Čaputová arra játszik, hogy az Alkotmánybíróság minimum felfüggeszti egy időre a Btk-módosítást

Nyitókép forrása: SITA/Milan Illík

Zuzana Čaputová államfő elutasítja a feltételezést, hogy egyeztetett volna az Alkotmánybírósággal a Btk-módosítást támadó beadványa kapcsán. Állítása szerint nincs semmilyen biztosítéka arra, hogy az indítvány sikeres lesz, egyúttal elutasította az alkotmánybírók objektivitásának megkérdőjelezését, mert az szerinte a demokrácia elleni támadás. Az államfő a Markíza vasárnapi vitaműsorában szerepelt – természetesen vitapartnerek nélkül.

Čaputová a héten nem vétózta meg, hanem aláírta a koalíció által múlt héten megszavazotott vitatott Btk-jogszabálycsomagot. Majd ugyanezzel a lendülettel beadvánnyal meg is támadta a csomagot az Alkotmánybíróságon. Nagy valószínűséggel azért tett így, mert vétó esetén a parlament egy újabb szavazást követően hatályba léptetheti a módosítást. Az AB azonban a döntéshozatalig felfüggesztheti a csomag hatályát.

Az államfő is ismerte, hogy helyénvalónak tartana, ha az AB felfüggesztené az egész Btk-módosítás hatályát.

   

„Nem lehetek benne biztos, de adottak egy ilyen döntésnek az előfeltételei és a logikája. Az ami a törvényalkotás folyamatánál és a módosítás tartalmánál történt, abszolút rendkívüli”

mondta Čaputová. Állítása szerint a módosítás „rendkívüli mértékben beavatkozik a károsultak jogaiba”.

Jelezte, hogy nem tartja kizártnak, hogy az Alkotmánybíróság heteken belül fog véleményt nyilvánítani az ügyben.

Megjegyezzük, ez arra mindenképp elegendő, hogy a kormányellenes tüntetések eredeti éltető célját, a Speciális Ügyészség megszüntetése ellen fellépést fenntartsák. A tüntetések ugyanis már hetek óta az elnökválasztási kampány részévé váltak, és az ellenzéki pártok Ivan Korčok progresszív-atlantista elnökjelöltet támogatják.

Čaputová a vitaműsorban arról is beszélt, hogy végül is Robert Fico levele győzte meg arról, hogy a vétó nem járható út. Ezt azzal magyarázta, hogy a levélben Fico beismerte, hogy a parlament nem foglalkozna mással, mint az általa javasolt Btk-passzusokkal – történetesen az erőszakos bűncselekményekre vonatkozó elévülési időkkel.

A törvény aláírását elkerülhetetlen nevezte, mert csak így tudta megtámadni az egész csomagot az Alkotmánybíróságon.

Čaputová jogosnak tartja a büntetések mértékeiről szóló vitát, de azt az egyébként progresszív narratívát követte, miszerint a kormány nem adott teret a szakmai véleményeknek, majd kijelentette, hogy „ha valaki érdekében akarnák módosítani a Btk-t, pontosan így csinálnák” – mondta, gyorsan hozzátéve, hogy számára a törvénymódosítás hétköznapi emberekre gyakorolt hatása volt a mérvadó.

Beszélt arról is, hogy mit lépne (vagy épp nem lépne) Pavol Gašpar kinevezése kapcsán. A kormány szerdán ugyanis Tibor Gašpar volt országos főkapitány fiát jelölte a Szlovák Titkosszolgálat (SIS) igazgatói posztjára – elég komoly felháborodást keltve az ellenzék körében és a közvélemény egy részénél.

Čaputová elárulta, hogy azt fontolgatja, a SIS igazgatójának kinevezését meghagyja utódjának.

Az államfő állítása szerint ez a lépés nem minősülne obstrukciónak. Az alkotmány ugyanis azt írja elő, hogy az elnöknek alkotmányos intézmények működését kell szavatolnia (vagyis azok működését nem akadályozhatja), a SIS viszont nem alkotmányos intézménye.

Körkép.sk