Az Összetartozás Tánca meglétünk örömét szimbolizálta a Felvidék fővárosában, Komáromban

Nyitókép: Körkép.sk

A trianoni gyászos évforduló, amelynek fájdalmából mára egy csodálatos, összetartozást szimbolizáló közösségi ünnep sarjadt ki, Komáromban számos rendezvénnyel mutatta fel a magyarság felvidéki jelenlétét.

2022 június 4-én Komárom főterén egy új, hagyományteremtő rendezvény megszületését láthattuk, amely a legfiatalabb nemzedéket vonzotta be, hogy számukra is átadja kultúránk összekapcsoló szálait.

Korpás Éva, Zink Vass Nóra, Jókai Andrea kezdeményezésével, valamint a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége közreműködése által, első alkalommal került megrendezésre az Összetartozás Tánca, amely közel ezerötszáz gyermek aktív részvételével mutatta meg, hogy mi itt a Felvidéken és az egész Kárpát-medencében jelen vagyunk, és összetartozunk.

   

Az ünnepséget Zink Vass Nóra nyitotta meg, valamint ünnepi beszédet mondott Fekete Irén a SZMPSZ elnöke, és Forró Krisztián, a Szövetség párt országos elnöke, mint a rendezvény fővédnöke.

Fekete Irén a következőképpen szólott:

Ahogy a fák növekednek, úgy növekedjen, erősödjön, forduljon termőre és gyümölcsözzön minden magyar közösség közel és távol, és mindannyiunk örömére itthon, a Felvidéken is. Ezt szolgálja az Összetartozás Napja, minden június 4-én. Ma ezt tánccal ünnepeljük meg. Több mint 150 intézmény, óvoda, iskola és tánc-csoport jelentkezett a felhívásra. A Klapka térre 40 helyről érkeztek táncosok, zömmel a komáromi járásból, de képviselteti magát az érsekújvári, a nyitrai, a lévai, de a dunaszerdahelyi járás és Magyarország is.

Fekete Irén a SZMPSZ elnöke tiszteletét és köszönetét fejezte ki minden közreműködő számára, önzetlen munkájukért, a művészetet, a hit és az összetartás szolgálatáért.

Forró Krisztián, a Szövetség párt országos elnöke beszédében a felkészítő pedagógusok lelkes munkáját, valamint a Magyar Kormány a külhoni magyarság támogatását értékelte, ami által óvodák, iskolák, templomok újulnak meg.

Az, hogy itt ma ennyien állunk, a közösségünk erejét mutatja, hinnünk kell magunkban, hinnünk kell egymásban… Kell, hogy legyen egy közös célunk, mégpedig az, hogy a gyermekeink, unokáink magyarként boldoguljanak szülőföldjükön.

A zenét Korpás Éva és zenekara, valamint gyermekkórusa biztosította. A népdalénekes a korábbiakban a következőképpen nyilatkozott:

Nap, mint nap azon dolgozom, hogy a gyermekekben erősítsem az identitástudatot, a mi kincsünkkel, a magyar népi kultúra kincsével… A történelmet már nem tudjuk átírni, de tudjuk erősíteni a nemzeti hovatartozás felvállalását, az önazonosság meghatározását.

A közel 1500 gyermeket bevonó műsorban a  jókai polgári táncok dallami és ritmusa adta talpalávalót, úgy, mint A pozsonyi sétatéren, Hogy a csibe, hogy?, Háromlábú görbe szék …

Öröm volt látni a kipirult gyermekarcokat, hogy egy éppen megszülető jelképes mozgalom aktív részesei lehetnek, ami csakis szépet és jót képvisel.

A hatalmas, tarka népviseletes tömeg örömünnepé varázsolta a tragédiát, hiszen ezáltal látjuk, érezzük, fel tudjuk mutatni, 102 év elteltével is, élünk, vagyunk, és leszünk is, Isten segedelmével, mi magyarok, itt, a Felvidéken!

Buday Mária