Volt atlantisták a szélsőjobban? Ez a botrány inkább szól Dzurindáról, a Most-Hídról és Šimečka smeres múltjáról

Nyitókép forrása: TASR/Pavel Neubauer, Pavol Zachar

Az elmúlt héten a felméréseken már a 10 százalékot ostromló Republika ellen indult egy különös és egyben igencsak kétélű ellenkampány. A balliberális sajtó és az ország egyik legvehemensebb atlantista politikusa, Jaroslav Naď a Republika két politikusát is elővette, mert korábban lényegében atlantista pártokban politizáltak. Milan Uhrík, a párt elnöke az SDKÚ ifjúsági tagozatának tagja volt, Miroslav Suja pedig a Zöldek és a Most-Híd jelöltjeként indult 14 éve a megyei választásokon. Az ellenkampány hatása minden bizonnyal erősen korlátozott lesz, tekintettel arra, hogy Szlovákia hemzseg a politikai kalandoroktól. Maga Naď is tagja volt a Smernek. De ami talán érdekesebb, hogy egy nappal azután derült ki Uhrík SDKÚ-s múltja, hogy Boris Kollár (Sme rodina) házelnök emlékeztetett, a progresszívok elnöke a Smer alapítótagjának tanácsadójaként kezdte politikai pályafutását.

És bár az egész ügy arra ment ki, hogy az egyre erősödő Republikát gyengítsék, valójában Mikuláš Dzurindára és a Most-Hídra terelődött a figyelem. Dzurinda és a narancskékek kampányába „besegítő” Bugár Béla ugyanis állítják, nem tudtak arról, hogy milyen „elemek” kerültek be anno pártjukba.

Simon Zsolt, a Magyar Fórum elnöke azonban világosan emlékszik a történésekre. Simon elmondása szerint a Most-Híd megalakulásának első hónapjaiban, a 2009-es megyei választásokra készülődve támogatta Suja képviselőjelöltként való indulását. Simon maga is találkozott Sujával.

   

A Pravdának az MF elnöke azt nyilatkozta, hogy akkoriban messze nem voltak Sujának olyan radikális nézetei, mint most, ráadásul a választások után a Besztercebánya Megyei Önkormányzatban elsöprő smeres többség volt, a Most-Hídnak pedig csak egy jelöltje jutott be – épp Suja -, így az együttműködés nem is folytatódott.

Maga Suja azt állítja, hogy ő a Zöldek listáján indult, és csak a szavazólapokat látva szembesült azzal, hogy a Most-Híd is ott szerepel a neve mellett. Szerinte Simonnal azért találkoztak, mert a vegyespárt akkori második embere jövőbeni együttműködést ajánlott fel neki.

Suja számára elvileg azért jelent problémát a Most-Híddal való együttműködés, mert egy atlantista, sok elemében progresszív pártról van szó, amely áljobboldalinak hirdette és hirdeti magát. Nyilván a Zöldeknél Suja nem NATO-ellenes retorikát folytatott, de egyébként is, teljesen nyilvánvaló, hogy a helyhatósági és megyei választásoknál szinte soha, vagy csak alig számít a párt ideológiai irányultsága. Az országos politizálás azonban már más kérdés.

Az szintén egy másik kérdés, hogy azóta Suja és a Republika ökoterroristának nevezi a klímaaktivistákat, és népszavazást kezdeményeznének a NATO-ból való kilépésről. Ettől függetlenül túl sok jelentősége nincs Suja jelölti múltjának. Annak viszont van, hogy hogyan állnak hozzá a NATO kérdéséhez – abból ugyanis még a több oldalról támadott és nagyon is független külpolitikát folytató Magyarország sem akar kilépni. A Republika választói között azonban sok olyan lehet, akik NATO- vagy legalábbis USA-ellenesek.

Épp ezért, a Most-Hídra és a Dzurindáékra most atlantista elvtársaik vádjainak árnyéka vetül, és ott bujkál a kínos költői kérdés: kiknek is adtak lehetőséget a politikai érvényesülésre évekkel korábban, és azok most milyen politikát képviselnek?

A szlovák sajtó most az egykori SDKÚ-s Uhríkkal és a volt „most-hidas” Sujával van elfoglalva. De egy szót sem említenek arról, hogy Jaroslav Naď anno smeres párttag volt, vagy hogy Michal Šimečka, a progresszív PS elnöke a Smer-alapító Boris Zala EP-képviselő tanácsadójaként kezdte pályafutását.

A mostani kampánymanőverek célja valahogy rést keresni a Republika pajzsán. Minél jobban szerepel ugyanis a szélsőjobb a választásokon, annál kisebb a valószínűsége egy Smer nélküli kormánynak.

Annyit mindenesetre le kell szögezni, hogy a politikusok számára a politikai ideológia nem állandó jellemvonás. A legtöbbjük számára politikai termék, amit képviselnek, amit előszeretettel igazítanak az éppen aktuális közhangulathoz, és azt a vonalat követik, amellyel jobban tudnak érvényesülni.

Körkép.sk