Nyitókép forrása: SITA/Úrad vlády SR

 

Az etnikai alapon osztogatott kettős állampolgárság számunkra vörös vonal, és ezzel magyar partnereink is tisztában vannak, ebből nem engedünk – jelentette ki Juraj Blanár (Smer) külügyminiszter a Štandard szlovák hírportálnak adott interjújában.

 

Blanár szerint ha Magyarország folytatja a kettős állampolgárság elérhetővé tételét, akkor az ügy „Szlovákia számára sincs lezárva és problémát jelent”.

 

„Szintén kritizáltuk, még az ellenzékből is, hogy Magyarország ingatlanokat vásárolt Szlovákia területén a Bécsi Egyezménnyel ellentétes módon”

 

mondta Blanár. A szlovák-magyar országközi kapcsolatokat illetően bár előhúzta az ingatlanvásárlásokat és a kettős állampolgárság kérdését, ugyanakkor azt is elismerte, hogy számos kérdésben, főleg a szuverén külpolitika, a V4, a vétójog eltörlése kérdéseiben sok az átfedés Budapesttel, ráadásul Magyarország számára Szlovákia jelentős kereskedelmi partner.

 

Balnár azonban a magyar hivatalos állásponttól eltérően igen óvatosan fogalmazott sok uniós és külpolitikai kérdésben. Jelenleg ugyanis Szlovákia nem fenyegeti vétóval az oroszellenes szankciókat vagy Ukrajna pénzügyi támogatását, „csak” elemzéseket szeretne látni a szankciók hatásairól különösen Szlovákia tekintetében.

 

Ez azt jelenti, hogy Szlovákia továbbra is óvatosan kommunikál a Nyugat irányába, lényegében olyan kettős beszédet alkalmaz, ahonnan Brüsszel és Budapest véleményének irányába is el tud mozdulni.

 

El kell azonban ismerni, hogy gazdasági kérdésekben valamivel olvashatóbb a szlovák külügy álláspontja. Blanár például szintén vörös vonalnak nevezte az oroszellenes szankciók kapcsán azt, ha a büntetőintézkedések a nukleáris ágazatra is vonatkoznának. Egyes információk szerint több tagállam nyomásának hatására Brüsszel végül kivette a csomagból a nukleáris technológiákra vonatkozó részt.

 

Blanár elég sajátosan értékeli a szlovákiai magyar közösség helyzetét.

 

„Biztosan egyetértünk abban, hogy a magyar kisebbség és a szlovák többség közötti társadalmi viták ma már nem részei a politikának. A kormányaink stabilizálták a kisebbségek helyzetét nagy hozzáadott értéket képviselő politikával. Példát vehetnek rólunk más, szintén kisebbségekkel rendelkező országok”

 

mondta Blanár.

 

Ez magyarul annyit tesz, hogy minimum a szlovák külügy, rosszabb esetben a kormány nem akarja a magyar közösség javára elmozdítani a nemzetiségi status quot. Tekintettel a Beneš-dekrétumokra, a liberális mainstream magyarellenes retorikájára, a kettős állampolgárság ügyére, az oktatási, infrastrukturális és politikai területeken érvényesülő hátrányos megkülönböztetésre, a jelenlegi helyzet „stabilizálása” valójában egy olyan állapot bebetonozását jelenti, ami a magyar közösség fogyására és gyengülésére katalizátorként hat. 

 

Megjegyezzük, az interjúban Blanár több közös pontot említett a csehekkel osztrákokkal és olaszokkal, mint a magyarokkal, bár a már említett vétójog/V4/szankciók kérdésében nagyjából a magyar álláspontot követi, csak kevésbé nyíltan. Az óvatoskodás hátterében több dolgot lehet sejteni, például azt, hogy a Smer és a HLAS tagságát is felfüggesztették az európai szocialisták pártcsaládjában, Brüsszel pedig nyomás alatt tartja a szlovák kormányt – erre zsarolást is használhat az újjáépítési alap milliárdos forrásai kapcsán -, belföldön pedig a szlovák média ágyazott meg „Szlovákia orbanizációja” narratívának, amelyre Blanár nyilván nem akar ráerősíteni.

 

Ugyanakkor, ahogy az a választások előtt is várható volt, Robert Fico rendszerint rendkívül pragmatista módon és tempóban tud kemény kiállást mutatni kampány idején, és visszavonulót fújni vagy mérsékelni retorikáját kormánypozícióban.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.