Jusztina
  • HUF: 363.44
  • USD: 1.16
  • 8 °C
  • 19 °C

Hirdetés (X)

Mindennapjaink

A kopasz Serki Várhegy – Kapla vára

A történelem során Gömör-vármegyének jelentős központja volt a Feled és Serke községek által határolt terület.

Mottó:

„Régi dicsőségünk,

hol késel az éji homályban?”

                       (Vörösmarty)

 

A történelem során Gömör-vármegyének jelentős központja volt a Feled és Serke községek által határolt terület. Itt találkozik ugyanis több folyóvíz, melyek völgyei a közlekedést is szolgálták. Az északról, Tiszolc felől folyó Rima itt kanyarodik el kelet felé, hogy aztán Rimaszécs alatt csatlakozzon a Miskolc felé folyó Sajóhoz. Itt torkollik a Rimába nyugatról a Medvestől hosszan folyó Gortva-patak, és persze nem hagyhatjuk ki a dél felől folydogáló Macskás-patakot sem, amelynek a völgye közlekedési vonalként szolgált Pétervására és Eger felé.

 

Kapla. A várhegy a Gortva felől

 

 

Mivel fontos területnek számított, amihez hozzájött még a jó termőföld is, viszonylag hamar nemesség alakult ki. A várföldek egy része adományozások útján nagybirtokosok kezébe került, akik a Gortva-völgyet Serkétől Gortva-faluig birtokolták. Serke, Feled, Kisfalud és Rimóc Gortvatő néven szerepelhetett a Gortva torkolata körül. A terület így mindig kapcsolatban volt a várszerkezettel.

 

A terület fölött Serke község határában egy Ősvárnak mondott erődítmény magasodott, amely a hagyomány szerint még a magyarok bejövetele előtt épült. A monda szerint később a várat egy Dezső Comes nevű Rátold-utód kapta meg Károly Róbert királytól, amiért a Rátoldok mellette álltak a koronáért vívott harcában. A Rátold ős még Könyves Kálmán királyunk idején jött be az országba az olasz származású királyné kíséreteként Apuliából. A vár megerősítését a dokumentumok szerint 1326-ra fejezték be. Később a Rátoldok utódai, a Lórántfyak lakták a várat, akik a település neve után a Serke névvel használták.

 

Kapla

 

Kapla, feltárások. Kép: Dr.Bottos

 

Az okmányok bizonysága szerint később a vár két néven is szerepelt. A Serke vára mellett használták a Kapla vára nevet is, a Lorántfy család Kapla-ágának neve után. De volt eset, hogy kettős néven szerepel, volt Serke-Kapla vára. Egy 1447-es oklevél ezt a kettősséget igazolja: „…mons. Kapla, in quo esset castrum Serke.” – Kapla hegye, amelyen Serke erődítménye van.

 

A várat a XV. században a husziták foglalták el, de Mátyás király visszafoglalta. A XVI. században a töröké lett, akik 1573-ban a szomszédos Gedővárral együtt földig lerombolták.

 

Kapla várhegy. Fotó: Béres

 

A Lorántfyak 400 éven át birtokolták, zömmel szállásukul szolgált, időszakonként vadászkastélyként használták.

 

Hozzá kell tenni, hogy ez időszak egy részében a község jelentős közigazgatási központ is volt. Serke község a Rákóczi-szabadságharc letörése után is megtartotta közigazgatási jelentőségét. Itt székelt Gömör vármegye negyedik járásának főszolgabírója és orvosa is. A járást egyébként „Medves-aljának” is nevezték.

 

Ma a vár Kapla néven szerepel. Sajnos nagyon keveset hallani róla, így a neve első hallásra kicsit idegenül hangzik a magyar ember fülének. Újkori történelméről Kisfaludi Nándor, Serke község polgármestere mesél:

 

Kisfaludi Nándor – polgármester

 

„A község nyolc évvel ezelőtt elhatározta, hogy a várat, a vár létét, történelmét újra a köztudatba próbálja hozni. Bekapcsolódtunk egy, a kulturális minisztérium által meghirdetett pályázatba és a vár feltárási munkálataihoz kaptunk ötezer eurót. A feltárást Dr. Bottos, a Gömör-Kishont Múzeum régésze irányította, a község közhasznú munkások alkalmazásával vett részt benne. Bebizonyosodott, hogy a várhegyen vár állt. Feltárták egy védőtorony alapjait, ami alapján az egész vár vélt kinézetét is rekonstruálni lehetett.”

 

Kapla szőlők. Fotó: Béres
Kapla szőlők. Fotó: Béres

 

Elmondta azt is, hogy a várhegy és közvetlen környezete jelentős bortermő vidék. Gyönyörű szőlő terem itt meg. A Várhegy falu felőli oldalát a hazaiak és a rimaszombatiak tartják rendben, míg a nyugati oldalt a kassai és besztercebányai „smotánka” műveli. A szőlősgazdák között tartja magát a szóbeszéd, hogy Mátyás királyunk itt kapáltatta meg az urakat, mégpedig a hegyen lefelé, ahogy az a mesében le van írva.

 

„Hálistennek´ ma már jobban a köztudatban vagyunk, többet hallani Kapla váráról. Emelkedett a turisták száma is, a körzetet főleg a túrázók kedvelik. Alapot ad ez a turizmus, az idegenforgalom fejlődésének, ami ma nagyon fontos eleme a régió fejlesztésének”

 

mondta el portálunknak a polgármester.

 

 

Hozzátesszük, hogy nem utolsósorban a nép is megismerheti a történelmünket, aminek bizony néha ma már nem is tulajdonítunk nagy jelentőséget.

 

Mede Géza

Felhasznált források: Valkó Józsefné : Serke község története

Ila Bálint: Települések és nemesség Gömör vármegyében a középkorban

Danis Tamás: Serke, az egykori járási székhely

Képek: a szerző, Béres Bálint, Dr.Bottos

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 5 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket