Lipšic mégis marad? Šutaj Eštok óvatosabban fogalmaz a speciális ügyész kapcsán – és okkal

Nyitókép forrása: SITA/Diana Černak

A választások előtt a HLAS és a SMER is elég egyértelműen fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy Daniel Lipšic speciális ügyének „mennie kell”, vagyis nem tarthatja meg pozícióját. Sőt, az is szóba került, hogy a Speciális Ügyészséget meg is szüntetik. Azóta túl vagyunk a választáson, és Robert Fico (Smer) IV. kormánya hamarosan bizalmat fog kérni a parlamenttől. A HLAS belügyminisztere, Matúš Šutaj Eštok pedig a választási kampány idején tett kijelentésekhez képes sokkal óvatosabban fogalmazott egy szerdán megjelent interjúban. Tehát még az is lehet, hogy Lipšic a posztján maradhat.

„Azt mondtuk, hogy Lipšic egy politikus talárban. Kritizáltuk őt, de sosem mondtuk, hogy leváltjuk, ahogy azt például [Juraj] Šeliga emlegette Maroš Žilinka főügyész kapcsán. (…) Úgy gondolom, hogy [Lipšicnek] nincs keresnivalója a speciális ügyészi poszton, de tiszteletben fogjuk tartani a törvényt. Ha a törvény nem ad lehetőséget a visszahívására, akkor posztján maradhat egészen addig, amíg a törvényes körülmények nem változnak”

mondta homályosan fogalmazva Šutaj Eštok. Szavaiból kitűnik, hogy Lipšic eltávolításához törvénymódosításra van szükség. Arra a kérdésre, hogy lesz-e ilyen szándék a kormány részéről, megint homályosan azt felelte: „Ha lesz is törvénymódosítás, biztosan nem azért, hogy Lipšicet leváltsuk”.

A teljes képhez érdemes hozzátenni, hogy a Fico-kabinet még nem kapott bizalmat a parlamenttől, várhatóan november 25. körül fogják beterjeszteni a kormányprogramot a törvényhozás elé. Ugyanakkor Šutaj Eštok óvatoskodása sem véletlen. Az ellenzék megpróbálja őt leváltani – rögtön azután, hogy a kormány és a miniszterek bizalmat kapnak a parlamenttől -, így érdekében áll, hogy ne adjon több muníciót az ellenzék kezébe ezen a téren.

   

Érdemes kiemelni azt is, hogy Šutaj Eštok abban a pozícióban van, amely a legfontosabb volt a PS számára a választások utáni koalíciós tárgyalásokon. És lényegében a belügyi tárca birtoklásán úszott el a liberális kormány lehetősége is, mivel a PS ragaszkodott a minisztériumhoz, és semmiképp sem adta volna a HLAS kezébe.

A progresszívok szándéka nem volt véletlen. A Čurilla-féle nyomozócsoport – amely az úgynevezett rendőrháborúnak a főszereplője – feladata lett volna épp az, hogy a korábbi smeres kormányok korrupciós ügyeit kivizsgálja. Politikai értelemben ez azt jelenti, hogy Čurilláék feladata volt megszorongatni a korábbi ellenzéket.

A Smer a választások előtt zajló nagy letartóztatási hullám mögött, amely során nemcsak a SIS, de a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjét is letartóztatták, szintén politikai motivációkat látott. Történetesen azt, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal adja ki a tisztviselők biztonsági tanúsítványait, amely nélkül nem férnek hozzá bizalmas információkhoz, vagyis nem alkalmasak magas pozíciók betöltésére. Leegyszerűsítve, az akkor még a PS-szel egy lapon említett Hamran István országos főkapitány regnálása idején a rendőrség politikai kulcspozíciókra csapott le.

Šutaj Eštok belügyminiszteri kinevezése után azonban rögtön megkezdte a rendőrség „tisztogatását”. Azokat, akikről úgy vélték, hogy a mai ellenzék szekerét akarja tolni, fokozatosan eltávolították. A Čurilla-féle nyomozócsoportot meggyengítették, Hamran Istvánt elmozdították. Vagyis azok a pozíciók, amelyeket a progresszív erőtér az elmúlt években kiépített, elkezdtek lemorzsolódni.

Ezért az ellenzék nem tartja be az íratlan szabályként ismert 100 napos türelmi időt, ami a minisztereknek járna, és Šutaj Eštokot kinevezését követően azonnal megpróbálják visszahívni. Van értelme?

Ha a kimenetel egyértelmű lenne, a kormány számára ez akkor is kellemetlen, mind a sajtó, mind a parlament miatt. Egy olyan alkalmat, amikor a belügyminiszter leváltása vagy megtartása a tét, minden képviselő saját alkupozíciója növelésére próbálja használni – nyilván bizonyos keretek között, de ettől még a kormánynak bizonyos vállalásokat kell tennie vagy áldozatokat kell hoznia a minisztere megtartása érdekében.

Mivel a leváltás megkísérlése ennyire közel van a kormány megalakulásához, az is kijelenthető, hogy az ellenzék teszteli a kormánykoalíció egységét, és rést keres a pajzson, még mielőtt a IV. Fico-kormány megerősítené pozícióit. És ez egyben az ellenzék egységének próbatétele is, amely egyelőre látszólag működik: Šutaj Eštok leváltását a PS, a Slovensko (OĽANO), a KDH és az SaS is támogatja.

Körkép.sk