A komáromi Selye János Gimnázium impozáns, teljesen felújított épületben, ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorú szabályok betartása mellett kezdi meg az új tanévet. Az elmúlt időszakban az iskola épületén teljes rekonstrukciót hajtottak végre, most a régi-új fényében pompázik. Erről és a 2020/2021-es tanév kezdeti nehézségeiről beszélgettünk Andruskó Imrével, a Selye János Gimnázium igazgatójával.
Igazgató úr! A mostani építkezés a gimnázium épülete elmúlt több mint 110 éves történetének legnagyobb építkezése. Mi a lényege?
Az iskola épületén teljes körű rekonstrukció zajlott/zajlik. Tekintettel arra, hogy már a díszítőelemek is balesetveszélyesek és csúnyák voltak, lepotyogtak, kicseréltettük valamennyi díszítőelemet. Emellett az összes ajtó és ablakot, illetve a nyílászárókat is kicseréltettük, teljesen megújult a fűtési és világítási rendszert. Valóban: az elmúlt 110 év legnagyobb beruházása és építkezése volt ez a gimnázium épületén.
A tervek szerint 2020. augusztus 15-éig kész kellett volna lenni a teljes rekonstrukciónak, a járvány miatt ez az időpont késik.
Igen, a koronavírus-járvány közbeszólt, így csak október közepén lesz teljesen kész az építkezés. Jómagam is azt tapasztaltam a járvány alatt, hogy az ellátási láncok elakadtak, tehát néhány hétig nem tudtak jönni a beszállítók Magyarországról, de magyarországi mesteremberekkel is dolgoztat az építkezési vállalat, úgyhogy erre az időszakra az épület felújítási munkálatai is leálltak. Most már azonban a végéhez közeledünk. Az udvar felőli hátsó falat még vakolni kell, és a díszítőelemeket újra kell önteni, majd visszarakni.
A tanév elindítását ez nem zavarja, hiszen még az épület belső terén is dolgoznak?
A belső részek felújítása, rendbetétele szeptember elejére teljesen elkészül, úgyhogy a tanítást zavartalanul el tudjuk indítani. Igaz ugyan, hogy az iskolánk épülete nem műemlék, de műemlékzónában fekszik, így szükség volt a Nyitrai Műemlékvédelmi Hivatal engedélyére, amit meg is kaptunk, s annak szigorú feltételeit betartottuk. Az ablakoknál például az volt az előírás, hogy egyrészt a faablakokat kellett visszatenni, másrészt be kellett tartani az eredeti profilt.
Mennyibe került a teljes felújítási projekt és honnan volt rá anyagi fedezet?
Az építkezés áfával együtt 1,7 millió euróba került. Ezt az építkezést – pontosabban fogalmazva a rekonstrukciót – már 2008-ban kezdeményeztük. Akkoriban ugyanis kiírtak egy Európai Uniós pályázatot, amelynek elbírálása a Ján Slota által vezetett Szlovák Nemzeti Párt kezében volt, így kétszer pályáztunk, mindkét alkalommal azt mondták, hogy megfelelő, jó a pályázat, de nem nyertünk…
A klasszikus mondás érvényesült: jár-jár, de nem jut…Hát, akkoriban nekünk sem jutott…2017-ben azonban pártállástól függetlenül valamennyi képviselő megszavazta pályázatunkat, illetve a megyei önkormányzat is támogatásáról biztosított bennünket, így két évvel ezelőtt, tehát 2018-ban, megindult az építkezés. Örömünkre szolgál, hogy a gimnázium díszterme az elmúlt időszakban – egy kisebb pályázat segítségével – klímaberendezéssel gazdagodott, amely megkönnyíti majd az érdeklődők életét a nyári időszakban szervezett rendezvényeken.
A mostani felújítás már az utolsó stádiuma egy másfél évtizedes rekonstrukciós tervnek, hiszen ezt megelőzően már megvalósult a gimnázium bejáratánál lévő díszkert beültetése, illetve a hátsó udvar felújítása, nem beszélve az impozáns padlástér kialakításáról.
