Többszázas tömeg ünnepelt Komáromban március idusán – Képgalériával

Nyitókép: Körkép.sk

Március 15-én Komáromban is, mint szerte a Kárpát-medencében, szép nemzeti ünnepünk, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc dicső napjaira emlékeztünk. Két év szünetelést követően, amikor a víruskorlátozások az emberek egészség-megóvásáért nem engedték a tömeges gyülekezést, végre ismét szabadon ünnepelhettünk.

 Jókai szülővárosában az emléknap tiszteletére megtartott rendezvény már délelőtt 10.00 órakor elkezdődött. Ekkor Komárom összes magyar nevelési nyelvű óvodája kivonult a város főterére, és a városháza tornyában megjelenő huszárral egyidőben a gyermeksereg együtt zengte a közkedvelt Klapka-indulót.

   

Híres Komárom be van véve
Klapka György a fővezére
Büszkén kiáll a csatatérre
Hajrá huszárok! Utánam előre!

Az óvodák pedagógusai minden elismerést megérdemelnek, hiszen a hazafias nevelést, a nemzeti öntudatra való nevelést a legmegfelelőbb időben kezdik el, s mindezt a gyermekek korának megfelelő eszközökkel. A magyar népművészeti motívumok, amelyeket az egyes csoportok díszítőelemként viseltek ruházatukon, a gyermek számára utat mutatnak hovatartozásuk tekintetében.

Az induló eléneklését követően az egyes óvodák, hasonlóan a felnőttek koszorúzási rendjéhez, megkoszorúzták Klapka György tábornok szobrát. A többszázas, nemzeti színeket viselő gyermektömeget szívmelengető érzés volt látni, ami biztosítéka, lesz a Felvidéken magyar jövő.

Az 1848-49-es  forradalom és szabadságharc alkalmából rendezett ünnepi megemlékezés délután a Kultúrpalota előtti Jókai-szobornál folytatódott.

Az egybegyűlteket Petheő Attila a Csemadok Területi Választmányának elnöke köszöntötte, utána Naňo Nimród, a Selye János Gimnázium diákja Petőfi Sándor: Feltámadott a tenger című költeményét szavalta el.

A rendezvény ünnepi szónoka Petneházy Attila, az Emberi Etőforrások Minisztériumának  magyar-magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztosa volt.

Petneházy Attila Jókai szobra előtt történelemformáló személyiségeink bátor kiállását méltatta.  A márciusi ifjakra emlékezett, Jókai Mór és Petőfi Sándor barátságára, melyet a hazaszeretet szőtt erős kötelékké.
Többeket idézve gondolatait Teleki Sándor szavaival fogta össze:

A részvétlenség, a közönyösség megöli a történelmet . A márványtábla, a bronzba vésett sorok, az írott könyvek fenntartják ugyan, de nem éltetik a népnek történetét . Az csakis úgy él, ha tudjuk, érezzük és terjesztjük, új nemzedéknek hagyományozzuk, szent ereklye gyanánt.

A színművészként is jeles politikus ünnepi beszédét Vörösmarty Szózatának méltatásával és előadásával zárta. Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!

Az ünnepi beszédet követően az egyes társadalmi és politikai szervezetek elhelyezték a tiszteletadás koszorúit Jókai Mór szobránál. A megemlékezést a dunamocsi Vadvirág Hagyományőrző csoport emelte még ünnepélyesebbé.

Jókai Mór emlékművétől az ünneplő közösség átvonult a főtérre, ahol Klapka György tábornok szobránál többszázas tömeg gyűlt össze,

A műsorfolyam szinte ott folytatódott, ahol a korábbiakban abbamaradt, ugyanis nyitószámként a Szózat hangjai csendültek fel, jelen esetben a Concordia Vegyeskar előadásában. Vezényelt Stubendek István karnagy. A kultúrműsor keretében Bangha Roland a Selye János Gimnázium diákja Petőfi Sándor: A XIX. század költői című nagyhatású költeményét adta elő.

Komárom főterén Farkas Adrianna, a Selye János Gimnázium tanára köszöntötte az ünneplő sokadalmat, és méltatta a történelmi esemény napjainkra gyakorolt jelentőségét.

A Csemadok Komáromi Városi Szervezete által rendezett ünnepség szónoka Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke volt. Bárdos Gyula párhuzamot vont a 48-as események valamint korunk emberének kötelezettségei között, hogy ne csak csodáljuk a márciusi ifjak lelkületét, de tanuljunk is tőlük:

174 esztendővel ezelőtt egy lánglelkű költő váratlan hatású verssel kiáltotta világgá óhaját, amikor leírta, kimondta: Talpra magyar! Mintha egy egész ország csak erre a felszólításra várt volna, felkelt a magyar nép, hogy forradalommal tetézze be mindazt, ami a … felvilágosodás korában fogalmazódott meg: a polgári egyenlőséget, a szabadságot és a nemzet függetlenségét. 

… mi magyarok, ma ünnepelünk … mert az ünnepre éppen akkor van a legnagyobb szükség, amikor hétköznapjaink kevés örömet hordoznak. Amikor félelem vesz rajtunk erőt, amikor mindnyájunk megdöbbenésére a szomszédos országban háború dúl, s a menekültek áradata indul szinte világgá … Ezekben a napokban a szabadság és a függetlenség eszménye szinte teljesen át- és újraértékelődik …

Azért ünnepelünk, mert tudatosítjuk, hogy jelenünket a múlt alapozta meg. … jelenünk megalapozását, jövőnk megtervezését csak akkor tudjuk felelősen elvégezni, ha múltunk történelmi tanulságainak a tudatában vagyunk … Számunkra örökérvényű korparancs a Talpra magyar!

… elődeink 174 évvel ezelőtt mottóként ezt emelték ki: legyen béke, szabadság és egyetértés.

Tisztelt egybegyűltek, hölgyeim és uraim! A mai emlékezők ugyanezt kívánjuk 2022. március idusán, magyar nemzeti ünnepünkön … Legyen béke, szabadság és egyetértés!
Isten álld meg a magyart!

A nagyhatású ünnepi szónoklatot követően az egyes társadalmi és politikai szervezetek végeláthatatlan sora elhelyezte a tiszteletadás koszorúit a híres tábornok szobránál.

A rendezvény hangulatát jelentősen emelte a Concordia Vegyeskar,  Stubendek István vezényletével. Gazdag repertoárjukban felcsendült Egressy Béni közkedvelt szerzeménye, a Klapka-induló, valamint a Magyar Hiszekegy dallamai is.

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
hiszek egy isteni örök igazságban,
hiszek Magyarország feltámadásában.

Végül a Himnusz hangjai szólaltak meg, melyet az emlékező magyar közösség együtt zengett a kórussal, hogy szimbolikus erejével átlendítsen bennünket minden nehézségen, és HITET adjon a jövőhöz.

További képek galériánkban.

Buday Mária

A képek a szerző felvételei