A komáromi Öregvárban bemutatták a georadaros kutatások első eredményeit

Nyitókép: Körkép.sk

2023. április 4-én a Sine Metu Polgári Társulás együttműködve a Magyar Nemzeti Múzeum vezető beosztású munkatársaival sajtótájékoztatót tartott a komáromi Öregvárban, közvetlenül a Ferdinánd-kapu előtt.

Az információk a már végrehajtott georadaros kutatások első eredményeiről és az együttműködés formájáról szóltak, amely az egyesület és a múzeum közös projektjeként indult.

   

A sajtótájékoztatón részt vett Orosz Örs, a Sine Metu Polgári Társulás elnöke, Dr. Virágos Gábor, a MNM Nemzeti Régészeti Igazgatósága régészeti főigazgató-helyettese, Kovács Lóránd Olivér, a MNM Nemzeti Régészeti Igazgatósága tudományos igazgatója, Dr. Stibrányi Máté, az MNM Műszeres Felderítési Osztályvezetője, valamint Keszegh Béla, Komárom város polgármestere.

Orosz Örs sajtótájékoztató kezdetén üdvözölte a jelenlévőket, majd röviden összefoglalta a Felvidék-szerte folyamatban lévő tevékenységüket, így a gombaszögi pálos kolostor és a Farnad községben zajló templomi ásatásokat, ahol éppen egy bécsi fillért találtak. Ugyanígy szólt a soron lévő komáromi tervekről, és egyben át is adta a szót a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti főigazgató-helyettesének, Dr. Virágos Gábornak.

A főigazgató-helyettes hangsúlyozta, a Magyar Nemzeti Múzeum kidolgozta azt az új kutatási stratégiáját, amibe ezek a tervek beleférnek, majd pedig szólt arról is, mi köti őt tanulmányai kapcsán Komáromhoz:

„Ami miatt én nagyon örülök ennek a lehetőségnek, hogy ma itt vagyunk, és itt lehetünk az az, hogy egy kicsit visszarepít az időbe. Harminc évvel korábban Komárom másik városrészében, a Duna túloldalán, a korábbi Brigetio területén folytattam saját régészeti tanulmányaimat és ott végeztem az első ásatásaimat, ezért is nagyon jó érzés visszajönni újra erre a helyszínre.

 

Mindez fel is vezeti hihetetlenül óriási jelentőségét Komárom városának… hiszen már a római korban is az egyik legfontosabb átkelőhelynek számított. Itt volt Pannónia négy légiója közül az egyik légió állandó állomáshelye, és hatalmas római város épült köré. Aztán pedig a középkorban fölépült a jelenlegi kutatatás középpontját képező vár, amit az újkorban erőddé bővítettek. Hogy ennek milyen nagy jelentősége van, az is mutatja, hogy (az erőd) rajta van a Világörökség előszobáját képező javaslati listán.

Dr. Virágos Gábor elmondta, örömükre szolgál, hogy tudnak segíteni, és tudják támogatni a szakmai kollégákat, valamint a környező országok projektjeit.

Kovács Lóránd Olivér, a MNM Régészeti Igazgatósága tudományos igazgatója valóban tudományos szempontból világította meg a témát. Elmondta, ez a projekt egy határokon átnyúló együttműködés alapját tudja megteremteni, maga az erőd pedig egy kiemelten fontos helyszínnek számít, és előnye, hogy Budapestről is könnyen elérhető. A tudományos igazgató a továbbiakban rámutatott, hogy:

„Európa története gyakorlatilag az új kőkortól kezdve napjainkig nem szétválasztható, egységes egyként lehet kezelni. Vannak kisebb-nagyobb tájegységek, ezek országhatároktól, nyelvektől függetlenek, és ez az, ami gyakorlatilag össze is kapcsolja ezeket a területeket, amelyek kiemelten fontosak számunkra.”

A komáromi kutatásokról, illetve annak a módszertanáról Dr. Stibrányi Máté, az MNM Műszeres Felderítési Osztályvezetője beszélt. A jeles magyarországi geofizikus-régész elmagyarázta az általuk használt legújabb technológiát, a kvardos magnetométert, amellyel nagy területeken át tudják vizsgálni a talajt 2–3 méter mélységben. A szakember két fényképen be is mutatta, amit az Öregvárban a földfelszín alatt találtak. Teljes bizonyossággal található itt egy nagyobb épület, és sok kisebb létesítmény, amelyről még pontosabb információk nincsenek. Mindezek tudatában azonban értelmét látja a további kutatásoknak.

Orosz Örs a tartalmas sajtótájékoztató végén megjegyezte, hogy a soron következő munkálatokról természetesen egyeztetnek az illetékes szlovákiai szervekkel, majd pedig megköszönte a résztvevők jelenlétét.

Buday Mária

A képek a szerző felvételei