Berényi a Körképnek: A Szövetség megnyerte az MKP–Most-Híd versenyfutást (Interjú)

Nyitókép: Szövetség Fb-oldala

Azt mondja, a Szövetség-Aliancia parlamenti bejutása azon is múlott, hogy sokan túl későn hitték el, hogy sikerülhet. Egyúttal hangsúlyosabban, nyomatékosabban kellett volna kommunikálni bizonyos kérdéseket. A választási vereség egyik kedvező következménye ugyanakkor, hogy egyedül maradtak a magyar térfélen, amivel élniük kell.

Vallja, hogy a párt december 9-i tisztújító közgyűlésén szerkezeti szinten el kell törölni, ideológiai szinten meg kell tartani a platformokat. Egyúttal véget kell vetni a gyakorlatnak, hogy érdemtelenül kerültek jó helyre valós támogatottság nélküli emberek. Az MKP korábbi elnöke szerint a Szövetség a júiusi EP-választásokon akár 2 brüsszeli mandátumot is szerezhet. Ehhez az kell, hogy a tisztújító közgyűlésen felálló, immár platformok nélküli új elnökség konzervatív többségű, de gyűjtőpártként tudjon működni.

   

A Berényi Józseffel készült interjúnkból kiderül:

• Mi az oka, hogy a magyar párt nem jutott be a parlamentbe?
• Jó vagy rossz döntés volt-e Gyimesivel egy listán szerepelni?
• Mi a tervük a platformokkal?
• Mire számíthatunk a Szövetség tisztújításán?
• Milyen esélyekkel vágnak neki az EP-választásoknak?
• Ki lesz a párt államfőjelöltje?

Mi újság a Szövetségen belül? A választások után mintha alábbhagyott volna a párt mediális szereplése. 

Jelen pillanatban még kormány sincs, tehát a kormány megalakulása után lehet majd véleményt fogalmazni a miniszterekről, ha majd végleges lesz. Természetesen egy parlamenti választások után, ha nem jut be a párt a törvényhozásba, akkor belső elemzésnek kell megtörténnie, és az ebből leszűrt tanulságok alapján kell újragondolni a Szövetség működését is.

Kiértékelték már a választási eredményeket?

Ez folyamatosan zajlik. Most éppen a járásokról várja a központi elnökség a véleményeket. Nyilván az alapján is születik majd meg az országos értékelés is. Ennek a végkifejlete lesz a december 9-i közgyűlés.

Mik a fő okai Ön szerint annak, hogy 17 ezer szavazat híján a párt végül mégsem jutott be a parlamentbe? 

Nagyon sok vélemény napvilágot látott már. Nem hiszem, hogy újat tudok mondani. Nyilván ennek voltak külső és belső okai.

A külső okoknál meg kell említeni a közvélemény-kutatásokat, amelyek egyet leszámítva folyamatosan 3 százalék vagy az alá mértek bennünket. Tehát nem a valós preferenciáinkat mérték. Ezzel jelentős mértékben elbizonytalanították a választóinkat. A másik külső az, hogy a neoliberális sajtónál folyamatosan három egyforma erősségű, veszekedős pártról beszéltek, ez szintén nagyon sok embert elriasztott, hogy miért veszekednek az úgymond magyar pártok, holott ugye egy magyar párt volt csak, a másik kettő vegyes listán indult. Ezek a megkérdőjelezhetetlen külső tényezők.

A belső dolgok közé tartozik, hogy a Szövetségen belül májusig nagyon komoly véleménykülönbségek voltak. Az emberek azt láthatták, hogy belső nézeteltérések vannak, amik abban csúcsosodtak ki, hogy néhány hidas elhagyta a pártot, ami szintén nem segített.

A felvidéki magyarság ugyanolyan megosztott, mint bármelyik más társadalom. Tehát mást gondolnak az emberek a bevándorlásról, az LMGTQ helyzetéről, az ukrán fegyverszállításról és mindenki a saját véleményét várta, hogy visszakapja a párttól. És mindenki, a konzervatív is és a liberális is a saját véleményét várta, hogy visszahallja a párttól. Mi ezen kérdések döntő többségében a konzervatív véleményt mondtuk, de úgy néz ki, hogy ezt hangsúlyosabban, nyomatékosabban várták az emberek, vagy legalábbis, akik ezt a konzervatív véleményt vallják. Ezek a Smerre szavaztak, a többiek meg a PS-re.

Azt a választóink természetesnek veszik már, hogy a két fő cél a magyarság megmaradása és Dél-Szlovákia fejlesztése. Ezeknek a hangsúlyozása ma nem jelent olyan mozgósító erőt, holott egy felvidéki magyar pártnak, aki a szlovák törvényhozásba igyekszik, elsősorban ezek a fő feladatai, hogy ezt a két témát vigye.

