Mi lesz, ha senki sem tud majd kormányt alakítani? Az alkotmányjogász szerint az államfőnek több lehetősége is van a beavatkozásra

Nyitókép: nrsr.sk

Zuzana Čaputová szlovák államfő nemrégiben arról nyilatkozott, hogy betartja majd az alkotmányos hagyományt és azt bízza meg kormányalakítással, aki megnyeri a szeptember 30-i választásokat. Ráadásul néhány napnyi időt hagy erre a győztes párt elnökének. Az alkotmány nem tér ki arra, hogy pontosan mekkora időkorlátot kellene adni ilyen esetben.

Az RTVS-nek Marián Giba alkotmányjogász nyilatkozott a témával kapcsolatban. Mint mondta, nincs semmilyen konkrét határ, általában néhány napnyi időt ad az aktuális államfő a kormányalakításra, heteket biztosan nem. Ez a néhány nap arra szolgál, hogy az adott pártvezér parlamenti többséget találjon és koalíciót hozzon létre – a miniszterek listáját azonban nem kell, hogy rögtön bemutassa.

Amennyiben azonban elhúzódnának a kormányalakítási tárgyalások, úgy az államfő jogköréből adódóan beavatkozhat.

   

„Nekünk mindig van valamilyen kormányunk – nem történhet meg, hogy kormány nélkül maradunk csak azért, mert az újat nem lehet kialakítani. Amíg nem áll fel az új, addig a régi kormányoz. Ha a politikai pártok nagyon sokáig nem tudnak megegyezni és az államfőnek az az érzése, hogy túl sokáig húzzák, nyomást gyakorolhat rájuk”

magyarázta Giba.

Az alkotmányjogász szerint az államfő nyomást fejthet ki csupán azzal is, hogy hivatalnokkormány kinevezésével fenyegetőzik, de aktívabban is beavatkozhat.

„Találkozhat a pártvezetőkkel, valamilyen módon beléphet a tárgyalásokba – ezek szintén olyan folyamatok, amelyekkel az alkotmány nem foglalkozik. És helyes, hogy nincs benne lefektetve, mert nem lehet mindig mindent előre látni, van, hogy egyszerű a helyzet, máskor összetettebb”

konstatálta.

Ha a parlament alakuló ülése idején a kormány demisszióban van, vagy leváltják, az államfőnek lehetősége van újat kinevezni anélkül, hogy ezzel bárki egyetértene a parlamentben. Giba szerint ez a nyomásgyakorlás alapvető eszköze a politikai pártokra, amikor nem tudnak megegyezni.

Szlovákia fennállásának történetében az 1994-es kormányalakítás volt a történelmileg leghosszabb ideig tartó. Vladimír Mečiarnak 73 napig tartott összehoznia az egyezséget. Az ezt követő kormányok átlagosan 3 hét alatt felálltak.

Mi történik „választási patthelyzet”-ben?

Az utóbbi időben egyre többeket foglalkoztat, hogy mi történik akkor, ha ún. „választási patthelyzet” alakul ki szeptember 30-án. Giba szerint az ilyen helyzetet akárhogy lehet értelmezni.

Úgy véli, hogy a „legtisztább patthelyzet” akkor lenne, ha a pártok két táborra oszlanának 75-75 képviselővel, amelyek kizárnak bármiféle kommunikációt a másik táborban lévőkkel. Ebben a helyzetben nem lehetne parlamenti többséget létrehozni, tehát koalíciót sem.

Ha egy hétnyi tárgyalás után is vonakodna együttműködni az egyik párt a másikkal vagy harmadikkal, akkor Giba szerint segíthetne, ha még egy hétnyi haladékot kapnának a tárgyalásokra. Az alkotmányjogász szerint így megeshetne, hogy valamely pártok „változtatnak nézetükön, átértékelnek, mert ez már pszichológiai játék is”.

Tiszta patthelyzetet egyébként nem vár az alkotmányjogász. A kormány létrejötte akár hónapokig is elhúzódhat – Németországban már három hónapnál tartanak. Mint magyarázta, a régi kormánynak épp az a dolga, hogy akkor is kormányozzon, mikor az új éppen alakul.

Giba szerint egyébként a hosszabb ideig tartó kormányalakítási tárgyalások stabilabban kormányozó kormányt eredményezhet.

spravy.rtvs.sk