Frissítve: 12.32.

Az utóbbi időben  mintha magára talált volna a szlovák futball. Sikerre éhes szurkolóként végre van miért szorítani válogatott és klubszinten egyaránt.  A nemzeti tizenegy 9 pontjával pillanatnyilag kvalifikációs csoportja élén áll, a Zsolna futballcsapata az UEFA csoportkörére készül, a hazai bajnokságban  a dunaszerdahelyi DAC vitézkedik hősiesen. Új futballnagyhatalom lenne születőben? Vagy csak pár, szerencsésen alakult mérkőzés eredményét értékeljük túl?

Szerdán a szlovák válogatott 10 év után először győzte le  tétmeccsen a nemzetközi mezőnyben magasabban jegyzett ellenfelét, mellyel  a selejtezőcsoportja élére ugrott. A csehek, lengyelek, szlovének, északírek mellett ez már önmagában is szép eredmény. Klubszinten ugyanakkor a Zsolna, az utóbbi évek egyik szlovák sikercsapata (7-ből 4 bajnoki arany, 2 ezüst)  készül meghódítani európát. Az UEFA kupában az Ajax, Aston Villa, Hamburg és Slavia Praha elleni meccsekre készülhetünk.

Itthon pedig a DAC szórakoztatja hétről hétre  egyre népesebb szurkolótáborát. Igaz, hogy  arab pénzből és nagyrészt afrikai légiósokkal, de a csapat általában jól játszik, és hazai meccseiken immár 5-6 ezer ember szurkol rendszeresen.

2008 tehát komoly fordulatot hozott minden szinten. De vajon minek köszönhetően? Mi lehet a titka ennek a többfrontos feltámadásnak? Lehet egyáltalán titokról vagy feltámadásról beszélni?

 hirdetes_810x300  

Ha a válogatottat nézzük, laikus futballszurkolói szemmel elmondható, hogy összeállt végre egy generáció, melyből Vlado Weiss  szövetségi kapitánynak (az egykori Artmedia-s sikeredzőről van szó)  sikerült igazi csapatot kovácsolnia. Egy olyan csapatot, mely képes kihozni magából a maximumot, mely akkor is, ha vesztésre áll,  elhiszi hogy nyerhet, és ezért csúszni mászni is hajlandó. Ehhez persze kellő játékoskeret is szükséges. Škrtel (Liverpool), Hamšík (Napoli), Sapara (Rosenborg), Ďurica (Saturn), Šesták (Bochum), Čech (Porto, újabban West Bromwich Albion) mind mind olyan hadvezérek, akik klubcsapatuk legnagyobb sztárjai közé tartoznak. A kiegészítő emberek, Senecký (Ankaraspor), Zábavník (Terek Groznyj), Pekarík (Žilina), Petráš (Saturn), Kozák, stb. általában szintén hozzák a formájukat. És persze végre a szerencse is mellénk szegődött. Ennyi elég is lenne a mostani sikerhez?

A Zsolna kissé más tészta.  A tudatos szakmai munkára építettek, mely előbb-utóbb mindenhol eredményt produkál. Ez történt náluk is. Tegyük azért hozzá, nem kis része van ebben a cseh edzőiskolának és a szlovák viszonyok között igencsak stabil  anyagi háttérnek. 

 A DAC-ról emitt  már leírtak szinte minden érdemlegeset. Tavaly még hiába kerestük volna őket az elsőosztályban, ma pedig már kupaszereplésről álmodnak. Remélem minél tovább kitart náluk a kezdeti lendület. Szurkolok nekik.

A fentiek után úgy tűnhet,  szinte ideális viszonyok uralkodnak a szlovák futballberkekben, minden szép és jó. Az aktuális sikerek mellett viszont hiba volna elsiklanunk a problémák felett. Akad  belőlük ugyanis éppen elég. Nincsenek normális stadionjaink, a pár még megmaradt helyén hamarosan üzletközpontok, hotelok épülnek, virul a futballkorrupció,  nemzeti stadionunk állapotát tekinte a nemzet szégyene is egyben. Mindezek mellett nem csoda, ha évről évre csökken a hazai nézőszám, durvul a futtballhuliganizmus, a rendőrségi hírekben  szinte már csak kivizsgálás alá vetett futballbírákról, funkcionáriusokról hallani, az itteni fiatalok pedig, ha igazán jó focit akarnak látni, fapadossal inkább Angliába repülnek.

Szinte csoda, hogy a felvázolt állapotok mellett mégis jönnek az eredmények. Érti ezt valaki? Hisz ha a hátteret tekintve ilyen rosszul állunk, vajon minek köszönhető a idei felemelkedés? Valóban csak szerencsés véletlenek sorozatáról lenne szó? Vagy a sok mocsok mellett néhol már a változás szelei fújnak? 

Jómagam úgy látom, hogy a mostani eredmények sokkal inkább néhány fanatikus elhivatott munkájának köszönhető, melyhez minden fronton jó adag szerencse is párosult, mintsem a szisztematikus munkának. Hogy reális alapokon nyugvó tendenciáról beszélhessünk, ahhoz az eredmények legalább középtávú fenntartása kellene.

Azt mondják Szlovákia az 5 millió futballszurkoló országa. Hogy látja hát a fentieket a kedves blogolvasó? 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!