abszolút elfogadható lenne. Mit jelent ez?

Káčer és Hirman is az elnöki palota vonzáskörzetébe tartozó személyek, így Sulík kétségkívül ráerősített azokra a spekulációkra, miszerint tényleg ügyvivő kormányon keresztül akar hatalomra kerülni (Sulík mindig is a pénzügyminiszteri székre áhítozott, de sosem kapta meg). Sőt, még a Smer azon vádjait is akaratlanul alátámasztotta, miszerint a liberálisok mindent megtesznek, hogy olyan kormány maradjon Szlovákia élén, amely kérdés nélkül támogatja a Nyugat Ukrajna-politikáját.

Az OĽANO egyelőre elutasítja az előrehozott választásokat (ez a kormánya bukása után könnyen változhat). A Sme rodina zsigerből elutasítja az ügyvivő kormány lehetőségét, azt ugyanis a progresszív irányultságú államfő nevezi ki, így aligha kapna benne helyet Boris Kollár csapata. Kollárék már az előrehozott választások eshetőségére is készülnek, és jövő júniusi vagy szeptemberi időpontot szorgalmaznak, amennyiben szükség volna rá.

A Pravda baloldali portál által megszólított politológusok azonban egy szeptemberi választásnak nem látják értelmét, tekintve, hogy már csak egy-két hónap lenne akkor hátra a rendes választási időszakból.

A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy jövőre még mindig a háború és az energiaválság, illetve ezek gazdasági hatásai fogják mozgatni a belpolitikát. A szeptemberi hónap a fűtési szezont közvetlenül megelőző néhány hetet öleli fel, és ahogy idén, augusztusra-szeptemberre kell számítani egy újabb energiaár-ugrásra. Egyelőre ugyanis a legtöbb szakértő és az európai energetikai intézmény úgy véli, a jövő év e tekintetben durvább lesz még az ideinél is.

Másrészt, szeptemberi választás esetén a költségvetést és a következő évek energiaárait már egy másik parlament szavazza meg, és ennek a másik parlamentnek kell majd teljesítenie az elfogadott vállalásokat, így elképesztő igéretkampánynak adna helyet az őszi választás.

Ettől függetlenül nem zárható ki, hogy választások nélkül is új kormány alakul. A Kuciak-gyilkosság után a Fico-kormány megbukott, Pellegrini folytatta. A mostani annyiban más helyzet, hogy 2018-ban a koalíció összetétele nem változott, most viszont minden valószínűség szerint fog. A szakértők mindenesetre úgy gondolják, hogy ez a legkevésbé valószínű forgatókönyv. Még annak is nagyobb esélye van, hogy Heger demisszióban lévő kormányfőként a választási ciklus végéig hatalmon marad, mert ez is egy lehetőség.

Ugyanakkor lehetnek még itt meglepetések. A kormány bukása után az államfő megint Hegert fogja megbízni kormányzótöbbség megalakításával, ami hetekig, de akár hónapokig húzódhat, és megint ott tartunk majd, ahol ma.

Az ügyvivő kormánynak Szlovákiában nincs túl nagy hagyománya. Čaputová államfő ugyanakkor azt állítja, hogy neki sem tetszene ez a megoldás. A retorika egy dolog, a valóság azonban az, hogy ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a választások során helyzetbe nem kerülő progresszívok kormánypozícióba jussanak még ebben a választási időszakban. Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű,

Egy ügyvivő kormánynak is parlamenti többséget kell birtokolnia, ha a parlament nem szavazza meg a döntéseit, akkor megbénul. Bárkit is jelöl ki kormányfőnek Čaputová, azt a többi parlamenti párt versenytársnak fogja tekinteni, ezért nem is érdekeltek a sikerében. Jelenleg akkor lenne csak esélye egy ügyvivő kormánynak, ha támogatná az SaS, a HLAS és az OĽANO legalább egy része – mivel a Sme rodina, a Republika és a Smer aligha fogja.

Körkép.sk