Patthelyzet a választások után? Újabb előrehozott választásora csak januárban kerülhetne sor

Nyitókép forrása: SITA/Diana Černak

Az elmúlt hetekben kevesebb szó esett arról az eshetőségről, hogy a választások után esetleg patthelyzet alakul ki, amely során nem tudna kormányzótöbbség felállni. Nyáron még a liberális sajtóban ezt a forgatókönyvet is elfogadhatónak mutatták be, ez a forgatókönyv pedig Ódor Lajos szakértői, de parlamenti bizalom nélküli, megbízott kormányának további regnálását jelentené. Nézzük, mi történhet egy patthelyzet esetében, és milyen feltéteknek kell teljesülnie egy újabb választás kiírásához – a helyzet ugyanis messze nem olyan egyszerű, mint elsőre tűnik.

Az utolsó felmérések, amelyeknek számait erős fenntartásokkal szabad csak kezelni, azt mutatják, hogy a patthelyzet kialakulása reális lehetőség. Ez azonban nem jelentené automatikusan egy újabb előrehozott választás kiírását.

A jelenleg hatályos törvények szerint, amennyiben nem sikerülne új kormányt alakítani, a parlament elvileg lerövidíthetné a választási időszakot. Ehhez legalább 30 képviselő kezdeményező indítványára lenne szükség.

   

Ugyanakkor ahhoz, hogy az indítványt el is fogadják, már 90 parlamenti képviselői szavazatra lenne szükség. Ezt követően a határozatnak be kell kerülnie a törvénytárba, és ha a házelnök még azon a napon kihirdeti a választásokat, akkor arra legkorábban 110 nap múlva kerülhetne sor. Ez január végére, február elejére esne.

A választások eredményétől és az új parlament összetételétől függően azonban valószínű, hogy nem lenne elég támogató szavazat ahhoz, hogy előrehozott választásokra kerüljön sor.

A parlament feloszlatása nem játszik

A másik lehetőség, hogy maga Zuzana Čaputová államfő avatkozik be, és oszlatja fel a parlamentet, ám a Hospodárske Noviny cikke szerint ennek is olyan feltételei vannak, amelyet matematikai okokból lehetetlen lesz teljesíteni.

A parlamentnek ugyanis három hónapon keresztül kellene nem határozatképesnek lennie egyetlen folyamatos ülésszakon keresztül. Ekkor az államfőnek joga van feloszlatni a törvényhozást, és új választásokat kiírni.

Csakhogy ez azt feltételezi, hogy legalább 75 parlamenti képviselő teljes összhangban, szervezett módon akadályozná a törvényhozás működését, amit eleve nehéz elképzelni. Már csak azért is, mert korábban is voltak arra utaló jelek, hogy egyes pártoknak megfelelne a szakértői kormány hatalmon tartása. De más probléma is van a második forgatókönyvvel.

Az államfő ugyanis hivatali ideje utolsó fél évében a fenti jogát nem alkalmazhatja. Tekintettel arra, hogy az új parlament alakuló ülését a választási eredmény hivatalos kihirdetése után 30 napon belül kell tartani, ami októbert jelent, a minimum három hónapos határidő valamikor januárban járna le. Čaputová hivatali ideje június közepén jár le, vagyis csak akkor élhetne a parlament feloszlatásának jogával, ha december közepéig megvalósulna a három hónapos parlamenti patthelyzet. Ez pedig a körülmények miatt kizárt.

Fontos körülmény az is, hogy míg Čaputovát az alkotmány kötelezi a parlament alakuló ülésének összehívására a választási eredmények hivatalos bejelentésétől számítva harminc napon belül, addig a kormány kinevezésére ni ncs határidő, mivel a kormánynak nincs megszabott hivatali ideje.

Čaputová elnökségének hatalmi csúcspontja

A helyzet igencsak bonyolult lesz. Az alkotmány azt írja, hogy a parlament alakuló ülése után a kormánynak le kell mondania. Csakhogy az Ódor-kabinet eddig példa nélküli helyzetben van: Ódor Lajos nem mondhat le, mert már kvázi „demisszióban” van, hiszen nem kapott bizalmat a parlamentből (így lett a szakértői kormányból ügyvivő, vagy megbízott kormány).

Ebben a helyzetben pedig Čaputová igen előnyös helyzetbe került. Egyáltalán nincs megszabva számára, hogy mikor nevezi ki az új kormányfőt és az új kormányfő javaslatára a kormány tagjait. 

Valószínű, hogy ezen a ponton érkeztünk meg egy nagyon ingoványos alkotmányos dilemmához. Korábban is felmerült a kétely, hogy Čaputová megbízná-e kormányalakítással a választások győztesét, ha az nem épp a progresszív-liberális elvárások szerint alakulna? Čaputová az elmúlt hetekben többször is leszögezte, hogy igen, csakhogy egyetlen szó sem esett egy ilyen kormány kinevezéséről. 

Tény, hogy az alkotmány előírja az államfőnek, hogy biztosítania kell a kormány és az alkotmányos intézmények rendes működését. Ezen a ponton azonban már elhúzódó vita tárgya lehet, hogy ebbe mi fér bele, és milyen politikai kifogásokat lehet találni e tétel be nem tartását megindokolandó. Egy alkotmánybírósági döntésre hónapokat kell várni. Čaputová pedig már korábban jelezte, hogy nem indul a következő elnökválasztásokon, így a választók megítélése sem feltétlenül mérvadó szempont számára.

Körkép.sk