A nemzeti egység megszilárdításáról szólt a Szent István király napi ünnepség Komáromban

Augusztus 20-án Szent István királyunkra emlékezik a Kárpát-medence, s azon kívül is, a világ magyarsága. A komáromi ünnepséget a sokéves hagyománynak megfelelően, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, a Csemadok Városi Szervezete, és az Egressy Béni Városi Művelődési Központ szervezte, országalapító királyunk lovas-szobránál.

Nyitószámként Korpás Éva Külhoni magyarságért díjas népdalénekes messzire szárnyaló hangja csendült fel, a Szent István királyhoz írt himnusz előadásában.

Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga,
Ki voltál valaha országunk istápja!
Hol vagy István király? Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben teelőtted sírván.

A népdalénekes előadását Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas Érdemes Művész szavalata követte, aki Vörösmarty Szózatát adta elő. A hangulatteremtő műsor után Keszegh Margit, a Jókai Egyesület elnöke köszöntötte az ünnep magas rangú vendégeit, valamint az egybegyűlteket. Nyitóbeszédében elmondta:

   

Szénássy Zoltán, az egyesület egykori tiszteletbeli elnöke kezdeményezésére első alkalommal 2007-ben került sor Szent István király napjának megünneplésére. Ekkor egy emlékoszlopot állítottak fel, melynek helyén két évvel később került sor Szent István lovas-szobrának felállítására, mely az ünnepségek helyszínévé vált.

Keszegh Margit kifejtette: e szobor államalapító királyunk jelenlétét képviseli Komáromban, a felvidéki magyarság fővárosában, ahol nemzeti hovatartozásunkkal, magyarságunkkal nem vagyunk senki ellenében és senki kárára.
A rendezvény ünnepi szónoka Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár volt, aki Szent István csaknem ezer éves, Imre herceg számára írt erkölcsi iránymutatásával köszöntötte a jelenlévőket: csakis az alázat az, ami fölemel, ellentétben a gőggel, a haraggal és a gyűlölködéssel …

Az államtitkár kifejtette: Szent István országának szétdarabolása sem tudta romba dönteni nagy uralkodónk művét, mert nem  a terület, az utak és folyók tartották egyben Magyarországot, hanem a magyarok szívének hite, és a szabadság iránti vágya. Csak azok a nemzetek maradnak meg, állnak ellen a történelem viharainak, amelyek képesek önállóságukat és szabadságukat megőrizni.

Potápi Árpád János hangsúlyozta továbbá az egység és az összefogás fontosságát, mely megmaradásunknak lényeges feltétele. Itt rámutatott a felvidéki politikai pártok folyamatban lévő egyesítésének fontosságára, melyről ezen a napon a Magyar Közösség Pártja, a Most-Híd, valamint az Összefogás szándéknyilatkozatot írt alá. Az államtitkár finom, de kritikus hangon jegyezte meg: „Nem járja, hogy saját hibánkból ne legyen képviseletünk a pozsonyi törvényhozásban.”

Utalt még a közép-európai nemzetek magyarok, szlovákok, lengyelek, csehek összefogására, mert csakis így tarthatjuk meg nemzeti és keresztény alapokon nyugvó identitásunkat.

Potápi ünnepi szónoklata után ismét a kultúra kapott szerepet, Culka Ottó a Komáromi Jókai Színház színművésze Szent István király Imre herceghez írt intelmeiből olvasott fel részleteket: a katolikus hit megőrzéséről, az egyházi rend becsben tartásáról, az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról. Őt ismét Korpás Éva népdalénekes követte, az „Ó Szent István dicsértessél” keresztény népi énekkel:

Ó, Szent István dicsértessél,
menny és földön tiszteltessél,
de főképpen nálunk ma,
mint országunk oszlopa!

A Szent István napi ünnepségre a komáromi Földes – Kraslan pékség sütötte meg piros-fehér – zöld szalaggal átkötött Magyarok Kenyerét, melyet Lépes Lóránt atya – római katolikus plébános szentelt meg, valamint Fazekas László református püspök áldott meg. A kenyeret az áldást követően megszegték, és a nép között szétosztották.

Az ünnepség végén a koszorúzók végtelen sora tette tiszteletét Szent István királyunk szobránál, aki előtt egyszerre hajtottak fejet a Magyar Közösség Pártja, a Most-Híd, valamint az Összefogás képviselői is.

A Magyar Himnuszt többszázas tömeg zengte e népünkért, megmaradásunkért szóló ünnepi rendezvényen.

Buday Mária

A képek a szerző felvételei