Elnökválasztási „szupervita”: Forró rendesen helyretette Švecet. Az esélytelenebb jelöltek a háborún élősködtek

Nyitókép forrása: reprofotó

Néhány órával a választási moratórium kezdete előtt zajlott az elnökválasztás első fordulója előtti utolsó nagy vita tíz államfőjelölttel a szlovák közmédia, az RTVS műsorán. Cikkünk írásakor még tartott a másor, amelynek voltak feszült pillanatai.

Peter Pellegrini a számára erős szociális agendával érvelt, Ivan Korčok a tőle megszokott módon az euroatlanti irány fenntartásának fontosságát hangsúlyozta, Igor Matovič a hozzá közel álló antikorrupciós retorikát folytatta. Forró Krisztián a magyar ügyekre, valamint Dél- és Kelet-Szlovákia érdekeire hívta fel a figyelmet, a kitelepítések kapcsán pedig rendesen helyre tette egyik vitapartnerét. Ján Kubiš óvatos centristaként viselkedett, és módszeresen kerülte a konkrét, később számonkérhető állásfoglalásokat. Štefan Harabin és az esélytelenebb jelöltek többnyire a háború miatti félelmeket akarták meglovagolni és a NATO-ból való kilépéssel érveltek.

Elöljáróban el kell mondani, hogy az egyébként unalmas elnökválasztási kampányhoz érdemben ez a vita nem tett hozzá. Forró Krisztián, a Magyar Szövetség jelöltje viszont teljesítette célját, hogy a magyar témákat és ügyeket megnyissa a választási vitákban.

Elhanyagolt magyar régiók

   

Újra beszámolt a déli és keleti régiók nehézségeiről, elmondta, hogy pártjának sikerült megállapodnia a kormánykoalícióval a kisebbségügyi kormánybiztos személyéről.

Hangsúlyozta, hogy államfőként minden lehetőséget kihasználna arra, hogy felhívja a figyelmet a regionális különbségekre, hogy egész kistérségek vannak, ahol az alapvető infrastruktúra sincs kiépítve.

Király Zsolt: Szombaton államfőt választ Szlovákia. Mikor dönt jól a választó?

Elmondta, hogy még ma is kísért a kollektív bűnösség elvének szelleme, és még mindig fenyegeti az embereket, hogy egyszer arra ébrednek, hogy elvették tőlük ingatlanjukat, földjüket (a Beneš-dekrétumokta hivatkozva) hogy aztán uniós pénzből autópályát építsenek a helyére.

Emlékeztetett arra, hogy a szlovákok és magyarok ezer éve élnek együtt a Kárpát-medencében, és hangot adott abbéli reményének, hogy remélhetőleg további ezer év együttélés áll előttünk.

A kitelepítések is szóba kerültek

Ugyanakkor jelezte, hogy a magyarok kitelepítésének emléke továbbra is nyílt seb a két nemzet közös történelmében.

Kiemelte, hogy miközben a magyarok sokat tanulnak a szlovákokról, a szlovák irodalomról és történelemről, a szlovákok nagyon keveset vagy semmit sem tudnak az itt élő magyarokról.

Forró felemelte hangját a gyermeksürgősségi rendelők megszüntetése ellen. Hangsúlyozta a V4-es együttműködés fontosságát a külpolitikai kérdésekben.

Felmérés: Forró jól finisel – meglesz a 4 százalék?

Švec beleszállt Forróba, de ő megvédte magát

Róbert Švec elnökjelölt nagyjából ezen a ponton próbált beleszállni Forróba. Először szóvátette, hogy nem „mi Szlovákiánk”-ként hivatkozik Szlovákiára, aztán kijelentette, hogy Szlovákiában vannak a szlovákok, mint államalkotó nemzet, és aztán vannak a többiek, a nemzeti kisebbségek. Végül hézagos történelmi ismereteit bizonyítandó kijelentette, hogy „soha nem volt semmilyen kitelepítés, csak lakosságcsere volt”.

Erre reagálva Forró kellő indulattal és érzelemmel a hangjában keményen helyretette Švecet:

„Maga keveri a körtét az almával. Maga a Csehszlovákia és Magyarország közti lakosságcserét emlegeti, de az nem egyenlő a kitelepítésekkel. Tudja mi volt a kitelepítés? Magyar embereket vagonokra tettek, csak ingóságaikat vihették magukkal, a ingatlanjaikat elvették tőlük, és akaratuk ellenére elvitték őket Csehországba. El kellett hagyniuk a szülőföldjüket. Ez magának megállapodás? Jobb lenne, ha jobban utána nézne a történelemnek”

mondta Forró.

Pellegrini kétszer is egyetértett Forróval

Úgy tűnt, hogy a verbális pofon hatott, Švec a viszontválasz lehetőségénél jobbnak látta nem reagálni Forró érveire.

Forró az elnöki jogkörök kapcsán elmondta, hogy nem lenne ördögtől való, ha az államfő is terjeszthetne be törvényjavaslatokat a parlamentnek. Ebben egyébként Peter Pellegrinivel is egyetértettek. A Hlas elnöke a regionális különbségek csökkentésének szükségességénél is hangsúlyozta, hogy támogatja Forró Krisztián elképzeléseit.

Forró a kormány közmédia-reformjára közvetlenül nem akart reagálni, elmondása szerint a törvény végleges formája még nem dőlt el. Azt azonban hangsúlyozta, hogy olyan törvénymódosításra van szükség a közmédia kapcsán, ami szavatolja az objektív tájékoztatást.

A Magyar Szövetség elnöke, államfőjelöltje azzal érvelt, hogy a közmédia gyakran a magyarokat érintő kérdésekben meg sem hívta a magyar pártot, helyette másokat kérdezett meg a felvidéki magyarságot érintő kérdésekben.

Ennél a pontnál vitába szálltak vele a közmédia műsorvezetői, állítva, hogy a meghatározó tényező az, hogy az adott párt parlamenti párt-e és hogy milyen preferenciákkal rendelkezik.

Erre Forró odaszúrt, hogy azok, akiket meghívtak a stúdióba a Magyar Szövetségnél jóval gyengébb támogatottsággal rendelkeztek.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi parlamenti választások előtti kampány során a közmédia is csatlakozott a mainstream sajtó megtévesztő narratívájához, miszerint a Dzurinda vezette Modrí-Most-Híd és a Simon Zsolt féle Magyar Fórum (plusz szlovák és roma mikropártok) magyar pártoknak számítanak és reális erőként tüntették fel őket.

Körkép.sk