A szlovák állam nem, de a szlovák hadiipar továbbra is „támogatni” fogja Ukrajnát

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Matt Rourke

Robert Fico (Smer) kormányfő számtalanszor jelezte, hogy Szlovákia katonai támogatása Ukrajna felé leáll. Ennek megfelelően a legutóbbi, 40 millió eurós tétel Ukrajna számára, amely kulcsfontosságú lőszereket is tartalmazott, már nem kapta meg az új kormány jóváhagyását. A helyzet azonban nem ennyire egyértelmű. A szlovák állam közvetlenül lehet, hogy nem küld fegyvereket Ukrajnába, de a szlovák hadiipar, amelyben a szlovák állam is részvényes, már igen. A képlet valójában rendkívül egyszerű: az ingyenes katonai támogatásoknak lőttek, de ha van, aki fizessen, Szlovákia „kereskedelmi alapon” folytatja Ukrajna felfegyverzését.

Ezt a Smer narratívája sem zárja ki, a párt ugyanis jelezte, hogy a kereskedelmi alapú fegyverszállításokat máshogy kezeli. Ráadásul a kormány hivatalos álláspontja az, hogy nem akadályozza, hogy szlovákiai cégek fegyvert szállítsanak Ukrajnába. Ez utóbbi kitétel nagyon beszédes, tekintettel arra, hogy a gazdasági minisztérium által kiadott exportengedély nélkül nem mehetnek fegyverek harmadik országokba.

Robert Fico negyedik kormánya tehát a várakozásoktól eltérően nem másolja le a magyarországi külpolitikát Ukrajna felfegyverzését illetően. És erre teljesen racionális pénzügyi okai vannak. Bizonyos változás azonban tényleg történt.

   

A nyugati elvárásokat kritikátlanul teljesítő Heger-kabinet titokban, a közvéleményt megvezetve adta át egyetlen nagy hatótávolságú S-300-as légvédelmi rendszerét Ukrajnának, majd gyalogsági páncélosokat adott át, több önjáró löveget. A legnagyobb port a MiG-29-esek átadása kavarta, amit Eduard Heger akkori kormányfő és Jaroslav Naď akkori védelmi miniszter nem csak a lakosság tiltakozása ellenére, de az alkotmányt is megsértve adta át Ukrajnának.

Az előző kormányok arra hivatkoztak, hogy az EU Békekeretéből pénzt kapnak majd az átadott fegyverekért. Ez részben igaz, csakhogy a pénzek jó része máig nem érkezett meg, ami pedig megjött, azt Szlovákia új, főleg amerikai fegyverekre költötte vagy költi. Szintén nagy felháborodást keltett a MiG-ek átadásáért cserébe felajánlott amerikai Viper támadóhelikpterek bartere.

Jaroslav Naď anno azzal érvelt a MiG-29-esek átadása mellett, hogy az USA cserébe több százmillió euró értékben 12 Viper helikoptert adna Szlovákiának, és a költségvetést ez csak 100 millió euró értékben terhelné meg. Azóta azonban kiderült, hogy a MiG-ekért járó uniós pénzek nem érkeztek meg, a Viper helikopterek után pedig nem 100 millió, hanem akár 800 millió eurós terhet venne a nyakába az egyébként alaposan megtépázott szlovák költségvetés.

Érdemes kiemelni, hogy mindeközben a szlovák légteret lengyel, cseh és magyar vadászgépek őrzik, Szlovákia ugyanis az atlantista kormányok döntései következtében teljesen lecsupaszították légvédelmüket. Még a közepeshatótávolságú KUB légvédelmi rendszerüket is átadták Ukrajnának.

A Fico-kormány ezzel szemben a kétoldalú szlovák-ukrán szerződés alapján fegyveradományt már nem akar küldeni. A legutóbbi, 40 milliós csomag leszállítását leállította, így az ukránok 4 millió darab 7,62 mm-es lőszertől, 5172 darab 125 mm-es tüzérségi lőszertől , 140 darab KUB rendszerbe való rakétától és 1200 aknától estek el.

Ugyanakkor, ha lesz aki fizessen, akkor Szlovákia valószínűleg folytatja Ukrajna felfegyverzését. A rendszerváltás után amerikai nyomásra az egyébként tekintélyes kapacitásokkal rendelkező csehszlovák hadiipart Szlovákiában leépítették, és ez gyakran visszaköszön az USA-kritikus politikai narratívákban.

Az ukrajnai háború azonban új lehetőségeket jelent a szlovák hadiipar számára. Szlovákia 10 legnagyobb fegyvergyártó cégének együttes árbevétele idén meghaladta a 362 millió eurót. Az eladások jelentős részét a Konstrukta-Defence és a ZTS Special realizálta, amelyekben az állam résztulajdonos. A cseh Czechoslovakia Grouphoz tartozó MSM Group szintén nagyot kaszált a nyugati és Ukrajnának szánt nyugati megrendeléseken.

A főleg tüzérségi lőszer tekintetében teljesen üres európai raktárak újbóli feltötlésében a ZVS Holdingnak és a VOP Novákynak szintén nagy szerep jut.

Feltéve, hogy az amerikaiak nem fúrják meg a dolgot. Az EU közös fegyver- és muníció beszerzési programja kapcsán ugyanis továbbra is megy a vita. A franciák azt akarják, hogy csak európai beszállítókat lehessen fizetni a közös kasszából – ez a franciáknak és a szlovák cégeknek is jó. A németek, lengyelek és Brüsszel azonban azt akarja, hogy harmadik országok is részt vehessenek a programban: értsd ez alatt elsősorban az Egyesült Államokat és Dél-Koreát.

Annyi biztos, hogy az eddig megkötött szerződések lehetővé teszik, hogy az idén 50 ezer tüzérségi lőszert legyártó Szlovákia jövőre 100-150 ezerre növelje a gyártókapacitását.

Körkép.sk