Reggel hét óra, az egyházasbásti helyi hangszóró ontja az indulókat, talán egy kicsit hangosabban is a szokásosnál.
„Jó reggelt kedves hallgatóim. Értesítünk minden szövetkezeti tagot, hogy az autóbusz a május elsejei felvonulásra Rimaszombatba nyolc órakor indul…”
Rimaszombatban a Dohánygyár előtti téren gyülekezik a nép. A szervezők az előre kijelölt helyekre irányítják az érkezőket. Iskolákat ide, üzemeket, szövetkezeteket, intézményeket oda.
Lassan a helyére kerül minden és mindenki. Elől a gyerekek csörgetik a csörgőiket, lengetik a zászlócskáikat, magasabbra emelkednek a transzparensek. A hangzavar elnyomja a zenét is.
Tíz órakor megtelik a Dohánygyár homlokzata előtti díszemelvény is a járási vezetőkkel és a vendégekkel. Kezdődik az ünnepség hivatalos része. Himnusz, majd az ünnepi beszéd szlovákul és magyarul.
A felvonulás is innen, a Dohánygyár elől indul, végig a kettes úton a május kertig. A menetet a nagy múltú Városi Fúvószenekar vezeti, menet közben indulókat játszanak. Utána szépen, rendezetten a felvonulók mennek. A szervezők láthatóan nagy tapasztalattal rendelkezve sorakoztatják őket. Minden olajozottan működik.
Az útvonal közepén van a másik díszemelvény, amely előtt elvonul minden résztvevő csoport. A hangosbemondóban szól a zene, közben a felvonulókat bemutatja az emelvényen levőknek és a rengeteg bámészkodónak szlovákul és magyarul is.
Sorban jönnek. Előbb a kisiskolások, majd a nagyobbak. Táncolnak, hurráznak, sportbemutatóznak. Kis ruhácskáikat biztosan nagyon sokáig vasalták este az anyukák, nagyon jól mutatnak benne. Kapnak is sok tapsot.
Következnek a középiskolások. Ők már kevesebb felügyelettel, alig leplezett kamaszos szégyenkezéssel, de boldogan.
Az egyházasbásti és az almágyi szövetkezet női dolgozói egyforma, szép, népi ihletésű ruhákban vonulnak. Büszkén húzzák ki magukat benne. Hogyne, hiszen dolgoznak is. A hangosbemondóban meg is dicsérik őket.
Az egészségügyi dolgozók közül kitűnnek a nővérkék a fityulás egyenruhájukban. Nagyon mutatósak. Biztosan vasaltak ők is egész este.
A felvonulás hivatalos része ezzel véget is ér. Követem az elhaladt menetet a Május kertbe, ahol a Jednota fogyasztási szövetkezet sátraiban felfrissíthetik magukat a résztvevők. Gulyás, virsli és természetesen habzó sör. A közelben cigányzeneker emeli a hangulatot, de ahogy elnézem, nem nagyon kell igyekezniük. Van itt már hangulat. Az asszonyok a zöldségesnél tolonganak, ilyenkor árulja a Jednota először az évben a paprikát és paradicsomot. És azt vinni kell haza.
A közelben lévő szabadtéri színpadon szlovák és magyar néptánc csoportok lépnek fel.
Hazafelé az autóbuszban már emelkedett a hangulat.
– Minek kellett még eljönnünk? Még lehettünk volna. – panaszkodnak meggyőződéssel a férfiak.
– Persze. Inni, ugye! – lamentálnak az asszonyok.
– Nyugodtan legyetek, megállunk még valahol útközben. – nyugtatja a kedélyeket a vezető.
Mindenki elfoglalja a helyét, kérdezgetem őket, hogy tetszett a felvonulás?
– Hosszú volt Gézukám. Sokára kerültünk ki a májuskertbe.
– De kikerültünk.
Általános vélemény, hogy tetszett a felvonulás, az idő is szép volt.
– És még beírták a napunkat is. – mondják elégedetten.
Az asszonyok énekelnek, a férfinép szunyókál, amikor egyszer csak megáll az autóbusz.
– Itthon vagyunk. – mondja a vezető
– Nem létezik. Ilyen hamar? – kászálódik a nép kifelé az autóbuszból.
Mede Géza
A videó Tokár József szerzeménye
Nyitókép: Facebook
Megosztás:
Címkék: felvonulás Főoldal május 1 Mede Géza Rimaszombat
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
