Miközben a szlovák progresszívek Magyarországot vádolják, Brüsszel és Berlin tovább ösztönzi a migrációt

Nyitókép forrása: SITA

A szlovák sajtó apraja-nagyja átvette azt a progresszív narratívát, hogy Magyarország felelős a déli járásokban kialakult migránsválságért. A helyzet azért is rendkívül dühítő és szomorú, mert Magyarország éveken keresztül harcolt a migráció ellen a brüsszeli platformokon, és e küzdelem során a szlovák jobboldali kormányok többnyire cserben hagyták. Pedig mi sem bizonyítja jobban a valós helyzetet, mint hogy a németek a migráció fenntartását szorgalmazzák, az Európa Tanács a minap felszólította Magyarországot, hogy fejezze meg a migránsok kitoloncolását, a német belügyminiszter pedig olyan intézkedéseket akar elfogadni, amelyek újabb erős meghívóként fognak szolgálni a migránsok irányába. Ezekről persze a szlovák sajtó nem nagyon számol be, nehogy csökkentse a nyíltan támogatott liberális pártok esélyeit a választáson.

Néhány héttel azután, hogy Olaf Scholz német kancellár arról beszélt, hogy a migrációt fenn kell tartani, kiderült, hogy Nancy Faeser német belügyminiszter (mindkét politikus a szocdem SPD tagja) egy sor korlátozást akar eltörölni a migránsok családegyesítésével kapcsolatban, és jogaikat megtoldanák a kiegészítő védelemmel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a migránsok (a gazdasági migránsok is) korlátozás nélkül vihetnék családjukat Németországba. Eddig legfeljebb évi 12 ezer migráns élhetett csak ezzel a lehetőséggel.

Megjegyezzük, hogy már a 2015/16-os migránsválságkor is felmerült, hogy a német baloldal és a zöldek a migrációs politikával próbálnak szavazókat importálni. Magának az SPD-nek számos olyan párttagja van, aki még csak nem is német állampolgár. Az elképzelés az, hogy a bevándorlók majd a baloldali és balliberális mainstream pártokra adják le voksukat. Ez a szándék a szélsőjobbos AfD erősödésével – amely már lekörözte az SPD-t is – felerősödött.

   

Ezt támasztja alá, hogy ugyanaz a német belügyminiszter szavazati jogot adna azoknak a migránsoknak az önkormányzati választásokon, akik tartózkodási engedélyt kaptak Németországban. Mivel az SPD épp a régiókban gyengült meg leginkább, a politikai motiváció is elég világos.

A berlini kormány szándékai részben sincsenek összhangban a tartományok és a nép akaratával. A tavaly őszi migránsválság, amely során az osztrákok és a csehek is lezárták Szlovákiával közös határukat, azért robbant ki, mert a 16 német tartományból 12-ben jelezték, nem akarnak több migránst, és lezárják a határokat, ha Ausztria és Csehország nem cselekszik.

Hasonlóan szürreális kijelentések hangzottak el az Európa Tanácsban is, amelynek miniszteri bizottsága „aggodalmának” adott hangot a magyar területen jogellenesen tartózkodó migránsok a magyar-szerb határ túloldalra toloncolása miatt.

Elég nyilvánvaló, hogy ha Magyarország leállna a határok védelmével és a migránsok kitoloncolásával, még több migráns érkezne Szlovákiába. Ezeknek az összefüggéseknek a bemutatását azonban a szlovák nyelvű sajtóban hiába várjuk.

Az összképen nem változtat az sem, hogy néhány héttel ezelőtti megnyilvánulását követően Olaf Scholz német kancellár a migráció fenntartása helyett a határvédelem fokozására szólított fel. A bejelentés valójában nem a Szerbia felől érkező migránsok miatt történt meg, hanem az olaszországi Lampedusa szigetén kialakult katasztrofális migránshelyzet miatt. Ha az olaszok úgy döntenek, hogy beengedik a migránsokat a kontinensre, akkor azok többsége Németország felé fognak továbbhaladni.

A német migrációs politikát tehát totális következetlenség jellemzi. Miközben első számú célországként kvázi egyre erőteljesebb meghívást küldenek a gazdasági bevándorlóknak, más tagországoktól várják el, hogy a migráció káros és költséges következményeit viseljék.

És mindeközben Brüsszelben is növelik a nyomást, hogy a kötelező betelepítési kvóták árnyaltabb verzióját, a migrációs paktumot még a jövő évi EP-választások előtt keresztülverekedjék, mert nem tudni, lesz-e elég mandátumum hozzá a mainstream pártoknak a választásokat követően.

Körkép.sk