Teret kaphat Benyovszky Móric Pozsonyban?

Nyitókép: Team Vallo pre Ružinov/Facebook

Pozsony-Főrév (Ružinov) városrésznek egyedülálló lehetősége van arra, hogy elnevezze a Fonoda (Pradiareň) melletti teret. Egyelőre három javaslat közül lehet választani, amelyek közül az egyik verzió azzal számol, hogy a teret Benyovszky Móricról nevezik el.

Gróf Benyovszky Móric, a világhírű magyar utazó és felfedező a Nyitra megyei Verbón (Vrbové) született, majd néhány viszontagságokkal teli év után Madagaszkár kormányzója lett. A Körképen korábban már beszámoltunk róla, hogy a szlovákok előszeretettel szlovákosítják el azokat a magyar személyiségeket, akik a mai Szlovákia területén születtek, éltek vagy haltak meg. Benyovszky Móric esetében azonban még ennél is tovább mentek, hiszen Madagaszkáron szlovák patronálással avanzsálták a magyar (történelmi) személyiséget szlovákká. Szinte nyomtalanul eltüntették a Benyovszky magyarságára utaló jeleket, tényeket, szobrokat, történelmi emlékeket – egyszóval mindent.

   

2017 legjei a Körképen: Tetten ért elszlovákosítás: Így lett Gróf Benyovszky Móricból Móric Beňovský

Megjegyzendő, hogy Matúš Vallo, Pozsony főpolgármesterének csapata szintén szlovák származású nemesként beszél („uhorský šľachtic slovenského pôvodu“) a világhírű magyar utazóról. Hiába, a szlovákok annyira igyekeznek kipótolni az 1900-as évek előtti történelmükön tátongó lyukakat, hogy szó szerint elszlovákosítják a magyar személyiségeket.

Benyovszky Móricon kívül további két javaslatot tettek közzé a tér elnevezésével kapcsolatban. Az egyik Silvester Krčméry, a másik a Živena.

Silvester Krčméry a kommunistaellenes máskéntgondolkó és a földalatti egyház egyik legismertebb személyisége, a szlovák Szolzsenyicin. Miután az Állambiztonság (ŠtB) letartóztatta, 14 évre ítélték el hazaárulás miatt. A bűnei beismerését és az államfő kegyelmét is elutasította. Szabadulása után 20 éven keresztül a pozsonypüspöki kórházban dolgozott, és haláláig Főréven élt, itt is van eltemetve.

A Živena a szlovák nők egyesülete, melynek tagjai jelentős mértékben hozzájárultak a szlovák nők emancipációjához. Éppen a 19. század végén és a 20. század elején megalakult cérna- és fonalgyár tette lehetővé, hogy a teljes polgári jogokkal még nem rendelkező nők munkát vállalhassanak és a gazdasági függetlenné váljanak. A Cérnagyár (Cvernovka) később is az a hely volt, ahol elsősorban nők dolgoztak.

Facebook/Körkép.sk