A Szövetség szerint veszélyes a kormány fű alatt kidolgozott közigazgatási tervezete

Nyitókép forrása: A Szövetség hivatalos facebook-oldala

Rosszul előkészítettnek, veszélyesnek és „eszetlennek” nevezte a Szövetség a belügyminisztériumból kiszivárgó közigazgatási reformot. Mózes Szabolcs, a párt alelnöke és Őry Péter, a Szövetség elnökségi tagja pénteki sajtótájékoztatójukon élesen kritizálták a tervezetet, amely megcsonkítaná a Dunaszerdahelyi járást és lényegében megszüntetné a Komáromi járást.

Emlékeztettek, hogy a mečiari időkben a járáshatárokat szándékosan úgy húzták meg, hogy az a magyar közösségre nézve hátrányos legyen. Szerintük a mostani reformtervezet még ennél is „eszetlenebb”.

A tervezet 79-ről 49-re csökkentené a járások számát, közben pedig nyugaton létrehozna két, több százezer lakost számláló hatalmas járást, a Pozsonyi és a Nagyszombati járást. Eltűnne a térképről a Komáromi járás (Érsekújvárhoz csatolnák), megszűnne a Szenci (Pozsonyhoz kerülne), Galántai és Vágsellyei (Nagyszombathoz kerülne), a Tőketerebesi járás. Létrejönne ugyanakkor egy Párkányi járás, egy Nagykaposi és egy Ipolysági járás. Az országos képet az alábbi térkép mutatja. (A információt először a balliberális Denník N magyar verziója, a Napunk szellőztette meg.)

   

A megyék is megszűnnének, a 7-1-es felállás helyett 4+1-es felállás jönne létre a kormány terve szerint, amely az új Pozsonyi járással egybeeső Pozsony megyéből, illetve Nyugat-, Észak-, Dél- és Kelet-szlovákiai Megyéből állna.

Mózes és Őry felhívták a figyelmet, hogy a tervezet eredményeképpen a magyarlakta közigazgatási egységekben 20 százalék alá (esetenként 5 százalékra) csökkenne a magyarok részaránya. Ez nem csak a statisztikai mutatók miatt fontos, hanem mert a nyelvhasználati jogok is ettől a 20 százalékos határtól függnek.

A megyei és járási felosztás így együtt gyengítené a magyarság regionális politikai képviseletét, hiszen a kisebb, megcsonkított vagy magyarok arányában meggyengített járások kevesebb képviselőt tudnának bejuttatni a megyei testületekbe, és emellett a hatalmasra hízott megyékben a magyar képviselet súlya egyébként is csökkenne.

Nehezményezték, hogy a kormány a közigazgatási reform kapcsán senkivel sem egyeztetett, sem a települések érdekvédelmi szervezeteivel, sem Bukovszky László kisebbségügyi kormánybiztossal.

Kételkedtek abban is, hogy a jelenlegi, tavaly decemberben megbuktatott, tehát csak ügyvivői státuszban lévő kormánynak van-e egyáltalán hatásköre egy ekkora reform bevezetésére.

Mózes szerint azonban önmagában már az is veszélyes, hogy ilyen tervezet elkészült.

A közigazgatási reform elvileg abból indult ki, hogy milyenek a vonzáskörzetek és milyen a lakosság munka és iskola miatti ingázása. Őry szerint azonban a népszámlálási adatok vonatkozó adatai nem indokolják Somorja Pozsonyhoz kapcsolását.

Körkép.sk