Kövér László Dunaszerdahelyen: „Ne hagyjuk megszüntetni magyar kultúránkat”

A magyar himnusz születésének napját ünnepelték Dunaszerdahely városában. A rendezvényen Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke is beszédet mondott.

A Pázmaneum Polgári Társulás a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ társszervezésében 2018. január 21-én ünnepséget szervezett a Magyar Kultúra Napja alkalmából.

Karaffa Attila, a Pázmaneum Polgári Társulás ügyvezető elnöke köszöntőjében elmondta, nincs is meghatóbb, büszkeséggel eltöltőbb érzés annál, mint mikor a legszebb és legkedvesebb nemzeti énekünket meghalljuk és bekapcsolódhatunk éneklésébe. Rámutatott, hogy a rohanó, s néha gondokkal teli világ sokszor háttérbe sodorja megmaradásunk eszközeit, mint például a magyar kultúránk megélését.

   

„Mikor nyelvi, nemzetiségi jogainkat folyamatosan csorbítják és társadalmukban felüti fejét a közöny, a beletörődés, akkor szükséges, hogy társadalmunk meglássa, igenis van értelme a magyar kultúra ápolásának, nemzeti identitásunk megőrzésének, igenis van értelme az anyanyelvi oktatásnak”

– fogalmazott.

Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében Esterházy János szavaival élve kijelentette, hogy minden magyar két kincset őriz szívében és lelkében: magyarságát és keresztény mivoltát. Hangsúlyozta, hogy a kálvinista Kölcsey Ferenc által íródott és a katolikus Erkel Ferenc révén megzenésített nemzeti himnuszunkat, amelynek megszületését 1823. január 22-én a magyar kultúra ünnepnapjaként tartjuk számon, a nagyvilágon élő minden magyar magáénak érzi, s erőt és reményt merít belőle.

A házelnök elmondta, hogy a nyelvben és hitben gyökerező emberi kultúra értékrend és szenvedély, amely az önvédelem és önmegvalósítás legmélyebb és legerősebb eszköze. Rámutatott, hogy nyelvészeink szerint a világon beszélt nyelvek száma hat- és hétezer közé tehető, ebből Európában 300 nyelv van jelen. Ennél sokkal több nyelv létezett, de sok közülük mára eltűnt. Hangsúlyozta, hogy a világ a 21. században sem szokik le a vallásról, épp ellenkezőleg, egyre inkább vallásossá válik.

Elmondta, hogy a magyar nyelvben és keresztény hitben gyökerező kultúránk a kedvező vagy kedvezőtlen földrajzi, történelmi feltételek mellett csak addig tartja meg a közösséget, amíg a közösség képes megtartani kultúráját.

34 nemzedék óra a Kárpát-medencében

„Nekünk, magyaroknak, a Kárpát-medencében ez több mint ezer éve, 34 nemzedéken keresztül sikerült, de ne feledjük azok intő példáját sem, akiknek ez nem sikerült. A nemzethalál nem pusztán a romantika korát túlélt aggódó költői látomás, hanem nyers valóság is lehet.”

A házelnök a modern világ népünket, nemzetünket, államunkat fenyegető veszélyekről a költészet nyelvén szólt, a néhai Hajdú István főesperes atya 1983. évi hálaadáskor Gyergyóújfaluban elmondott prédikációjából idézve.

Kövér László nyomatékosította, hogy

„senki által ne hagyjuk megszüntetni keresztény hitünket, anyanyelvünk szavainak értékét és értelmét, észjárásunkat, lelkiségünket. Ne hagyjuk megszüntetni magyar kultúránkat…”.

Erre kötelez bennünket az előttünk járt 33 magyar nemzedék áldozatos teljesítménye is. Biztatva a felvidékieket elmondta, hogy bár a történelem a magyarokat szétválasztotta és szétszórta, a kultúra mégis megtart bennünket, hiszen a megmaradás nemzete vagyunk.

A kárpát-medencei magyar élet olyan, mint a szív lüktetése

Kövér László a kárpát-medencei magyar életet a szív lüktetéséhez hasonlította: „Kitágul, majd összehúzódik, a szünetekben mindig erőt gyűjt az újabb kitáguláshoz, és mindaddig nem szűnik meg lüktetni, bármennyire is mostoha legyen néha a történelem, míg a magyarok vállalják a gyermekáldást, vállalják a szülőföldjüket és vállalják a nyelvük és hitük által meghatározott kultúrájukat.” – mondta.

Az ünnep műsorban közreműködött Petőcz Balázs, a Dunaszerdahelyi Mentálisan Sérülteket Segítő Társulás tagja; a Szent János Egyházi Alapiskola énekkara; Ravasz József, költő, szerkesztő, romológus; a Guruló trió kerekes székes tánccsoport; a Művészeti Alapiskola diákjai; Varga Zaránd, a Kodály Zoltán Alapiskola tanulója; a Csallóközi táncegyüttes; a Kodály Zoltán Alapiskola gyermekkórusa. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével záródott.

Laky Erzsébet

Képek: A szerző felvételei