Korčok nyíltan a választók semmibe vételéről beszél. „Az embereknek meg kell érteniük, hogy a Nyugat esélyt ad nekünk”

Nyitókép forrása: SITA/Diana Černáková

Ivan Korčok volt szlovák külügyminiszter, potenciális (vagy inkább igen valószínű) elnökjelölt szerint az előrehozott választások után „keleti viszonyok” alakulhatnak ki Szlovákiában, a polgároknak pedig meg kell érteniük, hogy a „Nyugat esélyt akar adni a jobb életre”. Korčok legnagyobb félelme, hogy a választások után Szlovákia konfrontálódni fog az európai intézményekkel, és Magyarországhoz hasonló viszonyok alakulnak ki. Az ország külpolitikai irányultságánál közvetve utalt arra, hogy a politikai elitnek nem a választói akaratot kellene figyelembe vennie.

Korčok az SaS pártszékházában vett részt egy beszélgetésen, amelynek az „Izoláció fenyegeti Szlovákiát a választások után?” címet adták. A „vita” elsősorban a Nyugatot követő kritikátlan külpolitikától való elfordulásról szólt, az idézőjel pedig azért indokolt, mert a beszélgetés során csak egyetlen oldal érveit lehetett hallani.

Korčok a Smer, a Republika és az SNS parlamenti szereplése miatt attól tart, hogy a szeptemberi előrehozott választások után Szlovákia konfrontálódni fog az európai intézményekkel, megváltozik Ukrajna-politikája és a V4-ről alkotott képe.

   

Összehasonlításul: a Korčokhoz hasonló liberálisok gyakorlatilag zéró kritikát alkalmaznak az európai intézkedésekkel szemben (lásd: vétójog eltörlése, belső égésű motorok betiltása, migránskvóták bevezetése, megélhetési és energiaválság súlyosbítása, a V4 megosztása, Ukrajna mindenekelőtti felfegyverzése, jogállami hatáskörök átjátszása Brüsszelnek, transzgender-propaganda).

„Elfordulhatunk attól, amit én liberális demokráciának nevezek. Magyarországhoz hasonló viszonyok alakulhatnak ki nálunk is. Ennek megint mérgező hatása lehet, mert a régióban másoknak is tetszetős lehet a modell”

mondta Korčok elsősorban a Balkán országait említve példaként.

„Azok, akik a lakosság dezorientációját okozzák, amely miatt az emberek lényegében nem tudják mit tesznek, na, ők nyilván jobban kommunikálnak, mint mi”

vonat le a következtetést. Aztán a szlovák elit szempontjából panaszkodva kijelentette, hogy egyesek teljesen jogosan érzik magukat csalódottnak a szlovák közvélemény miatt, tekintve, hogy a „Nyugathoz tartozunk, de az emberek, akik itt élnek, ezt máshogy látják és máshogy viselkednek”.

Ezt követően egyértelmű utalást tett arra, hogy az „elitnek” nem feltétlenül kell a választói akaratot képviselnie, főleg külpolitikai irányultság terén:

„A közgondolkodás jelenlegi állapota ellenére a külpolitikai irányultság az, ahol az mérvadó, hogyan dönt a politikai elit. Még ha a közvélemény-kutatások olyanok is, amilyenek, az még nem akadályozza meg a politikai elitet, hogy ne kerülje el [annak bizonyítását], hogy hova tartozunk intézményileg”

mondta. A logikát azzal támasztotta alá, hogy a NATO-csatlakozás idején a NATO támogatottsága alacsonyabb volt, mint ma (mi hozzátesszük, hogy ma a NATO támogatottsága alacsonyabb, mint két éve volt).

„Ha akkor nem lett volna olyan politikai elitünk, amely az akkori közhangulat ellenére sem hátrál meg, (…) akkor nekünk is azt kellett volna mondanunk, hogy a lakosság nem túl lelkes. Ezért kulcskérdés, hogy a mostani nehéz társadalmi körülmények között hogyan reagál az elit”

mondta. Majd arról beszélt, hogy a Nyugattal kritikus pártok elhintik a lakosság között, hogy az EU probléma, pedig szerinte megoldás.

„Például ott van Robert Fico, aki azt állítja, hogy az uniós tagság megőrzése mellett áll. De az elmúlt években mondott-e akár egyetlen dolgot is, ami pozitív volt az EU kapcsán”

a beszélgetés ezen pontja nevetségessé vált, tekintve, hogy Robert Fico anno Európa magját a V4 elé helyezte, az ő kormánya idején csatlakoztunk az EU-hoz. Ráadásul Ivan Korčoktól sem lehetett hallani soha egyetlen kritikus véleményt az EU-ról egyik Szlovákia számára előnytelen döntés kapcsán.

Később pedig konkrétan kijelentette, hogy súlyos gondokat okozhat, ha külpolitikai kérdésekben a közvélemény akarata érvényesül.

Körkép.sk