Egy éve ezzel az írással búcsúztam a stadiontól. Attól a helytől, ahol felnőttem, felnőttünk. Hogy az az egy év milyen hosszú idő, az új Aréna mutatja. Ott áll, félig készen. Kissé szeleburdi, mert elfordult, hogy jobb legyen neki. Egy ékszerdoboz. Mégis, minden tavasszal, amikor a cseresznyefák virágbaborulnak, eszembe jut majd a búcsú.
Méltóságos.
Ahogy egy igazi úriember teszi.
Mikor veszi a kalapját és odébb áll.
Nyomában hallott virágok illatát nyögik a fák…:
Halott virágok illatát nyögik a fák…
Avagy alcímnek: Három sz! Kedves olvasó. Előrebocsájtom, hogy ez a három sz annyit jelent: szubjektív, szentimentális, szenvedélyes. Szóval, ha egyetértesz a tartalommal csak akkor olvasd el.Szentimentális mert ha a szív üti le a billentyűket, nagy adaggal kerül bele az érzelem.
A fájdalom. Az öröm. De ahogy Katsumoto a szamurályok vezetője mondta a kultikus filmben az agóniája közben: „minden tökéletes” – ahogy a japán cseresznyefák lehulló szirmait viszi a szél, jelképezve az elmúlást, de egyben az új életet is. Mert újra és újra virágba borul majd a táj, ha eljön a tavasz. Érzed majd az illatát és megrészegedsz a látványtól.
Hát vége van. Elmúlt. Búcsúztunk. Az öreg DAC Arénában együtt éltük át az elmúlást és együtt áhitattal várjuk majd az új „tavaszt”.Sok minden meghatározó volt. Egy soha el nem felejthető emlék. Amit majd a halálos ágyon az életed filmjében is felidézel. Ahogy lepereg. Számot vetsz és a végén nem marad más, csak a hála és a köszönet.
Életem első véradása. Kapásból talán rettegtem volna, de a nagy adag adrenalin és az a tudat, hogy a véremet adhatom a klubért, az mindent felülír. Büszke leszel tőle. Még akkor is, ha majd úgy érzik páran ez a Roberto mekkora egoista. Számomra a pillanat tökéletességével hat. Nem kérek bocsánatot. Ez szubjektív vetület.
Rögtön utána a kapuban állok. Fáj az első vetődés. Verejtékes a homlokom. De megint felülkerekedik a szenvedély. Barátok közt vagyok. Nélkületek semmi vagyok.
Az eredmény pedig az olimpiai eszmével magyarázható, de tényleg. Finom az ebéd is. Lecsúszik pár pohár sör. És koccintunk egy felessel. Csak úgy. Magunka iszunk. Utolsó erre-arra. Ma minden utolsó. Minden. De így könnyebb. Így szebb. Így a tökéletes. Egy csoportot vendégül látok. Kávéra még telik. És nincs is annyi székem a konyhában, de láthatóan ez nem probléma.
Majd innen megyünk a stadionba. Utoljára. Nem vagyunk sokan. Utoljára. De először vagyok a játékoskijárónál meccs előtt. Minden mertnek van miértje. De, hogy miért, azt talán nem is kell megmagyarázni. Aztán átmegyek a B-Középbe. Lassan megtelik a lelátó. Látom az arcokon ez nem csak egy egyszerű meccs lesz. Attila előre közölte: ” az utolsó téged illet ” -így aztán rögtön a ketrecben találom magam. Felcsendülnek az első dalok. Mély rockos torokból. Ahogy kell. Péter nyomja és mi már ünnepelünk.
Együtt énekelünk vele. Sosem kellett különleges alkalom. De most ez különleges. Az utolsó. Ezért! Ha ide belépsz, többé nem ereszt el az az érzés. A torkodban dobog a szíved és azt kívánod, soha ne múljon el. De ha elmúlik hát legyen tökéletes.
Meccs után mindenki a helyén marad. Ritka pillanat. Sárga-kék füstben úszik minden. És elmaradhatatlan a piros-fehér-zöld. Ahogy ez a klub összefogja ezeket a színeket. Ahogy egy jelképet teremtett. Az összetartozás jelképét. Több mint egy klub – áll a sálon is. Ez Felvidék. Kialudnak a fények. Apró kis palánták özönlik el a pályát. Az új élet. A jővő így legyőzi a múltat. Mindig. De ez így. Á. Bíró Tomi szavai Chilli tollából. Elcsuklik a hangom. Már fátyolos szemek néznek vissza. Tüzijáték. Az fenomenális. Ó ha majd az újban bajnokok leszünk az milyen lesz?! Az még ennél is szebb? Lehet e egyáltalán ezt a pillanatot még fokozni.
Egy kis srác csak úgy mellettem terem a kerítésen. Édesen köszön megszeppenve. Mond bele a megafonba is : HAJRÁ DAC! Majd elterülünk a szent gyepen. Utoljára. Ez a nap tökéletes volt. Egyszerűen a legszebb. És fáradt vagyok nagyon. De ez boldogság. Ez a virágok illata. Valami véget ért, valami fáj…szemed tüzénél megvakulok…nélküled semmi vagyok! Hajrá DAC! Hajrá Felvidék! Hajrá Magyarország!
Megosztás:
Címkék: Bögi Róbert DAC régi stadion Szemle
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
