Hivatalos: Čaputová megtámadta a Btk-törvényt az Alkotmánybíróságon

Nyitókép forrása: 

Zuzana Čaputová leköszönő (progresszív) államfő hétfőn hivatalosan is beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amellyel megtámadta a parlament által másfél héttel ezelőtt elfogadott Btk-módosítást. Nem történt meglepetés, mivel az elnök nem vétózta meg a javaslatot, borítékolható volt, hogy nem csak részeit, hanem az egész csomagot parkolópályára akarja állítani.

Čaputová kérvényezte a taláros testületnél azt is, hogy döntéshozatalig függesszék fel a törvény hatályát, ami nem csak a Speciális Ügyészségnek ad időt, de tovább húzza a Btk körüli vitát, amelyre építve az ellenzék kormányellenes tüntetéseket hív össze hétről hétre, alig burkoltan Ivan Korčok elnökjelölt támogatásaként.

Čaputová hivatalosan a Btk-módosítás tartalmát és elfogadásának módját (gyorsított eljárásban szavazott róla a parlament) is támadja az Alkotmánybíróságon.

   

„Az elnök asszony beadványában bírálta, hogy a törvényt gyorsított eljárásban fogadták el, valamint annak tartalmát is kifogásolta. Egyebek között azt, hogy az állam ezzel megsérti azon kötelezettségét, hogy hatékonyan bünteti a bűncselekmények elkövetőit, és védi az általuk megkárosított lakosok jogait”

indokolta Čaputová döntését az elnöki iroda.

Čaputová úgy véli, a kártérítési összegek csökkentése, a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására vonatkozó szabályok módosítása, és az elévülési idő megváltoztatása összességében azt jelenti, hogy az állam lemond a lakosok biztonságának védelméről, alapvető jogaik és szabadságjogaik garantálásáról, valamint az állam elkötelezettségéről az igazságszolgáltatás hatékony érvényesítése terén, és ez erősen eltér a jogállamiságtól. A köztársasági elnök szerint ezeknek a változásoknak a hatását tovább fokozza, hogy a Btk. módosítása révén erősödnek a vádlottak és a gyanúsítottak jogai.

Az államfő arra is figyelmeztet, hogy ezzel a beavatkozással veszélybe kerülnek az áldozatok, de a vádlottak tisztességes eljáráshoz való jogai is. Megjegyezte, hogy a Speciális Ügyészi Hivatal megszüntetésével nyolc kerületi ügyészséghez kerülnének át a folyamatban levő ügyek aktái. „A vitatott törvény ugyanakkor nem tartalmaz semmilyen technikai, személyi vagy szervezeti megoldást arra, hogy ezek az ügyészségek felkészülhessenek hatáskörük megváltoztatására, hogy ne legyenek késedelmek az eljárások során, és ne ütközzenek akadályokba a bűncselekmények hatékony kivizsgálásakor” – mutatott rá Martin Strižinec elnöki szóvivő.

Az államfő kifogásolja továbbá, hogy a Büntető törvénykönyv elfogadását nem előzte meg tárcaközi véleményezés, és nem tartottak róla nyilvános szakértői vitát. Meggyőződése, hogy a gyorsított eljárásnak tisztán politikai, és semmiképpen sem jogi vagy törvényes indokai voltak.

„A jogalkotást és a büntetőjog területét érintő rendszerszintű változásokat a köztársasági elnök véleménye szerint érdemi, őszinte és szakmai vitának kell megelőznie”

– mondta a szóvivő.

Čaputová tájékoztatása szerint a módosítás előterjesztője nem terjesztett a képviselők és a szakma elé olyan elemzéseket vagy tanulmányokat, amelyek a meglévő adatok alapján adnának választ arra, hogy a vitatott törvény milyen hatással lesz az elítéltekre, a vádlottakra, a gyanúsítottakra és a bűncselekmények következtében károkat elszenvedett személyekre, valamint a folyamatban levő és az ezután induló büntetőeljárásokra.

„Az államfő szerint a vitatott törvény több nemzetközi jogi kötelezettséggel is ellentétes, olyanokkal, amelyek az ENSZ és az Európai Tanács nemzetközi egyezményei alapján Szlovákiára is érvényesek, és amelyeknek része a korrupció elleni küzdelem is része”

– közölte Strižinec. Čaputová szerint a jogszabály nem megfelelő előkészítése és a szakértői vita hiánya kockázatokat hordoz magában.

Körkép.sk, tasr