Nyitókép forrása: facebook/reprofotó

 

Igencsak kényelmes, vitának nem mondható, teljes egyetértést feltételező beszélgetésen vehetett részt a balliberális Denník N szervezésében Juraja Krúpa, az SaS külpolitikai „szakpolitikusa”, Tomáš Valášek, a PS külügyi megmondóembere, és Martin Klus, aki egykor SaS-es államtitkár volt, ma pedig már Sme rodina képviselőjelöltje. A három párt szinte teljesen azonos véleményen lévő politikusait eresztették össze, akik jóízűen „magyarországoztak” és „orbánoztak” Robert Ficót és a Smert lejáratandó. Mert milyen szörnyű lenne, ha Szlovákia külpolitikai irányultsága megváltozna. A szociális és gazdasági helyzetről ehhez képest alig esett szó, a műsor fő üzenete az volt, hogy a nem liberális pártok hatalomra kerülését az ország „teljes elszigeteltségével” azonosították.

 

Tomáš Valášek például azzal „riogatta” a nagyérdeműt, hogy Robert Fico kormányfősége esetén Szlovákia EU- és NATO-tagságának tartalma (a liberális értelmezésében Brüsszel és Washington kritikátlan követése) „kiüresedne”, és a kormány olyan elszigeteltté válna Európában, mint Orbán Viktor és Magyarország. Valášek szerint a nemzetközi találkozón a nyugati partnerek igyekeznek elkerülni Orbán Viktort. (Megjegyezzük, ez tényszerűen nem igaz, ám a progresszív támadás nem véletlen: Orbán Viktor ma a második legnépszerűbb külföldi politikus Szlovákiában).

 

Juraj Krúpa szerint három forgatókönyv van a választások utáni kormányalakítás tekintetében. Az egyik, hogy Fico nélkül alakul új kormány, ami szerinte a legjobb megoldás lenne. A másik, hogy a Smer a HLAS-szal kerül egy kormányba, és mivel Peter Pellegrini (HLAS) pártelnök tartja a „szocdem főirányt”, ezért Ficónak „lágyítania” kell majd retorikáján. A harmadik lehetőségként vázolta fel az SaS-es politikus, hogy a Smer kizárólag a két oroszpárti párttal, az SNS-szel vagy/és a Republikával alakít kormányt. Ez utóbbit Krúpa valószínűtlennek tartja, mert a Smer „igényt tart az uniós forrásokra”.

 

 hirdetes_300x300  

Martin Klus többször is Boris Kollár (Sme rodina) pártelnök miatt magyarázkodhatott, aki bár többször egyértelműen kijelentette, hogy a választások után nem lép koalícióra a Smerrel, a liberálisok továbbra is támadják.

 

Klus azonban kijelentette, hogy a jelenlegi szakértői kormány kudarcot vallott a migráció kezelésében, és a helyzetet „a szélsőségek” kihasználják.

 

Klus szerint az „egyik reális magyarázat, hogy a magyar kormány a migráción keresztül próbálja befolyásolni a választásokat”.

 

„Három hét van a választásokig, és pontosan tudjuk, kinek kedvez a határokon kialakult helyzet. (…) Itt leginkább Magyarország vallott kudarcot, és felettébb különös, hogy annyi embercsempészt engedtek szabadon a magyar börtönökből. (…) Az egyik reális magyarázat, [hogy Fico támogatása érdekében eszközölték ki a migránsválságot], amivel meg lehet magyarázni, hogy kinek akar Orbán Viktor segíteni”

 

fogalmazott.

 

Csak halkan jegyezzük meg, hogy a sajtó és a liberális pártok mindent megtesznek azért, hogy az Smerre vagy Magyarországra tereljék a felelősséget, részben azért, mert a migráció a liberálisok egyik „szent grálja”, a másik, hogy épp ezért nem mernek ellene állást foglalni, mert félnek a nyugati partnerek megítéléséről. A Magyarországról szóló teóriát mindenesetre könnyű cáfolni: Magyarország déli, schengeni határait védi, nem pedig az északit, ahogy tavaly ősszel német nyomásra Ausztria és Csehország sem az osztrák-német és a cseh-német határon vezetett be ellenőrzéseket, hanem a Szlovákiával közös határszakaszon.

 

Valášek migráció tekintetében belengette Magyarország beperlését is, amiért nem teljesíti a readmissziós kötelezettségét.

 

Itt szükséges pontosítani a képviselő kijelentéseit. A schengeni szabályok szerint annak az országnak kell visszavenni a migránsokat, akinek a területén beléptek a schengeni övezetbe. Csakhogy ez az ország Görögország, nem Magyarország. A problémát az okozza, hogy közben a migránsok megint kiléptek a schengeni övezetből (nyugat-balkáni országok), majd a szerb-magyar határon megint be.

 

A beszélgetésből az is kiderült, hogy mindhárom képviselőjelölt „európai megoldást” akar, ami a gyakorlatban egyet jelent az uniós migrációs paktummal, ami nem más, mint kvázi a pénzbírsággal kikényszerített kötelező betelepítési kvóta.

 

Az pedig már teljesen nevetséges, hogy miközben Magyarországgal kapcsolatos konspirációkat gyártott a három jelölt, abban mégis egyetértettek, hogy tavaly ősszel ugyanezzel a problémával kellett szembesülni, tehát nem érhetett senkit váratlanul. Ezek után nem ártana eldönteni, hogy a migráció természetes szezonális hullámzását okolják a történtekért, vagy Orbán Viktort. De van ennél lejjebb!

 

A szlovákiai választások előtt három héttel a három liberális politikus nem a szlovák emberek problémáival volt elfoglalva, hanem Magyarországgal és a magyar kormánnyal, illetve annak világnézetével. Nem beszélve a totális dezinformációról, aminek a csúcsát Juraj Krúpa produkálta azzal, hogy arról beszélt, Magyarország azért „működik együtt” Oroszországgal, mert igényt tart Kárpátaljára.

 

„Ha ez sikerülne neki, akkor ő lehetne az a magyar politikus, aki legalább részlegesen helyreállítja a trianoni veszteséget. Magyarország már hosszú ideje ténykedik Szlovákiában, sokféle módon, pénzügyi, nem anyagi befolyásolás útján”

 

mondta Krúpa.

 

Az pedig szégyen volt a köbön, hogy miután Magyarországot megvádolták, hogy véleményt formált arról, milyen választási eredménynek örülne Szlovákiában, a három politikus sorban kijelentette, mennyivel jobb lenne, ha Lengyelországban a PiS helyett az ellenzék nyerne… Ezek szerint a liberálisoknak szabad belebeszélni más ország választási ügyeibe… Más szemében a szálkát is, magukéban a gerendát sem. És ez a Denník N műsorvezetőjének felelőssége egyaránt, aki képtelen volt arra, hogy ezt az ordító ellentmondást észre vegye, csak a magyarellenes propaganda alátámogatására futotta tőle. Tanulságos volt a beszélgetés, főleg, hogy rámutatott, mire számíthatunk a Denník N magyar verziójától, a Napunktól…

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 6 olvasónak tetszik ez a cikk.