Dobóca – hogyan főznek a Rima mellett egy „tót falu” magyar lakosai

A községet az írások 1260-ban említik először. Neve az akkor a környéken gyakori tölgyerdők szláv elnevezéséből származik (dub-tölgy). Eredetileg Balog várának uradalmához tartozott, majd a 14. századtól a Széchyek birtoka lett. A 17. század közepétől a murányi uradalom része, később a Koháryak, majd a Coburgok birtoka. Lakói főként földműveléssel foglalkoztak.

Vályi András statisztikus szerint:

„DOBOCZA, vagy Bobocz. Népes tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, tótok, ’s magyarúl is beszéllnek, fekszik Rima vize mentében, Serkétöl nem meszsze, határja jó, ha szorgalmatosan miveltetik, szép termékenységű, kivált a’ völgyekben, de a’ partos helyen a’ záporok soványíttyák, piatzozó helyei többek közel, leg inkább Rimaszombatban árúlgattyák el vagyonnyaikat, legelője elég, fája tűzre kevés, épűletre semmi, káposztássa jó, keresetre alkalmatos módgya, fuharozással, tserép edényekkel, és szőlő munkával is kereshetnek, itatója, ’s kendert áztató vize alkalmatos, második Osztálybéli.”

Katolikus temploma 1782-ben épült. 2011-ben 555 lakosából 347 magyar, 78 szlovák és 63 roma.

   

A faluban hagyomány, hogy minden évben nagyszabású főzőversenyt rendeznek, amelyen a részvétel már rangot jelent. Most is 17 csapat főzött, bográcsolt, és ahogy a végeredményből is láthatjuk, nem is akármit. Volt itt csülkös pacaltól kezdve vörösboros szarvaspörköltön keresztül minden, még egy malacka is pirult szerényen a vöröslő üszkön. A résztvevő csapatok zömmel környékbeliek voltak, jellemzően mezőgazdászok, akik a Rima jól termő árterületén vállalkoznak. Láthatóan ismerték egymást, így nem voltak híján a férfias virtusnak sem, amely az egészséges rivalizálásból fakadt.

Nem volt egyszerű dolga a háromtagú bírálóbizottságnak, akik teljesen bele is feledkeztek az értékelésbe.

Hogy mit értékeltek?

Elsősorban értékelték az ötleteket, a kreativitást. Az elkészített ételek sorában minden étek megtalálható volt, amely ezt a vidéket jellemzi. Gazdasszonyosan, vadászosan sorakoztak, volt itt minden, ami a palóc hagyomány szerint ide illik.

Másodsorban az ízvilágot értékelték, ez azt jelenti, hogy aminek csípősnek kell lenni, legyen csípős, de legyen visszafogott az étek, ha annak olyannak kell lennie. Röviden, meglegyen mindennek a sava-borsa.

Harmadik értékelési kritérium a zsűri számára a tálalás volt. A mellékelt képeken jól látható, hogy a csapatok igyekeztek ezen a téren is eleget tenni a versenyszellemnek, és ez sikerült is nekik.

Így a bizottság láthatóan kicsit izzadt, mire kiválasztotta a három díjazott csapatot. Értékelésük szerint:

1. helyezett lett – Gömöri Szelíd Motorosok, akik babgulyást és körömpörköltet főztek
2. helyezett – Vadászfeleségek, ők vesepecsenyét és bőrpörköltet készítettek
3. helyezett – VIA NOVA ICS Nógrád – Gömör, csilis babbal és vadas pörkölttel.

A bírálóbizottság a többi résztvevő csapatot is győztesnek értékelte, akik a szervezőktől értékes ajándékokat kaptak.

Persze a legértékesebb ajándék a közönségnek jutott, akik önfeledten kóstolgatták a sok-sok finomságot. Emellett a szervezők nem feledkeztek meg a kultúrműsorról sem, amelyen kicsik és nagyok sötétedésig szórakozhattak.

Így a láthatóan sokat dolgozó szervezőket a polgármester asszonnyal az élen nagy dicséret illeti.

Mede Géza

A képek a szerző felvételei.

Felhasznált forrás Wikipédia.