Az eredmények ismeretében jó vagy rossz döntés volt-e Gyimesi Györggyel közös listán szerepelni?

Mindenképpen jó döntés volt. Kezdettől fogva azt mondtuk, hogy ha gyűjtőlista, akkor az legyen a lehető legszélesebb körű. Mi még azt is elfogadtuk annak idején, hogy Simon Zsolt is itt legyen ezen a listán, aztán mindenfajta álproblémára hivatkozva nem jött ide. Gyimesi György szélesítette a kínálatot. Hozott egy új dinamikát a kampányba, ez kétségkívül így van. És nagyon szép számú karikát kapott, hiszen a második helyre került. 

Mi az oka Ön szerint annak, hogy a magyarok immár 40 százaléka szlovák pártokra szavaz, ez a tendencia pedig erősödik. Legutóbb 30–33 százalék választott így. Ugyanakkor a velünk együtt élő szlovákok még véletlenül sem választják ilyen mértékben a Szövetséget.

Ennek is van külső és belső oka. A külső okok közül ismét csak azt tudom mondani, hogy azt látták, nincs bejutási esélyünk a közvélemény-kutatók szerint. Nem akarták, hogy a szavazatuk elvesszen, ezért szavazhattak máshová. A másik pedig, ahogy azt a Most-Híd jelenség megalakulása után mondtuk, hogy Bugár projektjének köszönhetően a Híd a magyar választók hídja a magyar párttól a szlovák pártok felé. Azzal, hogy a Most-Híd 2023 megsemmisült, a Smer és a PS pedig megerősödött, ez sajnos beigazolódott. Harmadrészt pedig – korábban már szintén említettem –, hogy mind a konzervatív magyar, mind a liberális magyar számára fontos nagy nemzetközi kérdésekben valamiféle határozottabb véleményt várhatott tőlünk, mint amit kapott.

Kommunikációjuk eddig arról szólt, hogy a platformjaikkal meg tudják szólítani a teljes felvidéki magyar társadalmat a konzervatívtól a liberálisig. Ezeket a platformokat most a közgyűlésen várhatóan mégis megszüntetik. Ugyanakkor Ön azt mondja, meg kell szólítani a teljes felvidéki magyar közösséget. Nincs ebben ellentmondás?

Egységes pártot igényelnek az emberek. Bárhol járok a választások óta is, ezt hallom, hogy őrizzük meg a párt egységét, az a lehető legkisebb veszekedéssel működjön és akkor be fogunk jutni a parlamentbe. Hiszen mindenki látja, hogy a bejutási esély megvan, a közel 4,4 százalék magába foglalja a bejutási esélyt. 

A platformokat ideológiai szinten szerintem és sokak szerint meg kell őrizni. Szerkezeti szinten javasoljuk eltörölni azért, mert személyi kérdésekben kontraszelekcióra ad lehetőséget. Azaz, a platformok mögé bújva olyan személyek is jó helyekre kerülhetnek a listán, akiknek láthatjuk, hogy nem akkora a támogatottsága. De mivel a platformakaratnak az alapszabály értelmében meg kell felelni, ezért minden platform olyan embert választ a saját helyére akit akar, ebbe nem szólunk bele. Ez viszont nem jó. De beszélhetnénk arról is, hogy a megyei választások előtt a Híd platform mindenáron meg akarta akadályozni, hogy elnökjelöltként induljak a megyei választáson.

Ilyen szempontból a személyi kontraszelekciós lehetőségeket kell kivenni az alapszabályból, de ideológiai szempontból jót fog tenni a pártnak, ha továbbra is maradnak platformok. Persze azt nem szabad úgy tovább folytatni, ahogy azelőtt történt, hogy azok a hidasok, akik elmentek a pártból, tudták, hogy mi az, ami a konzervatív választónak fáj és direkt azokat a témákat folyamatosan futtatták a saját közösségi oldalaikon, ami aztán sok belső feszültséget okozott.

Már kétszer is utalt arra, hogy a média és a közvélemény-kutatók azt sulykolták, hogy a Szövetségnek nincs esélye bejutni a parlamentbe. Ugyanakkor a tavalyi megyei és önkormányzati választások előtt ugyanez volt a tendencia. Mégis megnyerte a párt a választásokat a magyarlakta területeken. Ami akkor elegendőnek bizonyult, az most országos szinten nem volt elég. Ezt mivel magyarázza?

Jóval nagyobb volt a választási részvétel. Amíg a megyei szinten körülbelül arányosan mentek el a szlovákok és a magyarok szavazni, most jóval nagyobb volt szlovák oldalról a részvétel, mint magyar oldalról. Hiszen Árva környékén 75 százalékos volt a részvétel, Dél-Szlovákiában jellemzően 55–57 százalék. 