Igen. Az elmúlt másfél évtizedben a szellemi építkezés mellett nagy hangsúlyt fektettünk a tárgyi építkezésre is. 2005-ben adtuk át a padlásteret, ahol tantermeket, szaktantermeket alakítottunk ki, könyvtárat hoztunk létre, és a „papír-fa-könyv” koncepció alapján terveztünk és dolgoztunk. Meghagytuk a 110 éves eredeti gerendákat. Egy-egy tantermet pedig egykori legendás tanárunkról, diákunkról neveztünk el, például Feszty Árpádról, Konkoly Thege Miklósról, Gidró Bonifácról.
Ezt követte a díszkert rendbetétele, amelyre – az EU-s pályázat helyett – a Norvég Alapnál pályáztunk, és 35 ezer eurót nyertünk el. Ezt Szlovákiában a kormányhivatal felügyeli. A koncepció az volt, hogy kialakítottunk egy új díszkertet, lehelyeztünk két nagy, több ezer literes tartályt, majd az ereszcsatornák segítségével az esővizet ezekbe gyűjtöttük, utána ezzel a vízzel öntözünk. A pályázatunk tehát azért nyert, mert díszkertet alakítottunk ki, több fát ültettünk bele, illetve az esővizet újrahasznosítjuk.
Ezt követte a gimnázium udvarának a rendbetétele, amit 2016-ban adtunk át, s ahol sikerült multifunkciós sportpályát kialakítanunk: kosárlabda-, kézilabda, foci-, illetve futópálya, ez utóbbi ízületeket kímélő futóréteggel van ellátva, amelyet diákjaink nagy megelégedéssel használnak.
Még egy nagyon fontos tervetek volt, ami még a jövő zenéje: a felvonó üzembe helyezése…
Igen. Ennek megvalósítása is a koronavírus-járvány miatt maradt el. Van ugyanis egy nagyon szép lépcsőházunk, melyben van egy lift. Sok rendezvény valósul meg intézményünkben, különösen a második emeleten lévő Aulánkban, ezért indokolt lenne – leginkább az idősebben számára – ennek a liftnek az üzembe helyezése. Nagyon sok öregdiák látogatja meg intézményünket rendszeresen, sok esetben 70-80-90 évesek is, ezért is szükség van a lift működésére.
A tervek már elkészültek, de egyelőre visszafogták az erre szánt anyagi összeget a járvány miatt. A már elkezdett építkezéseket befejezik, de egyelőre – bizonytalan ideig – újakat nem kezdenek el. Emellett természetesen szeretnénk az épületet akadálymentesíteni, ami egyébként Európai Uniós előírás is. Érdekesség, hogy két testvériskolánkat, a budapesti Szent István Gimnáziumot és az erdélyi Tamási Áron Gimnáziumot szintén most újították meg, úgyhogy velük a szellemi együttműködés továbbra is intenzíven él.
A gimnázium múltja egyértelműen büszkeséggel töltheti el tanárait, diákjait, öregdiákjait, és nem utolsó sorban igazgatóját.
Így van. A Selye János Gimnázium épülete több mint 110 éves, 1649-ben alapították a jezsuita atyák, majd amikor Mária Terézia és II. József uralkodás idején betiltották a jezsuita rendet, akkor a bencések vették át az iskola irányítását. 1907-ben az akkori oktatásügyi miniszter, Apponyi Albert, úgy döntött, hogy az iskola felépülhet (addig a mai Kultúrpalota helyén működött). Közadakozásból valósult meg, és 1907-ben és 1908-ban, tehát másfél év alatt megépült a mostani épület.
Díszítőelemekkel gazdagon ellátott épületről van szó, amely soha nem volt egyházi ingatlan, ezért amikor 1945-ben államosították az egyházi vagyont, nem egyházi vagyont vettek el, hanem városi vagyont. S mikor 1989 után a bencések sok mindent visszakérhettek, ezt az épületet eleve nem kérhették vissza, mert soha nem volt bencés vagyon. Egy gondolat erejéig visszatérnék még az építkezéshez: 1908 és 1945 között egyetlen nagy építkezés volt, mégpedig az algimnázium helyén, ahol egykor a tornaterem volt. Amikor az udvaron felépítették az új tornatermet, a régi helyén tantermeket alakítottak ki.
