Orbán Viktor: a magyar futball élt, él és élni fog

Nyitókép forrása: Benkő Vivien Cher/Miniszterelnöki sajtóiroda

A magyar futball élt, él és élni fog – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Sportnak adott, pénteken megjelent interjúban, amelyben a magyar labdarúgó-válogatott mellett a párizsi olimpiáról, a hazai futballakadémiákról és a lehetséges budapesti ötkarikás játékokról is szó esett.

A kormányfő azt mondta, „egy pillanatig sem” kételkedett a magyar futball talpra állásában. „Mégis a futballban követtem el a legnagyobb hibát az elmúlt tíz évben: hatvannégyezres stadiont építettünk kilencvenezres helyett. Kishitűek voltunk, és ez hiba” – jelentette ki, majd hozzátette, a hazai labdarúgást illetően soha nem voltak kétségei, miután „több mint harminc évet húztam le öltözőkben”, faluban, kisvárosban, nagyvárosban, fővárosban, nagy klubban és kis klubban egyaránt.

Orbán Viktor szerint „kínban fogant komcsi magyarázkodások”, amelyek szerint a magyar labdarúgó-válogatott nem az elmúlt évek hazai sportági fejlesztései miatt jó, sőt, azok ellenére.

   

„A dolgok egy országban általában együtt mozognak jó vagy rossz irányba. A magyar futball sem attól jó, mert hirtelen jobb lett az akadémiai rendszer, jobbak lettek az edzőink – persze mindenki valamivel jobb, mint volt -, hanem azért, mert az egész ország együtt mozdul valamilyen irányba. Fölfelé indultunk”

– fogalmazott a miniszterelnök, és hangsúlyozta, nemcsak a magyar gazdaságra gondol, hanem a kultúrára, a művészetre, a tudományra is.

„Mégiscsak két friss Nobel-díjasunk van, amire lehet azt mondani, hogy ez is a magyar rendszer ellenére történt, de ez már végképp abszurd lenne. A magyarok mint közösség, ez a tíz-egynéhány millió ember együtt kezdett el mozogni fölfelé. Nagyobb teljesítményekre képes. Többet vár el az élettől. Nem azt mondja, hogy az is jó, ha nem lesz rosszabb, hanem azt mondja, hogy többet akar, előrébb akar jutni”

– fogalmazott. Hangsúlyozta, a magasabb rendű élet iránti vágy megjelent Magyarországon, a legtöbb ember személyes életében és kis közösségekben is.

A kormányfő szerint a magyar futballválogatott nem csak Szoboszlai Dominikról szól, a Liverpoolban légióskodó csapatkapitány mellett is kiemelkedő képességű játékosok vannak az együttesben.

„Ő maga persze a legnagyobb klub ajtaját rúgta be, de közben ott van most már a húszéves Kerkez, a legjobb korban lévő Sallai a Bundesligában, aztán Schäfer – a Jóisten segítse őt, hogy egészséges maradjon. Látom azokat az egyéniségeket, akikből a kapitány meg tudja építeni a jövő nagy csapatát”

– vélekedett.

Olyan csapatunk van, amelyben nemcsak egy ember tud futballozni, hanem mindenki, és mindenki nagyon jól tud, legfeljebb egy jobban futballozik, mint bárki a világon – mondta Orbán Viktor. Kiemelte, már vannak olyan mérkőzések, amelyeken „komoly európai csapatokat nem azért verünk meg, mert bravúrt hajtunk végre, hanem mert nekünk vannak a jobb játékosaink”.

Elárulta, minden évet úgy kezd, hogy január elsején megnézi a legendás 6-3-as magyar sikerrel zárult angolok elleni 1953-as mérkőzést.

A hazai labdarúgó-akadémiákkal kapcsolatban a miniszterelnök hangsúlyozta, az elmúlt hétvégi Fehérvár-Paks élvonalbeli meccsen nagyon örült, hogy a kezdéskor a 22 pályán lévő játékosból 19 magyar volt.

„Váltás megy végbe az akadémiarendszerben is. Most elérkeztünk egy korszakhatárhoz. Az akadémiák működtetése, finanszírozása jelentősen átalakul, és a teljesítményt helyezi majd a középpontba. Azt, hogy mi jön ki belőle. Már nem azzal foglalkozunk, hogy mi történik ott, hanem hogy mi jön ki az akadémiákról”

– nyilatkozta, és úgy fogalmazott, „egyelőre” még az állam felügyeli az akadémiákat.

„A kiemelt akadémiák rendszere a kosárlabdában, a kézilabdában, a futballban és a többi sportágban is marad a sportállamtitkárságon. Eljöhet az a pillanat, amikor majd ezt is megszüntethetjük. De még nem tartunk itt. Most átállunk egy kimeneti rendszerre, és ha az bevált, majd lehet gondolkodni egy újabb elrendezésről”

– mondta a kormányfő, és hozzátette, várja, hogy az országban visszatérjen az a korszak, amelyet gyerekkorából ismer, és amelyben nem voltak akadémiák, csak klubok.

„Ma a klubok olyan pénzügyi nyomás alatt vannak, hogy ha választaniuk kell, akkor az első csapatot preferálják az utánpótlással szemben. Még nincs elég pénzük, hogy akadémiák működtetését megengedhessék maguknak. Ezért meg kell védeni a magyar labdarúgást attól, hogy csak a mára összpontosítson a holnap rovására. Az akadémia-rendszer a holnap garanciája, és ilyen értelemben nagy segítség a sportágaknak. Amíg a klubok nem erősödnek meg, addig szükség van erre a mankóra, az állami akadémiai rendszerre”

– fogalmazott.