Minek köszönhető az alacsonyabb választási kedv délen? Nem pont a helyenként túl langyos, mindenkinek megfelelni akaró, de láthatóan kevésbé mozgósító választási üzeneteknek? Ki is mutattuk egyik cikkünkben, hogy ha csak azokat a szavazatokat hozta volna a párt, amelyet a legutóbbi megyei és önkormányzati választásokon az általuk vezetett településeken hoztak, megvan a bejutás. A Galántai járásban például 3600 szavazat nem érkezett be. A Dunaszerdahelyi, Komáromi, Érsekújvári, stb. járásokban még több. Nem működött kellőképpen a mozgósítás. Polgármestereik, megyei vezetőik teljesítményével is foglalkoznak?

Korábban már felsoroltam én is néhány okot, hogy miért volt kevesebb magyar, mint szlovák az urnáknál. Ami ezeket a számokat illeti, azért azt így nehéz pontosan kiszámolni, hiszen nem tudjuk, hogy a ránk leadott szavazatok pontosan honnan jöttek össze. El tudom képzelni, hogy a megyeinél és a helyhatóságinál, ahol inkább egyénekre szavaznak mint pártokra az emberek, több szlovák szavazatunk van, mint a parlamentinél. De tagadhatatlan, hogy amikor a Most-Híd néhány vezetője elment, akkor májusban-júliusban volt egy ilyen válsághangulat. 

Sokan a hitüket vesztették és mintha feladták volna a dolgot, hogy ez innentől nem jöhet össze. Ezekben a hónapokban valóban csak néhányan húztuk a szekeret. Augusztusban visszajött a hite a jelölteknek és döntő többsége elkezdett tisztességesen dolgozni, de lehet, hogy ez már késő volt. 

A fiatal szavazók megszólítása leginkább az Összefogás platform feladata lett volna, melynek vezetője a Gombaszögi Tábort működteti, a párt alelnöke pedig évekig a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumot vezette. Ezek a fiatalok szintén elmaradtak. Mi több, a választások éjszakáján a platform tagjai kitörő örömmel fogadták az első exit poll eredményeket, amely még a PS-t hozta ki győztesként. Önök biztosak abban, hogy az Összefogás platform listán is induló tagjai közül többen a Szövetségre és nem a PS-re szavaztak?

Azt azért nem feltételezem, hogy valaki elindul a listánkon és nem szavaz ránk, vagy önmagára. Ami Orosz Örsöt illeti, szépen kapta a karikákat, ami elsősorban a Facebook-generációnak köszönhető. Most azt szeretnénk elérni, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott, a sorokat rendező közgyűlésünk legyen. Nem az a cél, hogy ujjal mutogassak bárkire. Előttünk áll egy államfőválasztás, EP-választás, ezeket jó eredménnyel kell zárnunk. Akkor visszajön a hit a bizalom, és lehet tovább építkezni.

Mi várható a december 9-i tisztújító közgyűlésen? A Körkép.sk információi szerint 16 fős elnökségben gondolkodnak, ebből 8 MKP-s, illetve 4–4 a másik két platform részéről, mely leosztás már, mintha aránytalanul erősítené az Összefogást a hidas platform kárára. Úgy tudjuk, az a soha senki által meg nem választott, csak kinevezett Mózes Szabolcs is maradna alelnök, aki az első 10-ből a legnagyobb bukást produkálta, hiszen a 3. helyről a 10. helyre esett vissza az egyéni karikák tekintetében. Épp Ön mondta az előbb, hogy indokolatlan kontraszelekcióra ad lehetőséget a platformpolitizálás. 

Még zajlanak a párton belüli egyeztetések. Jelen pillanatban minden nyitott. Még három platformmal működik ez a párt és célunk – most az MKP nevében mondom –, de a másik két platform is hajlik ez irányba, hogy szűnjenek meg a platformok szerkezeti szempontból. 

Egy párton belül  úgy, ahogy a politika egészében kompromisszumokat kell kötni, mert nem vagyunk egyedül és gyűjtőpártot igyekszünk építeni. Nem lesz megint olyan eredmény, amire minden választó, vagy minket értékelő azt fogja mondani, hogy na ez így tökéletes. De azon leszünk, hogy a platformok megszűnjenek és a lehető legjobb személyi állománnyal álljon fel ez a párt. Azzal, hogy azért a karikák megmutatták, hogy kinek mekkora társadalmi támogatottsága van. Azért ezt illik figyelembe venni.

Én is afelé igyekszem az MKP platformot vezetni, hogy fejezzük már be ezt az abszolút demokráciát, hogy a közgyűlésen valaki bekiabál egy nevet, akiről szavazunk úgy, hogy a teremben ülők háromnegyede azt sem tudja, kiről van szó. Azért itt is kiderült, hogy ki az, aki vállalta a jelölést, ki az, aki jó eredményt ért el. Ki az, aki dolgozott odatette magát és meg tudta legalább a saját régióját mozgatni az eredmény függvényében. Ezeknek az embereknek most véleményem szerint előnyt kell élveznie az elnökség kialakítása során. De jelenleg még az egyes platformok nem szólnak bele a másik kettő személyi jelölésébe. 