Az idei tanévkezdés a koronavírus-járvány miatt is rendhagyó lesz, ami kicsit megkeseríti az itt dolgozók és itt tanulók életét. Hogyan kezditek a tanévet?
Igen, a koronavírus-járvány miatt szigorú szabályokat kell betartanunk a tanévkezdés és az egész tanév idején egyaránt. A minisztériumi leirat, amit kaptunk ezzel kapcsolatban, az első körben három fázist különböztet meg: a zöld, a narancssárga és a vörös fázist. A zöld fázisban nincs különösebb probléma, az iskola a maga természetes életvitelében működik; a narancssárga fázisban létezik egy-két koronavírusos vagy koronavírus-gyanús diákja az intézménynek; a vörös fázisban pedig már egész osztályokat kell hazaküldeni a vírusfertőzés miatt. Természetesen az iskola fenntartójával rendszeresen kommunikálni kell ez ügyben.
A legutóbb belefogalmaztak egy kéthetes időszakot is ebbe a leiratba, mégpedig a szeptember 2-ától szeptember 16-áig tartó időszakot, ami nem része ennek az általam említett jelzőrendszernek. Ebben a két hétben nem lehet csoportbontás az intézményben, illetve az osztályok nem vándorolhatnak, ami azt jelenti, hogy minden osztály marad a saját helyiségében. Ehhez természetesen külön órarend kidolgozására van szükség. A két hét alatt a szájmaszk használata kötelező lesz – még az osztályokban is.
Ez a két hét elég kemény lesz. Két hét után már az osztályban nem kell szájmaszkot használni, sem a diákoknak, sem a tanároknak. Nem tetszik nekem sem ez a szigor, de megértem, mert látjuk a fertőzöttek számának növekedését, ezért nekünk is preventív intézkedéseket kell foganatosítanunk. Érthető persze, mert az emberek most jönnek haza külföldi nyaralásaikból, a különböző tömegrendezvényekről.
Lesz-e ünnepélyes tanévnyitó?
Miniszteri javaslatra nem tartunk ünnepi, közös tanévnyitót a gimnáziumban, minden osztályfőnök a saját osztályában teszi meg ezt a gesztust.
Szükséges lesz-e koronavírus-teszt bemutatása a diákok részéről a gimnáziumban?
Koronavírus-teszt nem szükséges a diákok részéről, viszont a tanév elejétől a diákok testhőmérsékletet szúrópróbaszerűen mérjük majd. Én inkább azt kérem határozottan a szülőktől, hogy ha látja a gyermekén, hogy lázas, köhög, fáradékony, tehát tünetek megjelenését tapasztalja, vigye el őt orvoshoz. Ez nagyon fontos.
Úgy tudom azonban, hogy nyomtatványokat ki kell tölteniük…
Így van. Minden diáknak ki kell tölteni két nyomtatványt. Az egyik arról szól, hogy a gyermek nem beteg, a másikban pedig két dologról kell nyilatkoznia: egyrészt, hogy volt-e külföldön az elmúlt két hétben, másrészt részt vett-e valamilyen tömegrendezvényen az elmúlt időszakban. Ha a gyermek kiskorú, akkor a szülő írja alá a nyomtatványt, amennyiben nagykorú, akkor maga a diák.
Az előírások szerint szeptembertől idegenek – még a szülők sem – léphetnek be az iskola területére. Miként érinti ez az intézményben megvalósítandó rendezvények, esetleg szülői értekezletek sorsát?
Az oktatási miniszter rendelete szerint idegenek, szülők egyelőre nem léphetnek az iskola területére, csak a diákok és az iskola tanárai, alkalmazottai. Természetszerűen egyelőre a külső szervezők által megvalósítandó rendezvények sem valósulhatnak meg az épületben. Az első két hétben biztosan nem, de még a zöld fázisban sem. Egyelőre ez a helyzet, de én bízom abban, hogy a járvány számunkra kedvező fordulata esetén megváltozik ez a helyzet a tanév folyamán.
Köszönöm az interjút.
Tarics Péter
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
