Nyitókép forrása: Facebook/Na Telo
A jövő héten elfogadásra kerülhet a kormány vitatott büntetőtörvénykönyv-módosítása, amit a koalíció még kiegészített Tibor Gašpar (Smer, egykori rendőrfőnök, akit leegyszerűsítve az igazságszolgáltatás privatizációjával is megvádoltak korábban) parlamenti képviselő javaslatával. Az ellenzék továbbra is a tiltakozik a módosítások ellen. A Markíza vasárnapi politikai vitaműsorában Denisa Saková (HLAS) gazdasági miniszter és Michal Šimečka a progresszív PS elnöke ütköztette nézeteit a Btk-módosítások kapcsán.
„Ez a javaslat veszélyes, a kormány megszűnik a polgárokat védeni”
állította Šimečka. Kritizálta a módosítást, különösen Gašpar kiegészítését, amely szerinte „egyes esetekben kozmetikai változtatásokat jelent csak, más esetekben pedig csak ront a helyzeten”.
Saková, aki a Pellegrini-kormány idején (2018-2020) belügyminiszter is volt, arról beszélt, hogy a kormány szükségesnek tartotta a büntetőtörvénykönyv rendbetételét, bizonyos mértékben túl drákóinak tartja a büntetéseket.
„A börtönök megteltek, a bűnözés mértéke nem csökken”
mondta, hozzátéve, hogy Szlovákiában 195 börtönlakó jut 100 ezer lakosra, miközben Finnországban például ez az arány csak 50:100 000. Gašpar kiegészítését elmondása szerint a HLAS támogatni fogja.
A PS elnöke kijelentette, hogy a HLAS és a Smer csak saját embereit próbálja megmenteni a törvényi felelősségre vonástól. Saková ellenben jelezte, hogy a Speciális Ügyészi Hivatal eltörlése ott volt a HLAS választási ígéretei között, így meglepetésről szól sincs. Egyúttal „tisztességtelen hozzáállással” és „a lakosság félrevezetésével” vádolta meg az ellenzéket.
Šimečka azzal kontrázott, hogy ha „a HLAS előre elmondja, hogy a betörésért, lopásért majd csak feltételes börtönbüntetés fog járni, akkor nem válasszák meg” a pártot.
„[A javaslat] csak rá van szabva néhány tucat Smerhez és HLAS-hoz kötődő emberre”
mondta Šimečka. Erre reagálva Saková emlékeztetett, hogy a Smer és a HLAS politikusai és volt jelöltjei elleni összes vádemelést a Daniel Lipšic volt liberális politikus vezette Speciális Ügyészség indította, és az összes vádemelést kizárólag olyan „bűnbánó tanúk” vallomására alapozták, akiket a jelenlegi büntetőtörvénykönyv alapján 25 éves vagy életfogytiglani börtönbüntetéssel fenyegettek meg, és ennek fényében vallottak bizonyos emberek ellen.
Saková azzal védekezett, hogy a büntetések mértékét úgy alakították át, hogy a vagyon elleni bűncselekményért járó büntetés ne haladja meg vagy érje el az erőszakos vagy gyilkosság bűncselekményekért járó büntetéseket. Azzal érvelt, hogy a kormány javaslata csak egy jogi keret, a konkrét büntetésekről végeredményben úgyis a bíróságok fognak dönteni. Megjegyezte, hogy a büntetések mértéke korrupció esetén nem lesz kisebb, mint Ausztria vagy Németország esetében.
Šimečka ellenben úgy véli, hogy sem Németországban, sem Ausztriában nem lehet korrupcióért feltételes büntetést kapni, mint ahogy most a kormány akarja bevezetni.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.