Orbán Viktor a jövő nyári Európa-bajnokságon „három emlékezetes meccset” szeretne látni a magyar válogatottól.

„Ez egy nyílt csoport. Itt bármi megtörténhet. És az, hogy diadalittasan tovább jutunk, vagy lógó orral kell eljönnünk, egy vagy két mozdulaton is múlhat. Annak a két mozdulatnak mindenképpen jónak kell lennie. Ez egy olyan csoport, amiben istenítélet lesz”

– vélekedett.

A kormányfő úgy vélte, Magyarország 184 olimpiai aranyérme „nem a véletlen műve: a sport és a magyarok karakterükben jól passzolnak egymáshoz”. Kiemelte, hogy a magyar sportnak vissza kellene jutnia a teljesítőképessége 100 százalékára, de a körülmények mostohák voltak az elmúlt évtizedekben.

„Most néhány év alatt próbálunk bepótolni harminc-egynéhány évnyi mulasztást, nem beszélve a szocializmus időszakában deformálódott sportéletünkről. Az lehetetlen, hogy folyamatosságot állítsunk helyre a kommunizmus előtti magyar sportélettel, túl sok idő telt el. Nem lehet egyszerűen restaurálni, korszerűbb módon kell újraépíteni mindent, és ebben a felhajtóerő, a gyúanyag a magyarok sport iránti különleges vonzalma”

– fogalmazott.

Szerinte érdemes a sporttámogatásokat úgy tekinteni, mint a gyerekneveléshez nyújtott támogatást a szülőknek.

A kormányfő szerint mindent megtettek azért, hogy a magyarok sport iránti elkötelezettsége felszínre tudjon törni, most várják az eredményeket. Megadták az edzőknek az elismerést, sikerült rendbe tenni a létesítményeket, idehoztak nagy nemzetközi versenyeket, hogy az elvégzett munkához méltó versenyeken tudjanak itthon pályára lépni a sportolók.

A párizsi olimpiáról elmondta, egyelőre „aggodalmaskodik”, és bár nem szokása, „nyugtalanítja egy érzés”, mert nem látja, mit tud a kajak-kenu és az úszás, mert ennek a két szakágnak a teljesítménye döntő befolyással van az olimpiai érmeink számára.

„Valahol a hátsó szobákban, edzőtermekben, az ország nyilvánossága előtt nem ismert, ám fantasztikus eltökéltségű, fanatikus edzők dolgoznak, akik a semmiből elővarázsolnak újabb és újabb tanítványokat. Ezért is jó magyarnak lenni. Váratlan helyekről, mély Magyarországból, minden előzmény nélkül jön valaki, és a szemünk előtt a világ legjobbja lesz”

– fogalmazott.

A 2017 februárjában visszavont 2024-es budapesti olimpiai pályázatról szólva a miniszterelnök azt mondta, benne is van rossz érzés és „fáj, amikor tudjuk, hogy valamire képesek lennénk, mégsem vágunk bele”. Hangsúlyozta, azt is be kell látni ugyanakkor, hogy „a nemzetnek együtt kell mozognia”.

„Mindig vannak olyan emberek, csoportok, akik úgy vannak benne a nemzetben, mint a balsors a Himnuszban. Ez sajnos elkerülhetetlen. A nagyobbik baj inkább az volt, hogy ebben az ügyben Magyarország nem volt elég immunis velük szemben”

– jelentette ki és hozzátette: ő maga sem állt bele a harcba, mert olimpiát akkor lehet rendezni, „ha a nagy többség úgy érzi, eljött a pillanat”.

Kiemelte, ma már más a helyzet, minden fontos létesítmény elkészült, ami az olimpiához kell, s Budapest olimpia nélkül nagy léptékekben „már aligha tud fejlődni”.

„Budapest fejlettsége az Európai Unió 160 százalékán áll, miközben vannak olyan vidékek Magyarországon, amelyek az 50 százalékán. Minden pénznek a kevésbé fejlett régiók felé kell indulnia. Így Budapesten nagy léptékű állami városfejlesztés csak akkor történhet, ha előáll valamivel, ami minden magyarnak fontos”

– mondta, és emlékeztetett rá, hogy az elmúlt 10-13 évben a fővárosban minden fejlesztést az állam hajtott végre.

„Budapestet a kormányzati fejlesztések tették vissza a világ térképére. Időnként fővárosi ellenszélben, emlékszünk az atlétikai világbajnokságra. A kormány nem akarja Budapestet rávenni egy olimpia rendezésére, mert a városnak is meg kell érnie erre a gondolatra. Szerintem a sors egy budapesti olimpiával tartozik a magyaroknak. A kérdés az, hogy a budapestiek ezt a tartozást be akarják-e hajtani”

– mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint Magyarországnak erőteljes sportdiplomáciai képviselete van a nemzetközi szervezetekben, nemcsak a labdarúgásban, hanem az olimpiai mozgalomban is. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi sportszövetségek számára Budapestnél alkalmasabb hely ma nincsen, és hangot adott az örömének, „hogy volt sportolók, az új nemzedék képviselői is belenőttek országos sportvezetői hivatásba”.

MTI