Az emlékezés mellett az is fontos, hogy „a Beneš-dekrétumok soha ne érhessék el céljukat, és mindig gazdagítsa magyar szó a Felvidéket” – mondta a parlament alelnöke a magyarok kitelepítésének emléknapján.
Gulyás Gergely kijelentette: a csaknem százezer kitelepített magyar ember sorsát megváltoztató döntést a huszadik század egyik legtragikusabb és legnagyobb mesterséges, kikényszerített népvándorlása. A babiloni fogság példáját hozva fel arról beszélt: mindkét népet idegen hatalmak kényszerítették arra, hogy “szülőföldet, múltat, vagyont, mindent maguk mögött hagyjanak„.
„Örök a választás az asszimiláció, valamint a folyamatos küzdelmekkel teli, cseppet sem könnyű, éppen ezért elhivatott döntést igénylő nemzetiségi önazonosság és megmaradás között” – jelentette ki az Országgyűlés alelnöke.
Ennyit ért a magyar emberélet
Mint mondta, 1947-ben és a következő két esztendőben a létbizonytalanság jutott a határokon kívüli magyarság osztályrészéül, hiszen nem csupán a málenkij robot veszélye leselkedett rájuk, de “az ember élete szinte semmit nem ért, ha magyar volt”, és pusztán nemzeti hovatartozásukért kellett szenvedniük.
Hozzátette: “a felvidéki magyarság 1947-ben gyakorlatilag magára maradt”, hiszen miközben a németek bűnösségében egyetértett az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió, addig ez a magyarok esetében Moszkva támogatásával, a másik két nagyhatalom cinikus hallgatásával valósult meg.
MTI
Megosztás:
Címkék: Felvidék magyar szó magyarok kitelepítése
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
