A meggyilkolt máltai újságírónő fia szerint az EU semmit sem tesz az újságírók védelméért

Nyitókép forrása: pixabay.com

Brüsszel nagyon sok témában rendkívül hatékony és hangos PR-tevékenységet tud folytatni, ám amikor tettekre kellene váltani a retorikát, általában a korábban felkarolt ügyek kivéreznek a véget nem érő bizottságosdiban. Ez történt az újságírók ígért védelmével is. Miközben Brüsszel Magyarországot marasztalja el a sajtószabadság miatt, saját házi feladatát sem végezte el. Az uniós technokraták bezengték az úgynevezett Anti-SLAPP szabályozást, amelynek feladata papíron az lenne, hogy megvédjék az oknyomozó újságírókat, hogy jogi machinációkkal, perekkel és büntetőeljárásokkal lehetetlenítsék el őket. Ugyanakkor a 2017-ben autóbombával meggyilkolt máltai újságírónő fia azt állítja, édesanyját az Anti-SLAPP egyetlen passzusa sem védte volna meg.

Daphne Caruana Galizia ellen, aki halála előtt az akkori szocdem kormányfő és holdudvara kapcsán közölt rendkívül terhelő információkat offshore-számlákról, tisztára mosott pénzekről, halála napján 43 polgári és 5 büntetőper volt folyamatban. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy az EU sokáig behunyta a szemét a máltai kormány viselt dolgaival kapcsolatban, például még az újságírógyilkosság után sem csaptak akkora hisztériát, mint például a Magyarország elleni, jórészt torz információkat közlő jelentéskészítések során.

Az EU kudarcát az is jól mutatja, hogy az elmúlt évkben rendkívüli mértékben megszaporodtak a SLAPP-ek, vagyis az újságírók, az aktivisták és közszereplők elleni perek, amelyek célja a célpont ellehetetlenítése.

   

A Media Freedom Rapid Response 2022-es jelentése szerint ez a módszer 11 országban „bevett gyakorlat”, köztük Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban, Bulgáriában, Magyarországon és Lengyelországban.

Az ellentmondás elég nyilvánvaló. Ha valóban olyan veszélyben van a sajtószabadság egyes országokban, ahogy azt Brüsszel állítja, akkor miért nem képes egy hatékony Anti-SLAPP törvényt alkotni. A jelenleg asztalon heverő tervezet ugyanis azt tartalmazza, hogy az újságíró akkor kap jogvédelmet, ha az ellene indított per „kétséget kizáróan megalapozatlan”. Ezt bizonyítani megint egy külön eljárás lehet, ami nem csökkentené, hanem növelné az újságírók terheit.

Ráadásul a pereknek nem az a célja, hogy az újságírót elítéljék, hanem hogy nyomás alatt tartsák, vagyis minél tovább húzódik az eljárás, annál jobb az ellenérdekelt félnek. Ezt azzal orvosolni, hogy homályos, bizonyítást igénylő plusz eljárást akasztanak az újságírók nyakába, nem lehet.

Persze, a háttérben azt is látni, kell, hogy Brüsszel a kettős mérce melegágya, egy ilyen védelmet pedig nem lehet bevezetni csak a liberális mainstream újságírókra, mert ahhoz az kéne, hogy a védelem megítélése Brüsszel ketében legyen. Ha ez megtörténne, akkor ő dönti el, ki jogosult védelemre és ki nem, és gond nélkül kedvezhet a megfelelő ideológiai hátszéllel rendelkező újságíróknak.

Megjegyezzük, a helyzetre nincs egyszerű megoldást. Öt év telt el a Kuciak-gyilkosság óta, közel hat év Daphne Caruana Galizia meggyilkolása óta, és a sajtószabadság, úgy ahogy korábban ismertük, már nem létezik. Mindennapos az információs háború, mind geopolitikai, mind ideológiai kérdésekben, ami befolyásolja az oknyomozó munkákat is. Ha megnézzük az elmúlt időszak oknyomozó cikkeit Szlovákiában, azok túlnyomó többségben a progresszív erőtér politikai és ideológiai ellenfeleit pellengérezték ki. És ha volt is olyan újságíró, aki el mert térni a fősodortól, megütötte a bokáját.

Példaként említhetjük, hogyan tűnt el a Peter Pellegrinivel foglalkozó oknyomozás az Aktuality.sk hasábjairól, vagy hogyan szorították ki Marek Vagovičot a közmédia műsoridejéből, mert féltek, hogy interjúalanyai valami terhelőt mondanak Peter Pellegrinire – akinek hátán ülve szeretnének a progresszívok októberben kormányt alakítani. Vagy ott a TA3 műsorvezetőjének esete, aki egy elismert amerikai közgazdásszal, Jeffrey Sachsszal készített élő beszélgetést, amelyben Sachs azt találta mondani, hogy Ukrajna is felelős az orosz invázióért. A műsort egy egész napra törölték, majd a közfelháborodást látva ismét elérhetővé tették. De néhány hét múlva a parlament médiabizottsága „objektivitást sértő körülményeket” állapított meg, nem sokkal később pedig a műsorvezető „önként távozott” a csatornától…

Körkép.sk