Nyitókép: RTVS, reprofoto
Az illegális migráció okairól és annak lehetséges kezeléséről szólt az RTVS Do kríža című szerdai, október 25-i műsora. Jaroslav Daniška (a Štandard portál főszerkesztője) vendégeiként a német és a cseh álláspontot Csehország szlovákiai nagykövete, Rudolf Jindrák vázolta. A magyar pozíciókat Király Zsolt, a Körkép.sk főszerkesztője ismertette, a szlovák helyzetről pedig a Migrációs Hivatal igazgatója, Jan Orlovský számolt be.
A műsor a pénteki brüsszeli EU-csúcs előtt került adásba, ahol az orosz-ukrán háború mellett a migránskérdés is napirenden lesz.
Mi a probléma az illegális migrációval Németországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon?
Érdekesség, hogy Rudolf Jindrák negyedrészt maga is magyar gyökerekkel rendelkezik, német-magyar felmenőit Kelet-Szlovákiából telepítették ki Csehországba. Jindrák napjaink egyik talán legtapasztaltabb nagykövete, aki korábban, 1998–2002 között Budapesten, majd Németországban is teljesített szolgálatot. Saját elmondása szerint jól ért és olvas magyarul. Jan Orlovský pedig korábban a Soros György pénzelte Nyitott Társadalomért Alapítványt vezette Szlovákiában.
Illegális migráció Szlovákiában: A Körkép.sk főszerkesztője a Do kríža műsorában
Király Zsolt tehát egy migránsbarát szlovák, illetve a németországi helyzetet is jól ismerő, közismerten Brüsszel-barát cseh kormányzati álláspontot képviselő nagykövet társaságában igyekezett bemutatni a nézőknek a magyar szempontokat, annak okait és összefüggéseit.
Kiemelte, hogy az illegális migrációval kapcsolatos egyik fő probléma az azonosítatlanság. Ugyanis, például egy Hollandiában tanuló szlovákiai vagy más uniós tagállamból származó diáktól Hollandia az egyetemi felvételt igazoló tanúsítvány bemutatásán kívül megköveteli az illető összes személyi, családi, egészségügyi, egészségpénztári, adóügyi adatát; fel kell mutatnia lakhatási megoldását; és helyi banki betétjével igazolnia kell legalább egy szemeszterre megélhetésének biztosítottságát is! Ugyanakkor az illegális migránsokról sokszor még a származási országot sem tudjuk biztosan, életkoráról, hátteréről, esetleges bűnügyi múltjáról, valós céljairól nem tudunk semmit sem. Ami abszurd.
Hány migráns érkezik (áthalad), miért történik ez, mi jelent ez az egyes országok számára. Számok, problémaelemzés
A Körkép.sk főszerkesztője a műsorban ismertette Magyarország migrációs politikájának sarokszámait. Ezek szerint a 2018-as heti 150-ről 2023-ra heti 5500-ra (mintegy 40-szeresére!) növekedett az illegális kísérletek száma. Elmondta, hogy ez ellen leginkább határkerítés emelésével és annak őrzésével lehet védekezni. Elhangzott, hogy 2015-től a magyar-szerb és a magyar-horvát határon,175 km hosszban épült ki a kerítés, ebből mintegy 90 km az időközben, 2023. január 1-jétől Schengenné (így okafogyottá) vált horvát szakasz hossza.
2015-től mostanáig a magyar határvédelem költsége meghaladta a 600 milliárd forintot, aza az 1,6 milliárd eurót. Brüsszel ebből 2020-ig alig 20 millió eurót térített meg. A 21–27-es EU-s projektek között szerepel „ a Határigazgatási és Vízumeszköz program”, melyre Magyarország 79 millió 559 ezer 642 euró értékű kiinduló allokációban részesült. Ez azonban nem használható határkerítés építésére!
Határvadászok
Jindrák és Orlovský a műsorban lényegében elismerték, hogy szükséges a schengeni külső határok védelme, mi több, akár a mostani, Orbán-kormány által bevezetett intézkedéseknél szigorúbb lépések árán is.
Embercsempészek
2023 májusában már több mint 2600 embercsempészt tartottak fogva a magyar börtönökben. Számuk folyamatosan emelkedett, meghaladta a fogvatartotti összlétszám 13%-át – csak a 2022-es évben 1653 fővel növelték a fogvatartottak létszámát. Az embercsempészet miatt őrzött személyek közel 90%-a külföldi, 73 ország állampolgárai. Fogvatartásuk – elsősorban a nyelvi nehézségek és a követett vallási előírásaikból adódó étkezési igények miatt – jelentős plusz feladatokat és számottevő többletköltséget jelent a büntetés-végrehajtási szervezet számára.
Miközben Brüsszel nem járul hozzá sem a határvédelem költségeihez, sem az embercsempészek fogvatartási költségeire, sőt börtönök építésére nem ad pénzt, mégis elvárja, hogy a határokon elfogott külföldi embercsempészeket hazai börtönökben, a magyar adófizetők pénzéből tartsák fogva. Viszont megbüntetik Magyarországot, ha túlzsúfoltak a börtönök – mutatott rá Király Zsolt.
Október 27-i EU-csúcs, ahol a migráció lesz az egyik fő téma. Mi várható és miért?
A Körkép.sk főszerkesztője szerint érdemi változás nem igazán várható. Ennek oka, hogy az EU támogatja a beáramlást, a lengyelországi parlamenti választások után pedig a V4 is meggyengült e téren. Ugyanakkor Magyarország mellé kezd felsorakozni a Robert Fico vezette új szlovák kormány. De akár összefog Fico és Orbán, akár nem, vélhetőleg tehetetlenek lesznek a 25 tagú ellenszélben.
Egy biztos, zárta le mondandóját Király, Magyarország a nyugat-európaiak, főleg németek számára egyre inkább a nyugalom és a biztonság szigetévé kezd válni. Sokan emaitt vásárolnak ingatlant Magyarországon, a Balaton környékén. „Amíg Orbán Viktor hatalmon marad, Magyarországon biztosan nem lépnek hatályba semmilyen befogadási szabályok” – hangzott el végszóként.
A műsor 51 perces teljes felvétele EZEN a linken nézhető vissza.
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: betelepítési kvóta Do kríža illegális migráció Jan Orlovský Jaroslav Daniška kerítés Király Zsolt magyarország migránspolitika Rudolf Jindrák
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