Ha jól értem, akkor a december 9-i közgyűlésen az országos elnökség összetételét illetően még a platformok szintjéről fognak érkezni. És ha ott az Összefogás ragaszkodik a bukott Mózes Szabolcshoz, akkor a másik két platformnak nincs más lehetősége, mint elfogadni.

Igen, a gyakorlat részéről ez így fog működni. De azért Mózes Szabolcsra nem úgy tekintek, mint bukott politikusra. Minden platformnak lehetősége van belső fórumokon véleményt fogalmazni, de gyakorlatilag igen.

Szánnak helyet ebben a 16 fős elnökségben Gyimesi Györgynek is?

Mindenképpen jó lenne, hogyha a Szövetség vezető testületében Gyimesi György is megjelenne. Hiszen sok karikát kapott, hozott egy új dinamikát és nagy hiba lenne ha nem itt folytatná. Részünkre is, de részére is.

Jövő júliusig két komoly megmérettetés is várható. Június első felében lesznek az EP-választások. Ön hogyan látja, meglehet a magyar EP-mandátum ilyen, önöket idézve, történelmi eredmény után?

Sorrendbe véve a dolgokat, mindenképp van esély az EP-mandátumra már csak azért is, mert Szlovákiának most az új leosztásnak köszönhetően 15 helye lesz az Európai Parlamentben. Ilyen sok még sosem volt. Már csak ebből, illetve a 4,3 százalékból és a több mint 130 ezer ránk leadott szavazatból kiindulva megszerezhető a mandátum. Sőt, akár még 2 is, ha minden sikerül. Ehhez természetesen az kell, hogy a nem bejutásunk után újra vissza tudjuk adni a hitet a választóknak, hogy megfelelően tudjuk majd képviselni az érdekeiket abban az Európai Parlamentben, amely jelen pillanatban nem értünk, magyarokért és nem Közép- és Kelet-Európáért dolgozik.

Az már eldőlt, hogy Ön lesz-e a Szövetség listavezetője?

Még nem.

A Szövetségnek úgy tudjuk, hogy lesz saját államfőjelöltje is. Legalábbis kérdésünkre korábban így nyilatkozott Forró Krisztián pártelnök. Az előfordulhat, hogy ő maga lesz az államfőjelölt?

Jelen pillanatban még minden nyitott. Elsősorban a december 9-i tisztújításra öszpontosítunk, ami a személyi kérdéseket illeti. Abból majd nyilván következnek lépések, beleértve az államfőválasztást is. Őszintén mondom, hogy jelenleg még semmi komolyabb döntés erről nem volt, bár nevek felmerültek. Kicsit komolyabb megbeszélés volt az EP-listáról, de az államfőjelöltségről még nem.

A párt korábbi lépései e felé mutatnak. Tehát Bárdos Gyula is volt már listavezető és államfőjelölt, Menyhárt József is. A logika azt mutatja, hogy Forró Krisztián lehet a következő.

Én sem zárom ki ezt, de egyelőre még nem is nyilatkozott az elnök úr, hogy kívánja-e ezt a megmérettetést vállalni vagy sem. Gondolom ő is arra vár, hogy a közgyűlésen tudjuk-e rendezni a sorokat és akkor van értelme indulni, vagy nem tudjuk rendezni a sorokat és akkor nincs.

Zárásként, mi a parlamenti választások legfőbb tanulsága az Ön számára?

Inkább a következményt mondanám: ami nem jó, hogy nem jutottunk be. Ami kedvező, hogy egyedül maradtunk a térfélen. Lezárult a több mint 10 éves MKP–Most-Híd versenyfutás, a Szövetség, amiben az MKP is van, talpon maradt. Ezzel a politikai tőkével élni kellene tudnunk. 

A fő rivális, a Most-Híd megsemmisült, a Magyar Fórum megsemmisült. Innentől kezdve a neoliberális sajtó nem tudja azt a képet támasztani, hogy három veszekedős párt van. Azt kell elérnünk, hogy ezt a pártot egy konzervatív többségű, de gyűjtőpártként tudjuk felépíteni, amely sikeres lesz a köztársasági-elnökválasztáson és az EP-n is, és onnantól kezdve egy stabilizált helyzetben vághat neki a megyei és önkormányzati választásoknak. Nem lesz egyszerű, a szlovákiai magyarság sokszínűsége végett, de nem is lehetetlen. Van tagadhatatlanul egy kiábrándultság is sok emberben, de nem lehetetlen a továbblépés.

Király Zsolt