Télutó a Bátorkeszi-dombságon (Képriport)

Nyitókép: Körkép.sk

Bátorkeszi község nagyon szép színfolt a Mátyusföld délkeleti részében. A terjedelmes Duna menti síkság 6–8 kilométerre a nagy folyó medrétől mintha picit ráunna saját egyhangúságára, szemet gyönyörködtető játékos hullámzást  enged a Bátorkeszi-dombságnak.

A térkép fölé hajolva összekötő kapocsként tűnik fel a Duna túloldalán húzódó Gerecse hegyvonulata és a Garam menti hátság között. E lankás tájon terül el a Komáromi járás egyetlen összefüggő, csaknem 5 km átmérőjű erdeje, mely a nagyközséget északnyugati irányból fogja át. Az erdőség falu felőli részét keskeny, megművelt földnyelvek szabdalják, s ezeken húzódnak a falu híres, jó bort termő szőlőültetvényei. A jó termés titka pedig a megfelelő klíma és a gazdák szorgos kezében is rejlik.

Az idei kikelet azonban eléggé összezavarta a természetet, ugyanis a februári tavasz átküldte a télvége zord zimankóját március havába. Az elmúlt hétvégén az éjszakai fagyok még konokul keményítették a földkéreg felső rétegét, ám a reggeli napfény oly erővel szórta sugarát, hogy a valódi tavasz első leheletét már a fagy sem tudta semmissé nyilvánítani. Igaz, kopár még a táj, hiányzik az emberi szemnek az üdezöld frissesség, azonban, ha jól megnézzük, egyes fák, bokrok ágain már föllelhetjük a rügykezdeményeket.

A kellemes idő csalogatja, munkára szólítja a szőlősgazdákat, ideje nekilendülni a tavaszi metszésnek, még a rügyfakadás előtt. A szántóföldek, veteményes kertek gazdái sem tétlenkednek, boronálják, egyengetik a tavaszi vetés alá a földet, hogy a táplálékul szolgáló termények magvai időben a földbe kerüljenek. A földművelő nép tudja, nagyon fontos, hogy a termőföld laza legyen, mert így a magvak könnyebben fel tudják szívni a számukra megfelelő tápanyagokat.

A szőlőföldek szemközti oldalán még kopáran nyújtogatják ágaikat a fény féle az erdőség lombhullató fái, csupán apró szigetként tűnik fel néhány örökzöld fenyő szemnyugtató színfoltja. A fák sűrűjéből embertől megriadt őz szökken fel, a távolabbi tisztás ösvényén pedig széptollú fácán csipeget. A fák ágai közül vidám madárcsicsergés hirdeti, hogy minden bizonyossággal ideér az új életet ígérő tavasz.

Buday Mária

A képek a szerző felvételei