Nehéz időszakon ment keresztül minden DAC szimpatizáns László Csaba csúfos menesztése miatt, és ezt a nemzeti tizenegy Andorrában elszenvedett történelmi fiaskója csak tetézte. A dupla sokk hatás olyan nagy hogy, megfogadtam, egy darabig fociról hallani sem szeretnék, és nézek inkább egy ingerszegény sakkjátszmát.
„Szívünk sárga-kék, és ez mindennél többet ér”
Vasárnap, a lévai járásbeli Ipolyvisken azonban szembesültem azzal, hogy két lelkes fiatal kezdeményezése, a futball iránt való elhivatottság közösséget épít, és nem is akármilyet.
Borka Péter és Smiknya Patrik megelégelték, hogy a helyi csapat játékosainak csak szitokból jut a szurkolók részéről, ám abból bőven. Az egyik bajnokin fordult a kocka és elkezdték éltetni a csapatot. Először csak páran, a nem messze fekvő Palást községből jövő erősítéssel karöltve. (Azóta a srácok és az ipolyviski B-közép viszont jár „vendégszurkolni” a Palástiaknak ).
[stw]
Kis idő után azt vették észre, hogy hétről hétre többen vannak, így beszerezték a jó hangulathoz nélkülözhetetlen dobokat, pólókat nyomtattak ipolyviski B-KÖZÉP felirattal, és facebookos oldalt nyitottak. A csapat az első szervezett szurkolás napján az utolsó helyen volt a tabellán. Azóta 8 győzelem és egy döntetlen a mérlegük. Elérték azt is, hogy az idegenbeli meccsekre 40-50 szurkoló utazik a csapattal egyen pólóba, ezzel is büszkén vállalva hovatartozásukat.
A koreográfia a dunaszerdahelyi meccsek hangulatát idézi. Bevonuláskor szól a Nélküled, szívünk sárga-kék, és ez mindennél többet ér, hiszen az ipolyviskiek hazai meze is ebben a két színben pompázik. Szól az Utcára nyílik a kocsmaajtó és az összes Szerdahelyről ismert rigmus. Plágiumgyanús, de valószínűleg a Yellow Blue Supporters ultrái elnézőek lesznek.
Itt is egy a szív, egy az akarat. A csapatot éltető dalok még gyerekcipőben járnak, de ez a fiatalokból álló közösség nagyon kreatív, Facebook profiljukon osztják meg egymással ötleteiket, dal- vagy versrészleteiket, amelyeket a következő alkalommal beleépítenek a szurkolásba. Olyan ez a közeg mint a parlament, itt mindenki felszólalhat.
Szinte minden porcikájukból érződik a Nagy Testvérnek, a DAC-nak az elmúlt hónapokban a futballszerető emberekre gyakorolt hatása. László Csaba vezetése alatt elindult valami, ami nem csak határon átnyúló foci iránti szenvedély lett. Talán sokkal fontosabb az, hogy az elveszett identitásunk kereséséhez egy vállalható utat mutatott. Ez most mégsem illik bele valaki(k) elképzeléseibe.
„ …magyarul énekelünk. Egész ország ellenünk..” Sőt. A sorainkban is fellelhetők.
Dian Csaba
Képek: Facebook
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
