Burkolt fenyegetés? Korčok szerint nem lenne jó a magyaroknak, ha megkérdőjeleződne az elkötelezettségük

Nyitókép forrása: SITA/Jana Birošová

Kritikát és burkolt fenyegetést is küldött Ivan Korčok progresszív-atlantista elnökjelölt a szlovákiai magyar választóknak. A .týždeň hetilapnak adott interjújában arról beszélt, hogy a magyarok „hibát követnek el” azzal, hogy csak akkor érdekli őket a szlovák politika, amikor választások vannak. Aztán figyelmeztető hangsúllyal kijelentette, „óvva inti a magyarokat attól, hogy a jogállamiság ellen foglaljanak állást”. Azt is kifogásolja, hogy az itteni magyar közösség „Budapestre tekint és Budapestre hallgat”. Az interjú március 19-én jelent meg a lap weboldalán, tehát még az első forduló előtt pár nappal.

Korčok azt fejtegette, hogy mi lehet az oka annak, hogy a magyar politikusok egy része és a magyar közösség nem szívesen támogatná őt az első körben. A felsorolásából azonban kimaradtak a valódi okok, például az a tény, hogy számtalan magyarellenes megjegyzés kötődik nevéhez.

„Lehetséges, hogy a velük való kommunikáció el volt hanyagolva. És tényleg az a helyzet, hogy a választók ezen részét (a magyarok) a szlovák politika csak a választásokkor érdekli, amit én súlyos hibának tartok. Az is lehet, hogy a déli régió még mindig elhanyagolt. De az is szerepel az okok között, hogy dél-szlovákiai magyar polgártársaink Budapestre tekintenek és Budapestre hallgatnak, ahonnak vígan kampányolnak is Szlovákia kapcsán”

 

mondta.

   

Burkolt fenyegetésnek is beillene az a kijelentése, miszerint

„Nem lenne jó a magyar közösségnek, ha megkérdőjeleződne elkötelezettségük a demokratikus elvek és a jogállamiság kapcsán”

mondta, hangsúlyozva, hogy ő a magyarok „lojálisnak és demokrácia irányába elhivatottnak” tekintette eddig.

Érdemes arra kitérni, hogy Korčok korábban is támogatta a regisztrált partnerség elvét, Brüsszel lépéseit sosem kritizálja, az genderproipaganda kapcsán sem, és az őt támogató tömegtüntetéseken rendre szivárványos zászlók feltűnnek. Ezt azért érdemes kiemelni, mert Korčok jogállamot emleget, miközben a mai jogállamisági klauzula a liberálisok politikai eszköze csupán ahhoz, hogy a nem liberális kormányok ellen fellépjenek.

Az sem mellékes, hogy Korčok úgy emlegeti a jogállamiságot, hogy közben közvetlen felelőssége van az alkotmánysértő szlovák állampolgársági törvény bevezetésében.

Az interjú érdekes része volt, ahogy Štefan Hríb nyíltan hazudott, és kijelentette, hogy egyes magyar politikusok azt szorgalmazták, hogy a magyar választók ne szavazzanak „a demokratikus oldalra”.

Ilyen nem történt. Egyrészt, Gyimesi György volt az, aki kijelentette, hogy a Magyar Szövetség részéről elképzelhetetlen, hogy Korčokot támogassák a második körben. Másrészt, Hríb narratívája a nyugati szélsőliberálisok receptjét követi, akik szerint vannak demokratikus pártok, és nem demokratikus pártok, vannak demokratikus választók (akik a liberálisokra szavaznak) és nem demokratikus választók (akik nem a liberálisokra szavaznak) – ez a felfogás egyébként a választási autokrácia felé mutat.

Korčok azt is kijelentette az interjúban, hogyha megnyeri a választásokat, az „emberektől kapott mandátumot” arra fogja használni, hogy elmondja, hogy az EU igenis az értékről is szól (liberálisból lefordítva: LMBTQ-propaganda, Ukrajna támogatása, nemzeti-sziverenista politika elleni fellépés – a szerk).

Miközben azonban arról beszélt, hogy az emberektől akar mandátumot kapni az európai értékek képviseletére, kifejezte abbéli aggodalmát, hogy a „közvélemény elfordulhat” a Nyugattól, és „védekezni kezd a Nyugat ellen”.

Ezen a ponton ismét felmerül egy ellentmondás: ha Korčok tényleg a választókat akarja szolgálni, akkor miért nevezi „legnagyobb veszélynek”, hogy a választói akarat esetleg szembefordul a nyugati elvárásokkal? Más szavakkal: vagy azért akar elnök lenni, hogy az embereket szolgálja, vagy azért, hogy a nyugati érdekeket. A kettő között ugyan lehet közös nevező, de Korčok ezzel nyíltan arra utal, hogy az embereket a nyugatias politika felé kell terelgetni, és elnökként ezt akarja tenni.

A hab a tortán Korčok álláspontja volt a szlovák katonák Ukrajnába küldése kapcsán. Korčok tudatosan összemosta Ukrajna védelmét azzal, hogy egyes NATO-tagállamok Szlovákiát is védik (magyar vadászgépek, cseh és spanyol kontingens). Magyarul: arra utalt, hogy a nyugatiak védelme miatt Szlovákiának követnie kellene a nyugati elvárásokat, amennyiben döntés születi a katonák küldéséről. Megjegyezzük, Korčok nem arról beszél, hogy nem küldene katonákat Ukrajnába, hanem arról, hogy azt a kormánynak és a parlamentnek kellene elfogadnia, vagyis nyitva hagyja a kiskaput az előtt, hogy a választások után a katonák küldése mellett érveljen.

A teljes interjú ide kattintva tekinthető meg.

Körkép.sk