Nyitókép: Facebook, Szövetség

 

97 035 szavazat, 5,1 százalék, Ennyit szerzett a legutóbbi, 2014-es államfőválasztáson a magyar jelölt. Bárdos Gyula egy elbukott parlamenti választást követően vágott neki az államfőválasztásnak, és az akkor még 9,5 százalékos magyarság részaránya mellett alig ennek felét, 5,1 százalékot szerzett  Igencsak gengécske eredmény, a párt azonban igyekezett azt sikerként kommunikálni. Abba kapaszkodva, hogy legalább az 5 százalékos küszöböt megugrotta (még ha ott, akkor nem is a parlamenti küszöb volt a mérce).

 

Viszonyításként, az azt megelőző parlamenti választáson, 2012-ben az MKP 4,28 százalékot szerzett, ami 109 483 karikának felelt meg  Ennek gyűjtötte be alig 89 százalékát Bárdos. Ami azért is csalódás, mert az államfőválasztás mint tudjuk, kevésbé megosztó döntés, mint a parlamenti.  Bárdos ráadásul egyedüli magyar jelölt volt, konkurencia nélkül indult a magyar térfélen. Színtelen, szagtalan, sokat beszélő, de keveset mondó kampányával nem sikerült mobilizálnia kellőképpen a felvidéki magyarságot.

 

Választási párhuzamok

 

A 2019-es államfőválasztásról sajnos nem tudunk magyar szempontból érdemben beszámolni. Ott ugyanis eredetileg az akkor már keményen alkoholizáló, támogatási pénzek lenyúlásának gyanújával működő Menyhárt József, a magyar párt akkori elnöke lett indítva. Ő azonban az első, szlovák nyelvű politikai vitaműsor előtt megfutamodott a jelöléstől és szégyenszemre inkább visszalépett. Majd gyorsan el is zavarták őt a Čajak utcai székházból.

 

Legalább annyit, mint Bárdos

 

A 2023-as helyzet kísértetesen hasonlít a 2014-eshez. A Szövetség-Aliancia ezúttal is egy elbukott parlamenti választás után van. A megszerzett eredmény nagymértékben a függetlenként indult Gyimesi Györgynek és Halász Bélának köszönhetően 4,38 százalék lett, ami 130 183 karikának felel meg. Na meg jön 3,4 millió euró is a kasszába a választóktól.

 

A párt köztársaságielnök-jelöltje ezúttal Forró Krisztián pártelnök lesz. Forrónak legalább a Bárdos által hozott gyenge eredményt illene hoznia. Ami a minimum. Ez arányaiban számolva 115 862 egyéni karikát jelent. Ennyit kell tehát legalább Forró Krisztián államfőjelöltnek megszereznie ahhoz, hogy pozícióját meg tudja tartani, és a székére ácsingózó Orosz Örs (akit a Berényivel kötött háttéralkunak köszönhetően a pati kongresszuson alelnöknek választanak) ne induljon majd el ellene.

 

Amennyiben Forrónak nem sikerül hoznia legalább a 2014-es eredményt, az a pártba vetett hit végső meggyengülését eredményezheti a választók részéről. Mindez nagyban befolyásolhatja a röviddel ezután következő Európai Parlamenti választások eredményét. A párt EP listavezetője várhatóan Berényi József lesz, aki a brüsszeli, havi 25 ezer eurós fizetéssel szeretne végre búcsút inteni a szlovákiai politizálásnak, hogy az öt év alatt hazavihető 1,5 millió euróval, majd az azt követő, élete végéig járó 3-4 ezer eurós brüsszeli nyugdíjjal feltegye a koronát politikai karrierjére.

 

Amennyiben tehát Forró elbukja az államfőválasztást, és a Szövetség nem szerez EP mandátumot, az könnyen a Forró leváltására törekvő hangok felerősödését  eredményezheti a Szövetségben.

 

Peter Pellegrini házelnök december 5-én, kedden jelezte, hogy januárban hirdeti ki az államfőválasztás dátumát. Ennek legkésőbbi lehetséges időpontja 2024. április 13. A mostani államfő Zuzana Čaputová  mandátuma 2024. június 15-én jár le.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 11 olvasónak tetszik ez a cikk.