„Az Isten házának kapuját tártuk szélesre hívő és nem hívő előtt, hogy belépve a szakrális térbe, minden szépre, jóra és igazra nyitott ember előtt felragyogjon Isten nagysága, keresztény hitünk szépségei. Hogy mindenki láthassa Nagyboldogasszony-templomunk építészeti értékeit és műemlékeit, a művészet különböző ágai – a zene, az ének, a rajz, a színjátszás, a fafaragás és a tanúságtétel által ráhangolódjon a isteni húrokra” – mondta el la Körképnek Farkas Zsolt szőgyéni esperesplébános, a rendezvény fővédnöke.
A rendezvény a Szőgyén Öröksége Társulás szervezésében valósult meg a Szent László – emlékév tiszteletére, emlékezve a Fatimai jelenés 100. évfordulójára és az Arany János Bicentenáriumra. Leboc Szabolcs elnök elmondta, a tavalyi sikeren felbuzdulva vállalták az idén is a szervezést, ahová meghívták többek között Szőgyén testvértelepüléseinek művészeti csoportjait is.
Folytatás…[stw]
A rendezvényt Dodok Gábor amatőr zenész pánsípon előadott Ave Máriája és a helyi Csemadok Szőlővirág Női Népdalkör énekei nyitották, majd két kiállítás várta azokat, akik betértek a nyitott kapun.
Miseruhák kiállítása a Szent Sír kápolnában
„A több mint húsz jó minőségben megőrzött régi miseruha közt van pár, melyek keletkezése az 1700-as évek derekára datálható. Sajnos, lehetetlen megmondani e szakrális öltözetek keletkezésének pontos korát, hiszen nincs belevarrva a „gyártási év”, esetleg csak olyan adat, hogy melyik plébános, melyik évben adományozta ezt a miseruhát a szőgyéni templomnak. Leginkább a stílusjegyek, csattok, anyagok alapján tudjuk elhelyezni az egyes korokban”
– magyarázta Farkas Zsolt atya.
„Legértékesebb a kézzel varrott arany miseruha, melynek hátrészén Szűz Mária fejére helyezik az angyalok a magyar szent koronát, de az aranyszállal hímzett hegedű alakú miseruhák is igen értékesek, hiszen sokszor több évig készültek. Hogy milyen jelentős plébánia volt Szőgyén, azt a fennmaradt dalmatikák is mutatják, mert ezeket a diakónusok viselték, akik a plébános mellett teljesítettek szolgálatot. Köszönet illeti az itt szolgáló sekrestyéseket, hogy ezeket a ruhákat épségben megőrizték az utókornak.”
Fába vésett történelem
Vitéz Nagy János fafaragó munkáiból nyílt kiállítást Szantner Gábor vitézi hadnagy, a József Ágost Emléktársaság elnöke ajánlotta a figyelmünkbe. Az alkotó fába véste már a magyarság minden fájdalmát, olyan eseményeket is, amikhez nem igen mernek nyúlni más művészek. A templomban kiállított faragott képein megelevenedik a Fekete december, a szégyenteljes 2004-es népszavazás, Mór „felszabadítása”, amikor a „felszabadítók” betörtek egy pincébe és miután a nőket megerőszakolták, mindet egyenként agyonlőtték, de megörökítette Horthy 1938-as bevonulását Komáromba és a Második Magyar Hadsereget is, amint elcsigázva hazafelé tartanak.
A művész maga is átélte a kitelepítést, 1947-ben a Felvidékről a magyarországi Mórra telepítették a szüleivel. 56-ban emigrált, élete nagyobb részét Kanadában töltötte. Borongós történelmi faragott képeit szemlélve el se hiszi az ember, hogy a torontói Képzőművészeti Főiskolán karikatúrát tanított. 2004-ben költözött vissza Ógyallára. Nagy János elmondta, fontosnak tartja, hogy kiállítása eljusson a művelődési házakba, az iskolákba, mert úgy látja nagy szükség van erre.
Szentmise
Keretét a Szent László emlékév adta. Két nemrég meglelt ereklye is emelte az áhítatot. Szent István milliméteres csontereklyéjét és a Szent Kereszt ereklyét Zsolt atya tavaly találta meg a plébánia egy titkos helyén, az utóbbihoz még az adományozó levél is fennmaradt az 1738-as évből. A budapesti Szent István Lovagrend hozta még Szent István kardjának másolatát, így a hívők, mindhárom ereklye előtt leróhatták tiszteletüket.
Csókay András idegsebész, agykutató tanúságtétele
A professzor előadására zsúfolásig megtelt a templom. Életének sorsfordulóit, buktatóit elmesélve tett tanúságot Istenről és arról, hogy hogyan tehetjük jobbá a világnak a ránk eső részét. Az égiekre való hangolódást a párkányi Csemadok Szivárvány kórusa segítette Kamancza Olga karnagy vezényletével.
Színes programok a délután további részében
A meghirdetett „Gyerekszemmel” pályázatra szép rajzok és fogalmazások érkeztek, amiket megtekinthettek, elolvashattak a nyitott napon résztvevők a kihelyezett paravánokon. Nem csak a díjazottak, de minden gyermek ajándékkal térhetett haza. A díjkiosztón közreműködtek a Tatai Versbarátok Körének tagjai és a Bajóti Harmónia Kamarakórus. Mindkét települést testvértelepülési kapcsolat fűzi Szőgyénhez.
A helyi 32-es számú Szent Mihály Cserkészcsapat tagjai Arany János: Szent László c. mondáját vitték színre, Berényi Kornélia cserkésztiszt irányításával.
Az összesereglett gyerekek élvezettel nézték „A nap tánca” – Fatima igaz története animációs kisfilmet, a felnőttek pedig magáról a kegyhelyről láthattak egy rövidfilmet. Levetítésre került még a Szőgyéni Televízió kisfilmje az úrnapi előkészületekről és a körmenetről. Az éjszakai szentségimádást a Little Symphony kamaraegyüttes koncertje előzte meg.
Bokor Klára
Képek: A szerző felvételei
Megosztás:
Címkék: Bajóti Harmónia Kamarakórus Berényi Kornélia Bokor Klára Bolya Szabolcs Farkas Zsolt Főoldal Horthy Miklós Kamancza Olga Leboc Szabolcs Little Symphony kamaraegyüttes Nyitott Templomok Napja Szőgyénben Szantner Gábor Szent László Emlékév Szent Sír kápolna Szőgyén Szőgyén Öröksége Társulás szőgyéni esperesplébános Szőgyéni Televízió Tatai Versbarátok Köre Vitéz Nagy János
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.