Az SaS harmatgyenge érvekkel támadja a választási rendszer megváltoztatásának ötletét

Nyitókép forrása: SITA/Diana Černak

„A legalapvetőbb érv, miért nem érthetünk egyet a választási rendszer megváltoztatásával az az, hogy ha a parlament által elfogadott törvények egész Szlovákiára vonatkoznak, akkor a parlamenti képviselőket is az egész országból kell választani” – véli a liberális SaS elnöke, Richard Sulík. Ezzel az érvvel utasítják el a HLAS keddi bejelentését, hogy ebben a választási ciklusban megpróbálják megreformálni a választási rendszert, és az egy választási körzetről a vegyes választási rendszerre áttérni.

A vegyes választási rendszer azt jelentené, hogy például a 150 parlamenti képviselőből 79-et egy-egy járás a járási listáról választana meg, és a fennmaradó 71 képviselő kerülne ki országos listáról. Ez a pozsonyi és nyugat-szlovákiai városi szavazatok leértékelődését jelentené.

Az SaS azt állítja, egy ilyen forgatókönyv egyenlőtlenségeket okozna.

   

„Például egy képviselő megválasztásához Mezőlaborcon elég lenne 3 ezer szavazat, miközben Nyitrán 15 ezer sem lenne feltétlenül elegendő”

mondja Sulík.

Az SaS felszólította a KDH-t, hogy „ne hagyja magát” elcsábítani a javaslattal. A KDH ugyanis már 2021-ben javasolta a vegyes választási rendszer bevezetését, épp azért, mert a parlamentben aránytalanul magas a fővárosi vagy a Pozsony megyei képviselők aránya.

Az SaS érvelése eléggé sántít. Az „országos törvények, országosan megválasztott képviselők” érvelés a liberálisoktól megszokott üres szófordulat. Főleg, hogy a keleti országrészekről a többnyire nyugatról kikerült parlamenti képviselők elfeledkeznek, a régiókból érkező képviselők kezét pedig nagyon gyakran a koalíciós kompromisszumok kötik meg. Sajnos az sem ritka eset, hogy egy adott régió által parlamentbe juttatott képviselő egyszerűen nem képviseli régióját – számon kérni pedig nagyon nehéz, ha egyszer nem országos listák vannak, és nincs következménye, ha elveszíti egy adott terület bizalmát.

Az SaS esetében azonban egyszerű túlélésről van szó. A párt kizárólag Pozsonyban mutat bizonyos erőt, a járások többségében az öt százalékot sem éri el, keleten pedig még Kassa városrészeiben sem tud érvényesülni. Ilyen körülmények között a vegyes választási rendszer az SaS súlyát lecsökkentené.

Az SaS ugyanakkor más területeken szívesen változtatna a választások menetén. A liberálisok régóta szeretnék, ha az EP-választásokat és az elnökválasztásokat egy időben tartanák. Az ok itt is prózai: európai témákkal tematizálhatnák az elnökválasztást, az EP-n jó mozgósításra képes liberális pártok javára. Magyarul: a két választás összevonásával „nyugat-európai” narratívákkal lehetne növelni egy atlantista-brüsszelita jelölt esélyeit.

Azt azért mindenképp érdemes kiemelni, hogy miközben az SaS egyensúlyról és igazságosságról papol, maga is a választási rendszer megcsúfolói közé tartozik. 2020-ban 6,22 százalékkal jutott be a parlamentbe, és 2023-ig két kormányt buktatott meg, akadályozta a gazdasági, családtámogatási és járványügyi intézkedéseket, illetve közvetlen felelőse volt a káoszkormányzásnak. Ráadásul a Za ľudí szétverésével mesterségesen, választások nélkül 20-ra növelte parlamenti képviselői számát (Kolíková-féle átigazolás), ami szintén a választói akarat semmibevétele volt.

Körkép.sk